Megállíthatatlanul csúszik le a középosztály, a leggazdagabb magyarok viszont egyre jobban élnek

Publikálás dátuma
2019.02.22 09:00

Fotó: STANDRET
Bruttó 329 900 forint volt tavaly az átlagkereset, ami nettó 219 400 forintot, és 11,3 százalékos béremelkedést jelent – közölte csütörtökön a KSH. Ez az adat azonban nem az összes munkavállaló átlagbérét tükrözi, hanem csupán azokét, akik az 5 fősnél nagyobb vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és néhány nonprofit szervezetnél dolgoznak. A fenti értéket pedig a munkáltatóktól bekért létszám és bértömeg átlagolásával számították ki a statisztikusok. A KSH ilyen adatokat most közölt utoljára, az idei évre ugyanis már  - a jóval részletesebb kimutatást is lehetővé tévő - adóbevallások alapján közlik majd a bérstatisztikákat. Az első ilyen adatsort márciusra ígérték, amelyben a januári bérek alakulásáról adnak tájékoztatást. A számítás módjának megváltoztatása várhatóan alacsonyabb átlagbéreket eredményez majd, hiszen az adóbevallások az 5 főnél kisebb vállalkozásoknál dolgozók béradatait is tartalmazzák, márpedig ezeken a helyeken zömmel a (leg)kisebb bérekért dolgoznak. Mégpedig nem is kevesen: csaknem 1,5 milliónyian. A KSH havi rendszerességgel közölt átlagbéradatait számos kritika is érte az utóbbi időben, mondván: a munkavállalók bérpapírjain található számok köszönő viszonyban sincsenek azokkal. Egyes számítások szerint, ha az eddig az átlagolásból kihagyott dolgozókat is beleszámítanánk, akkor úgy 30 százalékkal alacsonyabb összegre jönne ki az átlagbér. A Magyar Szakszervezeti Szövetség pedig a Policy Agendával közösen azt számolta ki, hogy a munkavállalók fele – több, mint 2 millió dolgozó - bruttó 240 ezer forintnál is kevesebbet keres.  Persze lehet, hogy a kormány mégsem szorul majd magyarázkodásra a csökkenő bérek miatt, a megemelt adózású korábbi cafeteriaelemek bérbeépítése ugyanis felfelé nyomhatja a fizetéseket. Persze szintén csupán statisztikailag, nem pedig a tényleges jövedelmeket tekintve. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint mindezek miatt nehéz megbecsülni, hogyan változnak majd az idén a fizetések. Úgy véli azonban: a dinamikusan emelkedő infláció visszafogja majd a reálbérnövekedést.  
Az mindenesetre a jelenlegi adatokból is jól látszik, hogy a leggazdagabbak jövedelme rendkívüli sebességgel nő, főként az utóbbi évtizedben. A felső 1 százalék és a felső 10 százalék jövedelmi részesedése 1995 óta folyamatosan emelkedett – mutatott rá Pitti Zoltán, a Corvinus Egyetem tudományos kutatója, aki szerint sovány vigasz, hogy ezen társadalmi csoportok még így is csak az EU-átlag középkategóriájába tartoznak. Közösségi oldalán közölt ábrájából az is látszik, hogy eközben a legalsó jövedelmi rétegek helyzete folyamatosan romlott, majd az utóbbi évtizedben stagnált. A középosztály viszont megállíthatatlanul csúszik lefelé. E csoportok valójában fizetéstől fizetésig élnek – fogalmazott Pitti Zoltán.  Eközben a fiatalok egyre pesszimistábbak bérük várható emelkedését illetően: a K&H Bank 19-29 éves korosztályt vizsgáló ifjúsági indexe szerint csupán minden ötödik fiatal számít 2-3 százalékosnál jelentősebb fizetésemelésre. A munka és a magánélet összehangolása ráadásul kétharmaduknak komoly gondot okoz: ez rekord adat.

