Orbán a „leginkább csalódást keltő” Európában

Egy nemzetközi felmérés szerint az uniós polgárok számára Magyarország az EU leginkább csalódást keltő tagállama. Ez nem sok jót vetít előre a következő uniós költségvetés tárgyalása előtt.

Még a brexittel szerencsétlenkedő Nagy-Britanniát is sikerült alulmúlnia Magyarországnak egy uniós közvélemény-kutatásban. Az European Council on Foreign Relations (ECFR) nevű brit elemzőintézet online felmérésében arra kérték a válaszadókat, nevezzék meg azt az uniós tagállamot, amelyik szerintük a „leginkább csalódást keltő” teljesítményt nyújtotta 2018-ban. A beérkezett szavazatok alapján Magyarország szerezte meg a kétes dicsőséget.

A legkritikusabbak a belga, a holland, a svéd, a finn, a dán és a német válaszadók voltak, érdekesség, hogy őket az olaszok követik, pedig az olasz kormány uniós politikája sokban hasonlít Orbán Viktoréra, aki minduntalan hangsúlyozza is, hogy a lehető legjobb viszonyra törekszik az olasz politika erős emberével, Matteo Salvini belügyminiszterrel. Vagyis – jegyzi meg a felmérést ismertető cikk – jellemzően éppen a közös költségvetésbe befizető, az EU „alapító atyái” közé tartozó tagállamok polgárainak bizalmát sikerült eljátszani. A legkevésbé kritikus államok között Lengyelországot, Bulgáriát, Csehországot és Ciprust találjuk.

Az okokkal kapcsolatban az ECFR Orbán Viktor közös uniós politikákat akadályozó magatartását, a magyar kormányt ért demokrácia-kritikákat említi meg. Mint fogalmaztak, utóbbival kapcsolatban Orbán Viktornak egyelőre nem kell attól tartani, hogy az éppen zajló román uniós elnökség túlzottan erőltetné az Alapszerződés 7. cikkelye alapján indított eljárást, de az év második felében, amikor Finnország lesz majd az EU elnöke, a helyzet alapjaiban változhat meg.

Még érzékenyebb lehet az Orbán-kormány számára, hogy ha a nagy befizető tagállamok kormányai úgy érzik: saját választóik sem támogatják különösebben, hogy fenntartsák a „problémás” tagállamokhoz irányított uniós támogatásokat, az érzékeny veszteséget jelenthet a kohéziós pénzek, vagy a közös agrárpolitika támogatásait tekintve. Magyarország elszigetelődését az is jelzi, hogy az ECFR elemzése szerint az Orbán-kormánynak mára jobbára csak a V4-es csoporton belül maradtak támogatói, más tagállamok sokkal kiterjedtebb kapcsolatrendszerrel rendelkeznek.