Egyetlen irodából áll a Jobbik vagyona

Publikálás dátuma
2019.02.22. 07:30

Fotó: Vajda József / Népszava
FELSZÁMOLÁS Laptopok, mobiltelefonok, zászlók és zászlórudak, esetleg poharak. Szabó Gábor pártigazgató szerint a Villányi úti ingatlanon kívül ezeket lehet elvenni tőlük.
Vészhelyzetben felelőtlenség tippelni – mondta Szabó Gábor pártigazgató kérdésünkre, mennyire tartja reális forgatókönyvnek, hogy felszámolási eljárás indul a Jobbik ellen. Szabó szerint annyi biztos: ha az újabb, összesen több mint 270 millió forintos Állami Számvevőszék (ÁSZ) által kiszabott büntetés után a Jobbik nem kap részletfizetési lehetőséget, akkor nem csupán az EP-kampányra nem marad semmi pénze, az adóhatóság felé sem tudja törleszteni a parlamenti választás előtt kiszabott másik számvevőszéki büntetés miatt fennálló tartozását. Ráadásul a Jobbik még a Magyar Postának is tartozik 50 millió forinttal. Szabó Gábor pontosította Sneider Tamás pártelnök lapunknak adott korábbi nyilatkozatát: a Jobbik hivatalosan múlt hét csütörtökön, február 14-én vette át az Állami Számvevőszéktől a 136 millió forintos tiltott párttámogatás megállapítására vonatkozó határozatot. A párt megalapozatlannak tartja a döntést, fellebbezési lehetőség azonban nincs. A Jobbiknak 15 napja van rá, hogy befizesse a 136 milliót, büntetésként pedig ugyanennyi állami támogatástól is elesik (így jön ki a több mint 270 millió forint). Az előző, összesen 662 millió forintos büntetésről Sneider elmondta, hogy ennek felét már levonta a Magyar Államkincstár, másik felének törlesztésére negyedévente 40-50 milliót fizetnek ki. Szabó Gábor most konkretizálta az összeget: a Jobbik februártól két éven keresztül havi 14,5 millió forintot fizet az adóhatóságnak.
- Ha egyetlen napot is késünk, akkor az összeg egyben behajthatóvá válik – jegyezte meg a pártigazgató. Csak éppen nem nagyon lehet mit behajtani. Egyetlen iroda van a Jobbik tulajdonában, a XI. kerületi Villányi úton lévő 60 négyzetméteres ingatlan. A többi iroda bérleményként működik. - Laptopok, mobiltelefonok, zászlók és zászlórudak, esetleg poharak – sorolta Szabó, milyen vagyontárgyakat lehet még elvenni a párttól. A Jobbik a jövő héten írásbeli kérelemmel fordul az államkincstárhoz, majd a NAV-hoz is. Az adóhatóságtól azt kéri, hogy részletekben fizethesse meg a 136 milliót, az államkincstártól pedig hasonlóképpen azt, hogy az áprilisban esedékes állami támogatásból ne egy összegben, hanem a későbbiekben több részletben vonja le a másik 136 millió forintot. Ellenkező esetben – jegyezte meg Szabó Gábor – „jogilag megalapozott lehet a felszámolási eljárás elindítása”. Kérdés, hogy milyen messze hajlandó elmenni a Fidesz. Tavaly kétséges volt, hogy az ÁSZ eljárása miatt a Jobbik képes lesz-e elindulni a parlamenti választáson. Végül Varga Mihály miniszter lépett közbe: az akkori nemzetgazdasági tárca vezetője „azt javasolta” a NAV-nak, hogy az országgyűlési választás előtt ne indítson behajtási eljárást és ne érvényesítsen inkasszót. A miniszter egyúttal „felszólította” a megbüntetett ellenzéki pártokat (így a legnagyobb bajban lévő Jobbikot), hogy „a részletfizetés rendjéről kezdeményezzenek egyeztetést a Magyar Államkincstárral, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal”. A Jobbik akkor időlegesen megúszta, ám az máig nem világos, hogy Varga Mihály fellépésének milyen jogi alapja volt. Szabó Gábor közölte, hogy akkor sem kérték, és most sem kérik a Fidesz közbenjárását. A Jobbik bírósághoz és Alkotmánybírósághoz, a hazai jogorvoslati lehetőségek kimerítése után pedig Strasbourghoz fordul. A párt szombaton – zárt ajtók mögött – rendkívüli kongresszust tart az ÁSZ-büntetés nyomán kialakult helyzet miatt. Abban a válaszban, amit az államkincstár küldött lapunknak, nincsenek a Jobbik számára kedvező üzenetek. A törvényi hivatkozásokkal tűzdelt tájékoztatás szerint az államkincstár „az adók módjára történő behajtás érdekében megkeresi az állami adóhatóságot, amennyiben a párt Párttörvény 4. § (4) bekezdésében meghatározott 15 napos teljesítési határidőn belül nem fizeti be a központi költségvetésbe a tiltott hozzájárulást”. Az adóhatóság nem reagált megkeresésünkre.
Szerző
Frissítve: 2019.02.22. 17:33