Stresszes munkahelyek

A részmunkaidős munkavállalás önmagában sokat segítene a stresszmentesebb életvitelben. A Profession.hu állásközvetítő portál ezer főt érintő kutatása szerint a napi 4 órát dolgozó munkavállalóknak a negyede véli úgy, hogy egyáltalán nem stresszes a munkája. A 8 órás munkakörben dolgozók közül viszont csupán minden tizedik nyilatkozott így. Az alkalmazottaknál főként a főnökök váltják ki a stresszt, a vállalkozóknál pedig az ügyfelek: előbbiek blokkoló hatásúnak, utóbbiak viszont motiválónak érzékelik ezeket a helyzeteket. A túlzottan stresszes munkahely gyakran menekülésre készteti a munkavállalót: tízből hárman váltottak már munkahelyet emiatt. A dolgozók kétharmada egyébként csupán 6-7 órát alszik éjjel, 20 százalékuk még ennél is kevesebbet, és több mint felük számára a munkahely sem biztosít pihenőidőt, holott az kötelező volna. Mindezek alapján nem meglepő, hogy a munkavállalók 13 százalékának volt már valamilyen, a munkahelyi stresszel összefüggő betegsége vagy tartós egészségkárosodása.   

Frissítve: 2019.02.22 09:00

Ködös kormányzati klímaterv

Publikálás dátuma
2019.03.26 21:33
Nem látni, hogyan akarja elérni a kormány a kitűzött célokat
Fotó: MTI/ Vajda János
A civilek elsősorban nem magyar kormány - amúgy igen szerény - 2030-as klímacéljait bírálják, hanem, hogy még a saját vállalások elérésének útja sem látható.
Bár Magyarország többnyire jóval a 2030-as uniós célok alatt vállal erőfeszítéseket a klímaváltozás elleni küzdelemben, még a csökkentett célok elérésének útja is ködbe vész - így összegezhetőek a Levegő Munkacsoport által a Nemzeti Energia- és Klímatervről (NEKT) tartott keddi konferencia felszólalásai. Az unió a tagállamok által egységes elvek alapján összeállított, NEKT-ekbe foglalt vállalások alapján igyekszik elérni az EU egészére vonatkozó céljait. A fogyasztáson belül 32 százalék lenne a megújulók aránya, a felhasználás a 2007-es uniós előrejelzés 2030-as értékénél 32,5 százalékkal lenne alacsonyabb, illetve 1990-es alapon 40 százalékkal mérsékelnék az üvegház-hatású gázok kibocsátását. Az Orbán-kormány - egy hónapos csúszással - januárban nyújtotta be saját elképzeléseit. Ebben 20 százalékos megújulóarányt és 8-10 százalékos energiahatékonyság-növelést céloznak. Az üvegházhatású gázkibocsátás tekintetében hoznánk a 40 százalékot, a nagyiparon kívüli szennyezők (például az épületek, a közlekedés és a mezőgazdaság) esetében jóval szerényebb célokkal. Az úgynevezett Planup-terv eljárásrendje szerint ez még csak egy első tervezet, amit a magyar kormány társadalmi vitára bocsát, illetve az unió is megteheti esetleges célemelő javaslatait - derült ki Agnese Ruggiero, a Carbon Market Watch képviselője előadásából. Így ez év végére a tagállamok egyedi hozzájárulásaiból állhat össze egy közös, 2030-as cél. Christina Mestre, az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség képviselője szerint a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentésben komoly szerepet kell játsszon a közlekedés, az épületek, a mezőgazdaság, az erdősítés és az elektromos készülékek fejlesztése. Benoit Martin, a Climact nevű civil szervezet képviselője nagyon ambiciózusnak nevezte a 450 ezer elektromos gépjárműre vonatkozó magyar vállalást. Egyszersmind hiányolta a részletszámításokat. A kormány számszerű céljainak értékelése előtt szintén főképp az ezekhez vezető konkrét lépéseket hiányolta Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektvezetője. A napelemek ösztönzése megfelelő, bár termelésük továbbítása nem megoldott. Ráadásul a megújuló energia jelenleg túlnyomórészt a tűzifa és más, növényi alapú hulladékok elégetését jelenti. A kormánycélok eléréséhez évi 15 millió tonna fa elégetésére lenne szükség, pedig a hazai mezőgazdaság legfeljebb 7 millió tonnára lesz képes. Az útfejlesztések még mindig inkább a szénhidrogén-meghajtású gépjárművek használatát ösztönzik. A 2030-as, megújulóenergiás célokból hiányolja az egyre komolyabb erőt mutató napenergia-boomot és a lakossági hőszivattyúk hatását Harmat Ádám, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatváltozás- és energiaprogram-pályázati ügyintézője. Az Orbán-kormány érdemi indoklás nélkül lényegében betiltotta a szélerőmű-telepítést - panaszolta. 2030-ra a jelenlegi berendezéseket is leszerelhetik. A lehetséges értékhez képest mért 8-10 százalékos, 2030-as csökkentési érték valójában kissé magasabb a jelenleginél – tudtuk meg Koritár Zsuzsannától, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. képviselőjétől. Pedig a tagországi felhasználások arányából 15,5 százalék adódna. A legkomolyabb kihívásnak az épületek hatékonyságjavítását említette, üdvözölve a kormány e tárgyú ígéreteit. A közlekedés és az ipar területén legalábbis hasonló terveket várna. Az 1990-hez képest 40 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés kapcsán Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége képviselője az Energiaklub számítására emlékeztetett, mely szerint atomerőmű nélkül is sikerülne legalább 55 százalékot elérni. Az ipar rendszerváltás utáni összeomlása miatt már most is 35 százalékon állunk. Feszítettnek nevezte a 450 ezer elektromos autóra vonatkozó tervet Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési szakértője is. (Jelenleg 5500 e-autó rója a hazai utakat.) A pénzügyi ösztönzőket átgondolandónak tartja, luxusjárművek vásárlási ösztönzése helyett akár elektromos biciklik, villanyrobogók vagy éppen közösségi járművek vásárlását támogatná. A közlekedési szokásokat befolyásoló intézkedéseket is sürgetnek. A 2020-as uniós célok elérése valamennyi tételnél kérdéses. Igaz, ez több más tagállamra is elmondható.

