Hiába költött a kormány százmilliárdokat katonai fejlesztésre, csak álom marad az önvédelem

Publikálás dátuma
2019.02.22. 06:45

Fotó: PHILIPP SCHULZE / AFP
Javítanak a magyar véderő állapotán az elmúlt hónapok katonai beszerzései, ám ettől még a magyar haderő messze nem éri el a kormánypolitikusok által emlegetett „régiós nagyhatalmi” szintet.
Nagyotmondási versenybe bocsátkozott a kormány haderőreform kapcsán: a miniszterelnöki beszédek visszatérő eleme, hogy a jelenleg zajló hadászati reform eredményeképpen Magyarország önállóan, pláne NATO segítség nélkül is ellent tud állni egy külső támadásnak. Ennél óvatosabban fogalmazott a nemrég leváltott honvédelmi miniszter Simicskó István, aki 2017-ben azzal indította el a magyar haderőreform Zrínyi 2026 programot, hogy a végére Közép Európa „legmeghatározóbb” hadserege lehet majd a magyar.  Hadászati szakértők szerint ez inkább csak a saját tábornak szóló, rendpárti ihletésű politikai üzenetek, amit legjobb esetben is csak megszorító értelemmel lehet idézni. Így Orbán Viktor minap, a Figyelő kormánylapnak adott interjújában megpendítette, hogy Magyarország a NATO segítségtől függetlenül is ellenállni képes magyar haderőt fejleszt. Ez a biztonsági szakma nyelvére lefordítva nagyjából annyit jelent, hogy Magyarország külső támadás esetén az első NATO-segítségnyújtásig úgy-ahogy ellent tudjon állni a támadásnak.  Ugyanakkor az már egyértelműen politikusi légvár, hogy az ország NATO szövetségi rendszere nélkül is meg tudná védeni az országot: Magyarország zömében síkvidéki, teljesen nyitott terület, így önmagában a most beszerzett fegyverzet, illetve a tervek szerint 2026-ig bő harmadával kibővülő honvédségi létszám többszöröse sem lenne elegendő, hogy hosszabb ideig ellenálljon egy elhúzódó, támadó műveletnek. Ráadásul a magyar hadsereg fejlesztésével sem ugrik ki a régióból, mivel az ukrajnai orosz agresszió nyomán időközben a többi térségi szomszéd is erőteljes hadseregfejlesztésbe fogott. Szerencsére még jó darabig nem lehet arra szükség, hogy a magyar haderőt tényegesen egy területvédő háborúba bevessék: a térségben középtávon nincsenek olyan katonai forgatókönyvek, amelyek szerint egy hagyományos, területvédő államközi konfliktus kirobbanásával kellene számolni. Magyarországot zömében NATO tagállamok veszik körül, illetve a nem NATO tag szomszédok – Ukrajna, Szerbia – is a nyugati szövetségi rendszer felé tartanak, így partnerségi szerződést kötöttek a NATO-val. Ugyanakkor a dél-ukrajnai orosz agresszió is azt mutatta, hogy a határ menti NATO tagállamok az eddigieknél erősebb haderőt állítsanak fel, ami elveheti az orosz fél kedvét a hasonló, hibrid háborús akciótól.  Ugyanakkor a fegyverbeszerzések kritikusai szerint a beszerzések körüli kormányzati titkolózás miatt azt sem tudja a nagyközönség megítélni, hogy ténylegesen milyen elgondolás szerint történnek ezek a beszerzések, ahogyan arról is csak jobbára találgatásra vagyunk utalva, hogy az egyes fegyverrendszerek hogyan illeszkednek be a közös NATO hadviselés rendszerébe? Így a legtöbb újonnan beszerzett nagy értékű harci járműnél ma sem tudni, hogy milyen kiszolgálói, háttérrel, kiképzői bázissal fognak üzemelni. Arról nem is beszélve, hogy a nyilvánosság teljes kizárásával lebonyolított százmilliárdos hadi beszerzések kapcsán rendre felmerül a kormányzati korrupció sanda gyanúja. A mostani haderőreform kritikusai szerint elve az sem volt soha sem letisztázva, hogy voltaképpen milyen hadsereget kellene felépíteni.   Így az egyik megközelítés szerint Magyarország lényegében a NATO szövetségi rendszerén belül kellene fejlesztenie magát, azaz: a külföldi, expedíciós műveletek támogatása mellett az eredeti NATO-felajánlások – többek között a biológiai és vegyi fegyverek elleni védekezésben, a NATO közös felderítő rendszerének tervezésében és fejlesztésében, a légi utántöltési kapacitás megteremtésében – kellene fejleszteni. Ezzel szemben az utóbbi években, az orosz agresszió miatt is egyre inkább az országvédelem került az előtérbe, ezzel párhuzamosan a Trump-adminisztráció kifejezett szándéka is volt, hogy a NATO tagállamok ne „potyautasai” legyenek a védelmi rendszernek, hanem a jelenleginél erősebb saját hadseregeket állítsanak fel. A beszerzések támogatói szerint viszont a most beszerzett eszközök – függetlenül attól, hogy milyen körülmények között történnek a fegyvervásárlások - a most beszerzett, több száz milliárd forintnyi – a pontos adatok nem nyilvánosak – fegyverek valóban XXI. századi, modern fegyverzetek, illetve sokoldalúan bevethető harci járművek, amivel a honvédség részint a honvédség törleszt a rendszerváltozás óta maga előtt görgetett modernizációs adósságaiból, másfelől egy füst alatt a magyar honvédség most leválik a zömében még a Magyar Néphadseregből megörökölt, orosz haditechnikáról. A beszerzett eszközök- például a helikopterek - egy része multifunkciós, azaz a katonai célok mellett békeidőben katasztrófavédelmi, logisztikai feladatok ellátására is szolgálnak.