Tilos lesz magánügyeket intézni a munkahelyi számítógépeken

Publikálás dátuma
2019.02.22. 06:49
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A munkahelyi számítógépet a dolgozó csak munkára használhatja - mondja ki egy új jogszabály, amely a céges számítógépek és telefonok használatáról szól, és az uniós adatvédelmi rendhez, a GDPR-hoz kötődik.
hvg.hu írja: egy készülő új jogszabály szerint tilos lesz a munkahelyi számítógépeken magánügyeket intézni. Az erről rendelkező, úgynevezett salátatörvény-tervezetet Trócsányi László igazságügyi miniszter jegyzi, és már az Országgyűlés előtt van. A csomag nyolcvannál is több jogszabályt, köztük sarkalatos törvényeket is módosít az európai uniós adatvédelmi rend, a GDPR szellemiségének megfelelően. A munkahelyi számítógépekre vonatkozó szabályozás az új Munka törvénykönyvébe kerül majd bele.
Ami a céges számítógépek használatát illeti, a szabályozás eddig úgy szólt, hogy ha nem tiltotta senki, a munkavállaló szabadon használhatta a cégtől kapott számítástechnikai eszközöket, a munkáltató korábban is ellenőrizhette a munkavállalót bizonyos keretek között. Ezentúl, hacsak másként nem állapodnak meg erről a felek, akkor
a forgalom és a gép is ellenőrizhető, valamint a munkavállaló felelőssége, hogy a magáncélú felhasználás esetén milyen adatokat ad meg, rögzít a gépén.

A törvénytervezet kimondja: „a munkavállaló a rendelkezésére bocsátott számítástechnikai eszközt kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja”. Magyarul a munkavállaló munkaidőben dolgozzon, ne pedig facebookozzon - olvasható a cikkben.
Arról, hogy mi minősül magáncélnak, lehet-e facebookozni, hogyan történik az ellenőrzés, vonatkozik-e az új szabály a céges mobiltelefonokra, mi a helyzet a munkahelyi és a privát e-mailekkel, üzenetekkel, a cikkben olvashatók részletek.  
Szerző
Frissítve: 2019.02.22. 07:26

Hiába költött a kormány százmilliárdokat katonai fejlesztésre, csak álom marad az önvédelem

