Vészhelyzetben felelőtlenség tippelni – mondta Szabó Gábor pártigazgató kérdésünkre, mennyire tartja reális forgatókönyvnek, hogy felszámolási eljárás indul a Jobbik ellen.
Szabó szerint annyi biztos: ha az újabb, összesen több mint 270 millió forintos Állami Számvevőszék (ÁSZ) által kiszabott büntetés után a Jobbik nem kap részletfizetési lehetőséget, akkor nem csupán az EP-kampányra nem marad semmi pénze, az adóhatóság felé sem tudja törleszteni a parlamenti választás előtt kiszabott másik számvevőszéki büntetés miatt fennálló tartozását. Ráadásul a Jobbik még a Magyar Postának is tartozik 50 millió forinttal.
Szabó Gábor pontosította Sneider Tamás pártelnök lapunknak adott korábbi nyilatkozatát: a Jobbik hivatalosan múlt hét csütörtökön, február 14-én vette át az Állami Számvevőszéktől a 136 millió forintos tiltott párttámogatás megállapítására vonatkozó határozatot. A párt megalapozatlannak tartja a döntést, fellebbezési lehetőség azonban nincs. A Jobbiknak 15 napja van rá, hogy befizesse a 136 milliót, büntetésként pedig ugyanennyi állami támogatástól is elesik (így jön ki a több mint 270 millió forint).
Az előző, összesen 662 millió forintos büntetésről Sneider elmondta, hogy ennek felét már levonta a Magyar Államkincstár, másik felének törlesztésére negyedévente 40-50 milliót fizetnek ki. Szabó Gábor most konkretizálta az összeget: a Jobbik februártól két éven keresztül havi 14,5 millió forintot fizet az adóhatóságnak.
- Ha egyetlen napot is késünk, akkor az összeg egyben behajthatóvá válik – jegyezte meg a pártigazgató. Csak éppen nem nagyon lehet mit behajtani. Egyetlen iroda van a Jobbik tulajdonában, a XI. kerületi Villányi úton lévő 60 négyzetméteres ingatlan. A többi iroda bérleményként működik. - Laptopok, mobiltelefonok, zászlók és zászlórudak, esetleg poharak – sorolta Szabó, milyen vagyontárgyakat lehet még elvenni a párttól.
A Jobbik a jövő héten írásbeli kérelemmel fordul az államkincstárhoz, majd a NAV-hoz is. Az adóhatóságtól azt kéri, hogy részletekben fizethesse meg a 136 milliót, az államkincstártól pedig hasonlóképpen azt, hogy az áprilisban esedékes állami támogatásból ne egy összegben, hanem a későbbiekben több részletben vonja le a másik 136 millió forintot. Ellenkező esetben – jegyezte meg Szabó Gábor – „jogilag megalapozott lehet a felszámolási eljárás elindítása”.
Kérdés, hogy milyen messze hajlandó elmenni a Fidesz. Tavaly kétséges volt, hogy az ÁSZ eljárása miatt a Jobbik képes lesz-e elindulni a parlamenti választáson. Végül Varga Mihály miniszter lépett közbe: az akkori nemzetgazdasági tárca vezetője „azt javasolta” a NAV-nak, hogy az országgyűlési választás előtt ne indítson behajtási eljárást és ne érvényesítsen inkasszót. A miniszter egyúttal „felszólította” a megbüntetett ellenzéki pártokat (így a legnagyobb bajban lévő Jobbikot), hogy „a részletfizetés rendjéről kezdeményezzenek egyeztetést a Magyar Államkincstárral, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal”.
A Jobbik akkor időlegesen megúszta, ám az máig nem világos, hogy Varga Mihály fellépésének milyen jogi alapja volt. Szabó Gábor közölte, hogy akkor sem kérték, és most sem kérik a Fidesz közbenjárását. A Jobbik bírósághoz és Alkotmánybírósághoz, a hazai jogorvoslati lehetőségek kimerítése után pedig Strasbourghoz fordul. A párt szombaton – zárt ajtók mögött – rendkívüli kongresszust tart az ÁSZ-büntetés nyomán kialakult helyzet miatt.
Abban a válaszban, amit az államkincstár küldött lapunknak, nincsenek a Jobbik számára kedvező üzenetek. A törvényi hivatkozásokkal tűzdelt tájékoztatás szerint az államkincstár „az adók módjára történő behajtás érdekében megkeresi az állami adóhatóságot, amennyiben a párt Párttörvény 4. § (4) bekezdésében meghatározott 15 napos teljesítési határidőn belül nem fizeti be a központi költségvetésbe a tiltott hozzájárulást”. Az adóhatóság nem reagált megkeresésünkre.