Minden titok, ami haderőfejlesztés

Immáron megszokott jelenet játszódott le a napokban az Országgyűlésben: A honvédelmi feladatok 2017. évi megvalósításáról, a Magyar Honvédség felkészítéséről, állapotáról és fejlesztésérőlszóló jelentést kapásból titkosnak minősítették. A magyar haderőfejlesztési koncepció legnagyobb problémája, hogy azt legfeljebb csak a beavatott kevesek ismerhetik, már ha egyáltalán létezik ilyen - voltak ugyanis olyan vélekedések, hogy a világszinten is egyedülálló magyar titkolózás egyik lehetséges magyarázata, hogy voltaképpen nincs is, időről - időre ötletszerű döntések születnek haderőreform címén. Ami biztos: jelenleg sem tudni, hogy a kormány az idén pontosan mennyit költött, illetve mennyit fog elkölteni az adófizetők pénzéből hadiipari beszerzésekre, illetve maguk beszerzések egyéb részletei sem ismertek, például nem tudni, hogy a beszerzendő tankok, helikopterek szervizelését, karbantartását, a személyzet kiképzését hol és milyen kötelékben fogják elvégezni.

Búcsú a Kalasnyikovoktól

A leginkább átgondoltnak tűnő, távlati koncepciót felmutató fejlesztés a 2004-ben a FÉG megszűnésével leállt magyar fegyvergyártás újraélesztése Kiskunfélegyházán ahol a cseh tervezésű kézi lőfegyverekkel cserélnék le a magyar honvédség szovjet érából átörökölt, a legendás szovjet kalasnyikov-elgondolás alapján elkészült, a magyar hadseregben AK-63 (illetve a belbiztonságnál AMD -65) gépkarabélyokat, a FÉG-fejlesztésű 96 N P9RC pisztolyokat és a KGP-9 géppisztolyokat. Mivel a kiskunfélegyházi fejlesztés pénzügyi adatai megint csak titkosak, így nem tudni, hogy pontosan milyen megtérülése lehet a lényegében zöldmezős beruházásnak. Volt olyan forrásunk, aki úgy vélte: rövidtávon biztos, hogy olcsóbb lett kész lőfegyvereket vásárolni a morvaországi cseh gyártótól, ám hosszútávon, ha valóban újra akarják indítani a magyar lőfegyvergyártást úgy kifizetődő lehet az üzem létrejötte, mivel az afféle kiindulópontja lehet a jövő fegyvermérnök képzésének is. Így volt olyan vélekedés, hogy az egykori FÉG - fegyvermodellek „újraélesztése” is azért lett volna kétséges, mivel időközben az egykori magyar fegyvermérnökök zöme elhagyták a pályát. A kész cseh licencekkel viszont világszinten ismert és bizonyított fegyverrendszert vásárol a honvédség. A politikusi nyilatkozatokból annyi ismert, hogy tízéves távlatban mintegy 100 millió euró értékben 200 ezer lőfegyvert gyártanának Kiskunhalason, ami bőven elegendő a magyar honvédség és belbiztonság „önellátására” de ebből a cseh hadsereg is részesülne. Úgy tudni, hogy egyelőre a Csehországban elkészült alkatrészek összeszerelése is zajlik, ám idővel kiváltanák a kinti alkatrészgyártást.   

Jönnek a multifunkciós helikopterek

A Varsói Szerződés idejéből megörökölt Mi-8 és Mi-17 szállító, illetve Mi-24 harci helikopter, orosz helikoptereket az összesen 36 darab, francia Airbus forgószárnyasai váltják fel a tervek szerint 2023-tól. A filigránabb, H145M verziójú helikopterből 20 darabot vesz az ország. A többfunkciós, könnyű gépből a német védelmi minisztérium, Szerbia, Thaiföld is vásárolt, illetve az UH 72A Lakota-névre keresztelt verzióból több százat vett az USA hadserege. Az eredeti verziót a igen széles körben, egészségügyi, logisztikai, katasztrófavédelmi helyzetekre használták, a hadászat számára kifejlesztett verzió légvédelmi rakéták elleni önvédelmi rendszerrel, fedélzeti gépfegyverzettel, oldalpilonokra függeszthető fegyverzettel, a HForce rendszerrel van ellátva. Hadi körülmények között így futárszolgálatra, felderítései feladatokra, illetve könnyű tűztámogatói feladatokra is alkalmas.  A H145M nagyobb testvére, a robosztusabb H225M helikopterből 16 darabot rendeltünk meg. A nagy távolsági logisztikai feladatok ellátására alkalmas helikopter elődjét még az ezredfordulón a francia légierő kérésére fejlesztették ki, akik kutató-mentő alakulatok mellett használták. Az akkor még EC725 Caracal-néven repült gépet a francia légierő harci kutató-mentő helikopternek használta, ebből lett 2015-ben átnevezve a H225M. A konténerbe szerelt 20 mm-es gépágyúval vagy 12,7 mm-es nehézgéppuskával szerelt helikopterek inkább az Európán kívüli világban népszerűek, így Magyarország mellett most is a kazah és a kuvaiti légierő rendelt belőle több tucatot. Mindkét helikopterre igaz, hogy külső csörlőrendszerrel vannak ellátva, azaz harci feladatok mellett katasztrófavédelmi helyzetben is bevethetőek lesznek. 