Publikálás dátuma
2019.02.22. 06:45

Fotó: PHILIPP SCHULZE / AFP
Javítanak a magyar véderő állapotán az elmúlt hónapok katonai beszerzései, ám ettől még a magyar haderő messze nem éri el a kormánypolitikusok által emlegetett „régiós nagyhatalmi” szintet.
Nagyotmondási versenybe bocsátkozott a kormány haderőreform kapcsán: a miniszterelnöki beszédek visszatérő eleme, hogy a jelenleg zajló hadászati reform eredményeképpen Magyarország önállóan, pláne NATO segítség nélkül is ellent tud állni egy külső támadásnak. Ennél óvatosabban fogalmazott a nemrég leváltott honvédelmi miniszter Simicskó István, aki 2017-ben azzal indította el a magyar haderőreform Zrínyi 2026 programot, hogy a végére Közép Európa „legmeghatározóbb” hadserege lehet majd a magyar.  Hadászati szakértők szerint ez inkább csak a saját tábornak szóló, rendpárti ihletésű politikai üzenetek, amit legjobb esetben is csak megszorító értelemmel lehet idézni. Így Orbán Viktor minap, a Figyelő kormánylapnak adott interjújában megpendítette, hogy Magyarország a NATO segítségtől függetlenül is ellenállni képes magyar haderőt fejleszt. Ez a biztonsági szakma nyelvére lefordítva nagyjából annyit jelent, hogy Magyarország külső támadás esetén az első NATO-segítségnyújtásig úgy-ahogy ellent tudjon állni a támadásnak.  Ugyanakkor az már egyértelműen politikusi légvár, hogy az ország NATO szövetségi rendszere nélkül is meg tudná védeni az országot: Magyarország zömében síkvidéki, teljesen nyitott terület, így önmagában a most beszerzett fegyverzet, illetve a tervek szerint 2026-ig bő harmadával kibővülő honvédségi létszám többszöröse sem lenne elegendő, hogy hosszabb ideig ellenálljon egy elhúzódó, támadó műveletnek. Ráadásul a magyar hadsereg fejlesztésével sem ugrik ki a régióból, mivel az ukrajnai orosz agresszió nyomán időközben a többi térségi szomszéd is erőteljes hadseregfejlesztésbe fogott. Szerencsére még jó darabig nem lehet arra szükség, hogy a magyar haderőt tényegesen egy területvédő háborúba bevessék: a térségben középtávon nincsenek olyan katonai forgatókönyvek, amelyek szerint egy hagyományos, területvédő államközi konfliktus kirobbanásával kellene számolni. Magyarországot zömében NATO tagállamok veszik körül, illetve a nem NATO tag szomszédok – Ukrajna, Szerbia – is a nyugati szövetségi rendszer felé tartanak, így partnerségi szerződést kötöttek a NATO-val. Ugyanakkor a dél-ukrajnai orosz agresszió is azt mutatta, hogy a határ menti NATO tagállamok az eddigieknél erősebb haderőt állítsanak fel, ami elveheti az orosz fél kedvét a hasonló, hibrid háborús akciótól.  Ugyanakkor a fegyverbeszerzések kritikusai szerint a beszerzések körüli kormányzati titkolózás miatt azt sem tudja a nagyközönség megítélni, hogy ténylegesen milyen elgondolás szerint történnek ezek a beszerzések, ahogyan arról is csak jobbára találgatásra vagyunk utalva, hogy az egyes fegyverrendszerek hogyan illeszkednek be a közös NATO hadviselés rendszerébe? Így a legtöbb újonnan beszerzett nagy értékű harci járműnél ma sem tudni, hogy milyen kiszolgálói, háttérrel, kiképzői bázissal fognak üzemelni. Arról nem is beszélve, hogy a nyilvánosság teljes kizárásával lebonyolított százmilliárdos hadi beszerzések kapcsán rendre felmerül a kormányzati korrupció sanda gyanúja. A mostani haderőreform kritikusai szerint elve az sem volt soha sem letisztázva, hogy voltaképpen milyen hadsereget kellene felépíteni.   Így az egyik megközelítés szerint Magyarország lényegében a NATO szövetségi rendszerén belül kellene fejlesztenie magát, azaz: a külföldi, expedíciós műveletek támogatása mellett az eredeti NATO-felajánlások – többek között a biológiai és vegyi fegyverek elleni védekezésben, a NATO közös felderítő rendszerének tervezésében és fejlesztésében, a légi utántöltési kapacitás megteremtésében – kellene fejleszteni. Ezzel szemben az utóbbi években, az orosz agresszió miatt is egyre inkább az országvédelem került az előtérbe, ezzel párhuzamosan a Trump-adminisztráció kifejezett szándéka is volt, hogy a NATO tagállamok ne „potyautasai” legyenek a védelmi rendszernek, hanem a jelenleginél erősebb saját hadseregeket állítsanak fel. A beszerzések támogatói szerint viszont a most beszerzett eszközök – függetlenül attól, hogy milyen körülmények között történnek a fegyvervásárlások - a most beszerzett, több száz milliárd forintnyi – a pontos adatok nem nyilvánosak – fegyverek valóban XXI. századi, modern fegyverzetek, illetve sokoldalúan bevethető harci járművek, amivel a honvédség részint a honvédség törleszt a rendszerváltozás óta maga előtt görgetett modernizációs adósságaiból, másfelől egy füst alatt a magyar honvédség most leválik a zömében még a Magyar Néphadseregből megörökölt, orosz haditechnikáról. A beszerzett eszközök- például a helikopterek - egy része multifunkciós, azaz a katonai célok mellett békeidőben katasztrófavédelmi, logisztikai feladatok ellátására is szolgálnak.

Minden titok, ami haderőfejlesztés

Immáron megszokott jelenet játszódott le a napokban az Országgyűlésben: A honvédelmi feladatok 2017. évi megvalósításáról, a Magyar Honvédség felkészítéséről, állapotáról és fejlesztésérőlszóló jelentést kapásból titkosnak minősítették. A magyar haderőfejlesztési koncepció legnagyobb problémája, hogy azt legfeljebb csak a beavatott kevesek ismerhetik, már ha egyáltalán létezik ilyen - voltak ugyanis olyan vélekedések, hogy a világszinten is egyedülálló magyar titkolózás egyik lehetséges magyarázata, hogy voltaképpen nincs is, időről - időre ötletszerű döntések születnek haderőreform címén. Ami biztos: jelenleg sem tudni, hogy a kormány az idén pontosan mennyit költött, illetve mennyit fog elkölteni az adófizetők pénzéből hadiipari beszerzésekre, illetve maguk beszerzések egyéb részletei sem ismertek, például nem tudni, hogy a beszerzendő tankok, helikopterek szervizelését, karbantartását, a személyzet kiképzését hol és milyen kötelékben fogják elvégezni.

