Vizsgálat nélkül öntik a hitelt a fiatal házasokra

Publikálás dátuma
2019.02.21. 18:11

Fotó: Shutterstock
Semmiféle jövedelemvizsgálathoz nem kötik a fiatal házasok számára kínált 10 millió forintos kamatmentes hitelt, amelyet akár a közmunkások is felvehetnek – derült ki Gulyás Gergely szavaiból a csütörtöki kormányinfón. A miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis azt mondta: a kölcsön felvételéből csupán a „BAR-listásokat” – azaz a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) negatív adóslistáján szereplőket - zárják ki. Feltétel lesz a 3 éves felsőoktatási jogviszony vagy munkaviszony, ez lehet akár közmunka is – tette hozzá, ami alapján úgy tűnik: nem folyamatosan értendő a 3 éves munkaviszony, hiszen az a közmunkások esetében nem lehetséges. Úgy néz ki tehát, hogy a kormány a jegybank által nemrég szigorított adósságfék-szabályokat nem kívánja alkalmazni a kamatmentes hitelnél. Aszerint a felvett hitel után fizetendő havi törlesztőrészlet nem haladhatja meg a hiteligénylő nettó jövedelmének 50 százalékát, és ennek vizsgálatakor figyelembe veszik a korábban felvett hitelek után fizetendő törlesztőket is. Éppen ez védi meg ugyanis az ügyfeleket a túlzott eladósodástól, vagyis attól, hogy a későbbiekben esetleg mégse tudják fizetni a fölvett kölcsönt. Pénzügyi tudatosság szempontjából kérdéses üzenetet hordoz mindez, ezzel ugyanis azok számára is lehetővé válik a hitelfelvétel, akik egyébként a piacról nem kapnának kölcsönt – kommentálta a bejelentést Veres Patrik, a Bank360 szakértője. Szerinte most az első és legfontosabb kérdés, hogy milyen garanciát kapnak a hitelt folyósító kereskedelmi bankok arra az esetre, ha az ügyfelek nem teljesítik a gyermekvállalási feltételeket és nem fizetik vissza a kölcsönt. A 3 éves munkaviszony és a KHR-lista ugyan erős szűrő, ám ennyire laza feltételek mellett jelentősen megnövekedhet a nem fizetés kockázata – jelezte a szakértő. Gulyás Gergely azt is bejelentette: a kormány döntött a falusi csok (családok otthonteremtési kedvezménye) bevezetéséről. Ez némi csalódást okozhat a falvakban, ugyanis csupán azokat az 5 ezer fő alatti településeket érinti, ahol a lakosságszám 2003-hoz képest nagyobb mértékben csökkent, mint az országos átlag. A lakosságszám 2031 településen fogy ilyen ütemben, ami azt is jelenti, hogy további 800 kistelepülést kizártak a programból. A falusi csok lényege, hogy az érintett településen használt ingatlant vásárolók ugyanakkora támogatási összeget kapnak, mint amennyi a „sima” csok esetén az újépítésű ingatanok vásárlásánál jár. Ez egy gyermek esetén 600 ezer, két gyermek esetén 2,6 millió, három gyermek esetén 10 millió forint.   
Szerző

Pszichés nyomásgyakorlással élhet a legnépszerűbb online szállásfoglaló oldal

Publikálás dátuma
2019.02.21. 16:52
Illusztráció/AFP
A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálja, hogy a Booking.com-on megjelenő "sürgető" feliratok nem korlátozzák-e a fogyasztók lehetőségét a megalapozott döntés meghozatalára.
Magyarországon eljárás folyik jelenleg a Booking.com online szállásközvetítő portállal szemben - derül ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) friss közleményéből. Az indoklás szerint "a weboldal egyes szálláshelyekkel kapcsolatos, valószínűsíthetően sürgető jellegű tájékoztatásai azt a látszatot kelthetik a fogyasztók számára, hogy a szabad helyek rohamosan fogynak, így
alkalmasak lehetnek olyan pszichés nyomásgyakorlásra, amely jelentősen korlátozhatja a fogyasztó választási vagy magatartási szabadságát, illetve lehetőségét a megalapozott döntés meghozatalára."