Leginkább a tankvásárlást vitatják

A legtöbb szakmai-politikai vita a szintén ismeretlen vételárért történt német tankvásárlásokat övezik. Mint ismeretes, Benkő Tibor honvédelmi miniszter ugyanis arról állapodott meg december közepén Frank Haun KMW-vezérigazgatóval, hogy Magyarország 44 új Leopard 2A7 és 12 használt Leopard 2A4, valamint 24 PzH-2000 önjáró löveget vásárolt. Önmagában a magyar tankhaderő fejlesztése annyiban furcsán hat, hogy ha végül mind az 56 tankot is hadrendbe állítják – lecserélve ezzel a szovjet T-72-eseket- az is önmagában vajmi kevés lenne a magyar síkvidék védelmére. Nem véletlen, hogy a tankbeszerzések kapcsán felmerült, hogy a beszerzésnek inkább politikai oka volt, konkrétan az Orbán-kormányzat a német nagyiparnak adott megrendeléssel „vásárolta meg” a kormány, illetve a paksi bővítés iránt megértőbb német hozzáállást. Ugyanakkor szakmai berkekből hallottunk olyan vélekedést is, hogy a magyar nehézpáncélos erő fejlesztése beleilleszkedhet majd a NATO elképzeléseibe is. A donyecki -medencében kirobbant ukrán háború egyik komoly tanulsága volt, ahogy az orosz oldalról az orosz tüzérség órák alatt felmorzsolta a határ menti ukrán alakulatokat, aminek csak egy megfelelő mennyiségű harckocsival rendelkező erő állhatott volna ellent. Így felmerült az orosz nyomulás határterületein egy hangsúlyos nehézpáncélos NATO jelenlét szükségessége, amit egy rotációban működő, egymást váltó lengyel-amerikai-magyar alakulatok láthatnak el. Ami biztos: a megvásárolt 44 új és 12 használt Leopard gyakorlatilag az EU harckocsiipar csúcsa, XXI. századi high-tech hadigépek. A 12 használt tank megvásárlásának a magyarázata ebben az összefüggésben az lehet, hogy a magyar katonák ne a méregdrága vadonatúj gépeken gyakorolják be az új haditechnika alkalmazását, ugyanakkor később a 12 használt jármű is felhozható a vadonatúj high-tech elektronikával ellátott gépek szintjére. A hetven tonnás, NATO-kompatibilis 120 milliméteres lövedékkel tüzelő, egy tankolással 450 kilométert megtevő óriásgép a hagyományos és az aszimmetrikus hadviselésben – nem állami, hanem különféle diverzáns alakulatok elleni fellépésnél – alkalmazhatók, így nem véletlen, hogy a fegyverrendszer a „tűzkeresztségén” az afganisztáni majd iraki hadszíntéren esett át. A nehézpáncélos fejlesztés kiegészítése, hogy a honvédség három 80 tonnás, Leopard-2-es vázra szerelt „Leguan” hídvető harckocsit és három „Wisent2-es, 32 tonna megemelésére alkalmas toronydaruval és bulldózerrel szerelt műszaki harcjárművet is vett a honvédség – ez utóbbi a szintén német FlensburgerFahrzeugbau fejlesztése.  

Orbán sem bírt ellenállni a „nem kormánygépeknek”

A ködös, eltitkolt katonai beszerzések iskolapéldája lehet a gyakran kormánygépnek is használt két darab francia-német Airbus A-319 illetve a francia, Dassault Falcon 7X gép beszerzése, ez utóbbiról a sajtónak kellett utólag kinyomoznia, hogy abból kettőt is vett a honvédelem, ráadásul az egyik Falcont polgári lasjtromszámmal regisztrálták Magyarországon. A polgári lasjtromszám leginkább arra jó, ha a gépet használó miniszterelnök – legutóbb ilyennel utazott Brazíliába JairBolsonaro beiktatására – katonai géphez képest jóval kisebb feltűnéssel tud utazni vele. Bár a régi, szovjet An-26-os – katonai szlengben: Ancsa - gépet leváltó Airbusokat előszeretettel használják kormánygépként, tény, hogy a gépeket időközben már csapatszállításra is bevetették külföldi műveleti területen. A gépek jellemzően harci háttér-támogató logisztikai feladatokat látnak el, így kiépült, betonos leszállópályára tudnak leereszkedni, illetve ejtőernyős desszantos bevetésekre nem alkalmasak.   