Búcsú a Kalasnyikovoktól

A leginkább átgondoltnak tűnő, távlati koncepciót felmutató fejlesztés a 2004-ben a FÉG megszűnésével leállt magyar fegyvergyártás újraélesztése Kiskunfélegyházán ahol a cseh tervezésű kézi lőfegyverekkel cserélnék le a magyar honvédség szovjet érából átörökölt, a legendás szovjet kalasnyikov-elgondolás alapján elkészült, a magyar hadseregben AK-63 (illetve a belbiztonságnál AMD -65) gépkarabélyokat, a FÉG-fejlesztésű 96 N P9RC pisztolyokat és a KGP-9 géppisztolyokat. Mivel a kiskunfélegyházi fejlesztés pénzügyi adatai megint csak titkosak, így nem tudni, hogy pontosan milyen megtérülése lehet a lényegében zöldmezős beruházásnak. Volt olyan forrásunk, aki úgy vélte: rövidtávon biztos, hogy olcsóbb lett kész lőfegyvereket vásárolni a morvaországi cseh gyártótól, ám hosszútávon, ha valóban újra akarják indítani a magyar lőfegyvergyártást úgy kifizetődő lehet az üzem létrejötte, mivel az afféle kiindulópontja lehet a jövő fegyvermérnök képzésének is. Így volt olyan vélekedés, hogy az egykori FÉG - fegyvermodellek „újraélesztése” is azért lett volna kétséges, mivel időközben az egykori magyar fegyvermérnökök zöme elhagyták a pályát. A kész cseh licencekkel viszont világszinten ismert és bizonyított fegyverrendszert vásárol a honvédség. A politikusi nyilatkozatokból annyi ismert, hogy tízéves távlatban mintegy 100 millió euró értékben 200 ezer lőfegyvert gyártanának Kiskunhalason, ami bőven elegendő a magyar honvédség és belbiztonság „önellátására” de ebből a cseh hadsereg is részesülne. Úgy tudni, hogy egyelőre a Csehországban elkészült alkatrészek összeszerelése is zajlik, ám idővel kiváltanák a kinti alkatrészgyártást.   

Jönnek a multifunkciós helikopterek

A Varsói Szerződés idejéből megörökölt Mi-8 és Mi-17 szállító, illetve Mi-24 harci helikopter, orosz helikoptereket az összesen 36 darab, francia Airbus forgószárnyasai váltják fel a tervek szerint 2023-tól. A filigránabb, H145M verziójú helikopterből 20 darabot vesz az ország. A többfunkciós, könnyű gépből a német védelmi minisztérium, Szerbia, Thaiföld is vásárolt, illetve az UH 72A Lakota-névre keresztelt verzióból több százat vett az USA hadserege. Az eredeti verziót a igen széles körben, egészségügyi, logisztikai, katasztrófavédelmi helyzetekre használták, a hadászat számára kifejlesztett verzió légvédelmi rakéták elleni önvédelmi rendszerrel, fedélzeti gépfegyverzettel, oldalpilonokra függeszthető fegyverzettel, a HForce rendszerrel van ellátva. Hadi körülmények között így futárszolgálatra, felderítései feladatokra, illetve könnyű tűztámogatói feladatokra is alkalmas.  A H145M nagyobb testvére, a robosztusabb H225M helikopterből 16 darabot rendeltünk meg. A nagy távolsági logisztikai feladatok ellátására alkalmas helikopter elődjét még az ezredfordulón a francia légierő kérésére fejlesztették ki, akik kutató-mentő alakulatok mellett használták. Az akkor még EC725 Caracal-néven repült gépet a francia légierő harci kutató-mentő helikopternek használta, ebből lett 2015-ben átnevezve a H225M. A konténerbe szerelt 20 mm-es gépágyúval vagy 12,7 mm-es nehézgéppuskával szerelt helikopterek inkább az Európán kívüli világban népszerűek, így Magyarország mellett most is a kazah és a kuvaiti légierő rendelt belőle több tucatot. Mindkét helikopterre igaz, hogy külső csörlőrendszerrel vannak ellátva, azaz harci feladatok mellett katasztrófavédelmi helyzetben is bevethetőek lesznek. 