A GVH az ilyen sürgető mondatok között említi a „még 32-en nézik”, illetve az „egyvalaki épp azt fontolgatja, hogy ezen a szálláson foglal” fordulatokat, amelyet tehát aggályosak lehetnek.

A fenti mellett néhány más szempont is a vizsgálat tárgyát képezi, többek közt, hogy a weboldalon elérhető szállásajánlatok valóban térítésmentesen lemondhatók-e a legtöbb esetben, ahogy a szolgáltatás hirdetéseiben (pl. televíziós reklámokban, hírlevélben) szerepelt. A GVH azonban hozzáteszi,
a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a feltételezett jogsértést elkövette.

Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.
Szerző

Parragh: A túlóratörvény egy üzenet volt a német nagytőkének

Publikálás dátuma
2019.02.21. 10:10

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint bölcsebb lett volna egyeztetni a folyamatot, bár a szakszervezeti oldalon „nem nagyon van kivel tárgyalni”.
Életszerűtlen a 400 órás túlórakeret általános alkalmazása, a Fidesz rengeteg konfliktust megspórolhatott volna, ha előtte 2-3 kávét megiszik a szakszervezetekkel – mondta Parragh László a hvg.hu-nak. Hozzátette, hogy 
„bölcsebb lett volna a folyamatot egyeztetni, nem került volna sok munkába. Az más kérdés, hogy szakszervezeti oldalon nem nagyon van kivel tárgyalni.”

Parragh szerint a 400 órás túlórakeret legfeljebb a dolgozók 5-10 százalékát érinti majd, és egy-két év kell ahhoz, hogy a valós hatás látsszon, azonban az közel sem akkora, mint amekkora tüntetések voltak miatta.
„Ezzel talán azt hiszik, hogy fogást találtak a kormányon, de keserű lesz a csalódásuk”

– tette hozzá.

Közölte, hogy a munkaadó „drágán megfizeti” a 400 órás túlórakeret alkalmazását, ügyes munkaszervezéssel vagy munkaközvetítő útján alkalmazott dolgozókkal olcsóbban jöhet ki. Arra a kérdésre, hogy ki kezdeményezte a módosítást, Parragh azt mondta:
„Senki, ez egy üzenet volt a német nagytőkének, hogy megéri Magyarországon befektetni.”

Parragh szerint életszerűtlen a felvetés, hogy az építőiparnak kedvezett volna a Fidesz, ott ugyanis valóban nagyon kockázatos túldolgoztatni az embereket.
A portál Garancsi István, Szíjj László és Mészáros Lőrinc cégét is megkereste azzal kapcsolatban, hogy alkalmazzák-e a 400 órás keretet, illetve a cég tulajdonosa kérte-e Orbán Viktor miniszterelnöktől vagy a kormány bármely tagjától a változtatást. Garancsi cége, a Market azt írta: „a Market Csoport állományát a kérdés nem érinti. Cégcsoportunk foglalkoztatási rendszere jól működik, természetesen folyamatosan figyeljük munkavállalóink elégedettségét. Ezzel kapcsolatos felméréseink bizonyítják, hogy nem indokolt jelentősen eltérni az eddig bevett gyakorlattól.” A Duna Aszfalt azt válaszolta, jelenleg nem alkalmazzák a túlórakeretet. Arra, hogy év közben ez még előfordulhat-e, azt írták, „cégünk az építőipar speciális területén működő vállalat, ahol a tevékenységeink időjárásfüggőek (télen, esőben nem végezhetőek a feladataink). Ezért ez nálunk opcionális lehetőségként merülhet csak fel. Amennyiben a munka mennyisége igényelné, továbbá az időjárás lehetővé tenné, elsősorban a téli leállás munkaóráit és az Ágazati Kollektív Szerződésben lehetőségként felmerülő 300 óra túlmunka ledolgozását biztosítjuk. Ha ez nem lenne elég, akkor elgondolkodunk az alkalmazásán.” A Mészáros és Mészáros Kft. nem válaszolt a kérdésekre.
Szerző