Viharos széllel jön a hidegfront

Publikálás dátuma
2019.02.22. 06:28
Illusztráció: Shutterstock
Széllökések miatt tizenöt megyére figyelmeztetést adtak ki.
A Dunántúl keleti része, vagyis Komárom-Esztergom, Fejér, Tolna és Baranya megye kivételével az ország összes többi megyéjében a várt legerősebb széllökések meghaladhatják a 70 km/h-t - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az előrejelzés szerint pénteken délelőtt erősen felhős vagy borult lesz az ég, és többfelé várható eső, zápor, majd a déli óráktól észak felől elkezdődik a felhőzet csökkenése, legtovább a Duna vonalában és a Dél-Dunántúlon marad felhős az ég. A nap második felében is itt várható csapadék, és estefelé az eső mellett a Dél-Dunántúlon havas eső is lehet, de havazás sem kizárt. Az északkeleti, északi szél többfelé megerősödik, a középső területek kivételével viharossá fokozódik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 5 és 12 fok között valószínű, északkeleten késő délelőttől már csökken a hőmérséklet. Késő estére -4 és +1 fok közé hűl le a levegő. Szombatra drasztikusan visszaesik a hőmérséklet: kifejezetten hideg lesz a hajnal, az északi tájakon mínusz 8-12, másutt mínusz 5-8 fok várható. Napközben is csak 0-3 fokot jósolnak. 
Szerző
Témák
időjárás