A kormány kiállított egy 300 milliárd forintos biankó csekket

Publikálás dátuma
2019.03.26 20:27
Természetesen a Balaton az egyik kiemelt turisztikai fejlesztési térség
Fotó: Shutterstock
A 2016-ban létrehozott Magyar Turisztikai Ügynökség, amelynek Orbán Ráhel is előszeretettel ad tanácsokat, jóformán szabadon dönthet az öt kiemelt fejlesztési térségre szánt állami forrásokról.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) gyakorlatilag szabad kezet kapott a kormánytól arra, hogy mihez kezd az öt kiemelt fejlesztési térséggel, illetve az ezekre a térségekre odaítélt állami támogatásokkal – olvasta ki egy friss kormányhatározatból a hvg.hu. Ez azt jelenti, hogy az MTÜ jóformán arra költi az eddig odaítélt 300 milliárd forintot, ami a jövőben még jelentősen nőhet is, amire csak akarja.

A szóban forgó határozatban az szerepel, hogy a 2017-2030 között a kormány döntéseivel biztosított forrásokat az MTÜ
„szakmai álláspontja szerinti sorrendben és időrendben” költheti el, bármelyik térség „szakmailag indokolt” további fejlesztéseire, és egyes projekteket akár el is hagyhat.
Sőt a kormány felhatalmazza az MTÜ-t, hogy a források „egyéb egyes turisztikai fejlesztések megvalósítása céljából kerüljenek felhasználásra” – vagyis az öt kiemelt térségre kapott pénzt tulajdonképpen arra költik, amire - és itt jön a kulcsszó - „szakmailag indokoltnak” tartják.

Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnöknek kezelői megállapodás keretében kell felhatalmaznia az MTÜ-t arra, hogy a pénzeket „egyedi támogatói döntéssel” osztogathassa.

Az öt kiemelt turisztikai fejlesztési térség az alábbi:
  • Balaton
  • Sopron-Fertő-tó
  • Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség
  • Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy és Tisza-tó
  • Dunakanyar
Ezekre a kormány öt határozatban eddig összesen 630 milliárd forintot irányzott elő, amiből 295 milliárd a hazai forrás, ehhez kapott szabad kezet az MTÜ, az uniós források elköltéséhez nem. Viszont a határozat a „2017–2030. években biztosított forrásokról” beszél, szóval az MTÜ azzal a (hazai) pénzzel is szabadon rendelkezhet majd, amit a kormány csak a jövőben ad oda az öt kiemelt régióra.

A hvg.hu felidézi, a Magyar Turisztikai Ügynökséget 2016-ban hozta létre a kormány a Magyar Turizmus Zrt. átszervezésével. Tanácsadója például a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel, aki állítólag szabadidejében, fizetés nélkül küld javaslatokat. A portál - a teljesség igénye nélkül - számba vette azt is, hogy
fideszes parlamenti képviselők panziója és Széles Gábor milliárdos üzletember kastélyszállója is kapott vissza nem térítendő támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől.
Sőt Mészáros Lőrinc ötcsillagos szállodája és Tállai András testvérének panziója is részesült ilyenben.
Frissítve: 2019.03.26 20:29