Leginkább a tankvásárlást vitatják

A legtöbb szakmai-politikai vita a szintén ismeretlen vételárért történt német tankvásárlásokat övezik. Mint ismeretes, Benkő Tibor honvédelmi miniszter ugyanis arról állapodott meg december közepén Frank Haun KMW-vezérigazgatóval, hogy Magyarország 44 új Leopard 2A7 és 12 használt Leopard 2A4, valamint 24 PzH-2000 önjáró löveget vásárolt. Önmagában a magyar tankhaderő fejlesztése annyiban furcsán hat, hogy ha végül mind az 56 tankot is hadrendbe állítják – lecserélve ezzel a szovjet T-72-eseket- az is önmagában vajmi kevés lenne a magyar síkvidék védelmére. Nem véletlen, hogy a tankbeszerzések kapcsán felmerült, hogy a beszerzésnek inkább politikai oka volt, konkrétan az Orbán-kormányzat a német nagyiparnak adott megrendeléssel „vásárolta meg” a kormány, illetve a paksi bővítés iránt megértőbb német hozzáállást. Ugyanakkor szakmai berkekből hallottunk olyan vélekedést is, hogy a magyar nehézpáncélos erő fejlesztése beleilleszkedhet majd a NATO elképzeléseibe is. A donyecki -medencében kirobbant ukrán háború egyik komoly tanulsága volt, ahogy az orosz oldalról az orosz tüzérség órák alatt felmorzsolta a határ menti ukrán alakulatokat, aminek csak egy megfelelő mennyiségű harckocsival rendelkező erő állhatott volna ellent. Így felmerült az orosz nyomulás határterületein egy hangsúlyos nehézpáncélos NATO jelenlét szükségessége, amit egy rotációban működő, egymást váltó lengyel-amerikai-magyar alakulatok láthatnak el. Ami biztos: a megvásárolt 44 új és 12 használt Leopard gyakorlatilag az EU harckocsiipar csúcsa, XXI. századi high-tech hadigépek. A 12 használt tank megvásárlásának a magyarázata ebben az összefüggésben az lehet, hogy a magyar katonák ne a méregdrága vadonatúj gépeken gyakorolják be az új haditechnika alkalmazását, ugyanakkor később a 12 használt jármű is felhozható a vadonatúj high-tech elektronikával ellátott gépek szintjére. A hetven tonnás, NATO-kompatibilis 120 milliméteres lövedékkel tüzelő, egy tankolással 450 kilométert megtevő óriásgép a hagyományos és az aszimmetrikus hadviselésben – nem állami, hanem különféle diverzáns alakulatok elleni fellépésnél – alkalmazhatók, így nem véletlen, hogy a fegyverrendszer a „tűzkeresztségén” az afganisztáni majd iraki hadszíntéren esett át. A nehézpáncélos fejlesztés kiegészítése, hogy a honvédség három 80 tonnás, Leopard-2-es vázra szerelt „Leguan” hídvető harckocsit és három „Wisent2-es, 32 tonna megemelésére alkalmas toronydaruval és bulldózerrel szerelt műszaki harcjárművet is vett a honvédség – ez utóbbi a szintén német FlensburgerFahrzeugbau fejlesztése.  

Orbán sem bírt ellenállni a „nem kormánygépeknek”

A ködös, eltitkolt katonai beszerzések iskolapéldája lehet a gyakran kormánygépnek is használt két darab francia-német Airbus A-319 illetve a francia, Dassault Falcon 7X gép beszerzése, ez utóbbiról a sajtónak kellett utólag kinyomoznia, hogy abból kettőt is vett a honvédelem, ráadásul az egyik Falcont polgári lasjtromszámmal regisztrálták Magyarországon. A polgári lasjtromszám leginkább arra jó, ha a gépet használó miniszterelnök – legutóbb ilyennel utazott Brazíliába JairBolsonaro beiktatására – katonai géphez képest jóval kisebb feltűnéssel tud utazni vele. Bár a régi, szovjet An-26-os – katonai szlengben: Ancsa - gépet leváltó Airbusokat előszeretettel használják kormánygépként, tény, hogy a gépeket időközben már csapatszállításra is bevetették külföldi műveleti területen. A gépek jellemzően harci háttér-támogató logisztikai feladatokat látnak el, így kiépült, betonos leszállópályára tudnak leereszkedni, illetve ejtőernyős desszantos bevetésekre nem alkalmasak.