Nem csábít a szolgálat: drasztikusan csökkent a rendőrök utánpótlása

Publikálás dátuma
2019.02.22. 06:00
Minimum 1200 tanulót kellene felvenni a szakgimnáziumokba ahhoz, hogy legalább a jelenlegi állapotot stabilizálni lehessen
Fotó: ÁRVAI KÁROLY / KORMANY.HU
ÉLETPÁLYA A rendőrök már most túlterheltek, de az utánpótlás is drasztikusan fogy: a korábbi jelentkezőszám töredéke vágyik csak rendészeti szakközépiskolába, a végzettek között pedig nagy a lemorzsolódás.
Akadozik a rendőrök utánpótlása, az elmúlt években ugyanis drasztikusan csökkent a rendészeti szakközépiskolába jelentkezők száma - értesült a Népszava. Míg a miskolci rendészeti szakközépiskolába 2010-ben még 2618-an jelentkeztek, nyolc év elteltével, tavaly már csak 640-en: ez több mint 75 százalékos visszaesés. A körmendi, hasonló profilú intézményben ugyanebben az időtávban 765-ről 328-ra csökkent a jelentkezők aránya, az adyligetiben pedig 1439 helyett csak 501 fiatal akarta folytatni tanulmányait. A szegedi szakközépiskolára vonatkozóan nem kaptunk átfogó adatokat, annyit tudunk, hogy tavaly 151-en végeztek itt. Ez azonban sem az alföldi, sem a többi középiskola esetében nem jelenti azt, hogy ennyien szolgálatba is állnak: jelenleg a frissen végzettek nagyjából tíz százaléka azonnal leszerel, amint lejárt az idő, míg vissza kell fizetni a képzése költségét. Vidéken már most akadnak helyek, ahol irodistákat kell az utcára vezényelni, mert egyszerűen nincs ember. Ha nem változnak meg a feltételek, s továbbra is ekkora lesz az érdektelenség a pálya iránt, két-három év múlva ez országosan is általánossá válik – mondta a Népszavának Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Márpedig az utánpótlás finoman szólva is akadozik, s a képzőhelyek vezetői sem túl optimisták. Bagi István, a miskolci rendészeti szakközépiskola igazgatója szerint a tanulói létszámcsökkenés már tartós tendenciának tekinthető, s valószínűleg a 2019-es jelentkezési adatok is ezt igazolják vissza. Az idei pontos számokat azonban csak március közepén tudják majd megmondani, addigra dolgozzák fel mindenütt a február 18-i felvételi határidőre leadott jelentkezési lapokat.
A rendőrség tiszthelyettes utánpótlásának képzési feladatait az adyligeti, a körmendi, a miskolci és a szegedi Rendészeti Szakgimnáziumok biztosítják – tudtuk meg az ORFK-tól – ezekre a helyekre érettségi után lehet jelentkezni. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az érettségiző fiatalok száma az elmúlt években jelentősen csökkent: 2009-ben még 90450 fő érettségizett, míg 2017-ben 68255 fő, ami 25 százalékos visszaesést jelent – érveltek. Hozzátették, hogy a Készenléti Rendőrség 2013 óta folytat iskolarendszeren kívüli képzést, 2016 októbere óta országszerte számos helyszínen folyt ilyen típusú határvadász-oktatás, s mindezek eredményeként több ezer jelentkezőből kiválasztva több száz rendőrjelölt végzett, és állt szolgálatba. A szakszervezeti vezetők szerint azonban nem csupán az általános népességfogyás okozza, hogy minden kevesebben érdeklődnek a rendőri pálya iránt, s szerintük az elkövetkező években tartósan legalább 1200 tanulót kellene felvenni a szakgimnáziumokba, hogy legalább a jelenlegi állapotot stabilizálni lehessen. - Egyáltalán nem vonzó a rendőri pálya a fiatalok számára – indokolta a drasztikus visszaesést Gál Sándor, a Független Rendőr Szakszervezet Tanintézeti Tagozatának ügyvivője. Szavai szerint ez nemcsak a felvételi jelentkezők létszámán látszik, de már az iskolák nyílt napjain is jóval kevesebb az érdeklődő, mint korábban. Olyan szintű korlátozások vonatkoznak ugyanis a rendőrökre – például mellékállást csak nehezen tudnak vállalni, a törvény értelmében őket, és családtagjaikat is folyamatosan ellenőrizhetik - amelyek nem állnak arányban a megszerezhető jövedelemmel. Az ügyvivő hozzátette, előbbiek persze a honvédségnél is érvényesek, csakhogy ott magasabbak a jövedelmek, ráadásul a katonaságnál békeidős feladatokat kell ellátni, míg a rendőrök naponta kapnak komoly terhelést az utcán. - Rengeteg a túlóra, amit 2020-ig ugyan még kifizetnek, de utána már csak szabadnapban lesz jóváírható – magyarázta Gál Sándor. – Ami újabb problémát jelent majd, hiszen már most is komoly létszámgondokkal küzd a testület, s ha a felvételi számok nem nőnek drasztikusan, két-három éven belül lesznek feladatok, amelyekre nem jut ember. Csakhogy a fenti példákból is látszik: nincs elég jelentkező, a fizikai, egészségügyi és tanulmányi követelményeket pedig nem lehet lejjebb vinni, mert akkor akár az utcáról is be lehetne öltöztetni bárkit rendőrnek. - Hiába mutatnak vonzó képet a szakgimnáziumok a rendőri pályáról, ha az ismerősöktől és a sajtóból mást hallanak a diákjelöltek – jegyezte meg Gál Sándor. – Egy frissen végzett rendőr 130-140 ezer forint nettót keres, emellett rozsdás zuhanyzóban, málló vakolatú öltözőben ér véget a napi szolgálata. És hiába jelentik a főkapitányságok folyamatosan, hogy nagy a baj, nem látni a hajlandóságot a kormány vagy a Belügyminisztérium részéről, hogy megállítanák a negatív folyamatokat – tette hozzá. A másik érdekvédő, Bárdos Judit szerint tíz éve folyamatosan csökken a rendőrnek jelentkezők száma, de az utóbbi két-három esztendőben drasztikussá vált a visszaesés. - A fiataloknak nem hozott semmi az életpálya-modell – indokolta a rendőri pálya leértékelődését. – A kormány nem becsüli meg a rendőri munkát, az illetékesek például nem értik meg, nem a túlórákból akarnak megélni az emberek. És az sem vonzó, hogy a határon a drótkerítés mellett sétálgasson az ember. Nincs perspektíva, megszűnt a szolgálati nyugdíj, ami adott egyfajta biztonságot a felszerelőknek. Felül kellene vizsgálni az életpálya-modellt, meg kellene emelni az illetményalapot, ami 2008 óta változatlan, hogy legalább azok ott maradjanak meg a testületnél, akik elvégezték a szakgimnáziumot.
Frissítve: 2019.02.22. 14:22