Ellenzéki médiatúlsúlyt álmodik a Fidesz

A kormánykritikus magyar sajtó túlsúlyáról besszélt egy fideszes EP-képviselő a napokban Brüsszelben, szavai alátámasztásához jókorát kellett lódítania.

A fideszes Bocskor Andreának jutott a feladat, hogy az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságában megpróbálja védeni az Orbán-kormány hegemóniára törekvő médiapolitikáját, ám a küldetést nem sikerült teljesítenie. Tévesen megjelölt forrásból idézett hamis adatokkal igyekezett alátámasztani azt, hogy 69 százalékban kormánykritikus a magyar média. A testület azért tűzte napirendre a magyar médiahelyzetet, mert azt próbálták elemezni, milyen hatása lesz a sajtó sokszínűségére a kormány médiaholdudvarát összefogó Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) megalakulásának.

Az ülésen Bocskor Andrea is azzal igyekezett védeni a nyilvánvalóan törvénysértő, a hatósági vétótól a „nemzetstartégiai érdekűvé” minősítéssel megmentett fideszes médiamamutot, hogy „itt egy konzervatív-keresztény értékeket közvetítő és egy nyomtatott médiát megmentő céllal létrehozott nemzeti stratégiailag fontos projektről van szó”. Majd az Index tudósítása szerint azzal az állítással hökkentette meg a hallgatóságot: a KESMA létrejötte nem jelent érdemi változást, a Fidesz-barát Médianéző Intézet elemzése alapján „69 százalékban még mindig kormánykritikus a magyar média, és csak 31 százalékban kormánybarát”.

Giuseppe Abbamonte, az Európai Bizottság médiapolitikáért felelős igazgatója rögtön el is kérte Bocskortól a figyelemreméltó tanulmányt, a Fidesz képviselőjének azonban nehéz dolga lesz, ha teljesíteni akarja a kérést. A Médianéző Intézet ugyan szorgalmasan igyekszik kiszolgálni az Orbán-kormány média-narratíváját, olyan elemzése azonban nincs, amiben a fenti arány szerepelne. A szervezet 2017-ben publikált, a televíziós hírműsorok erőviszonyairól szóló „Szabad sajtó: kormánykritikus híradók” című anyagában hasonló, de fordított előjelű mutatókat lehet olvasni. „A TV2-n 65-35, az RTL Klubon pedig 61-39 százalékos arányban jelentek meg a kormány és kormánypártok, valamint az ellenzéki pártok” - áll a tanulmányban. Ezek a számok erős kormányoldali túlsúlyt mutatnak.

Bocskor Andrea feltehetően az intézet egy másik, a Nézőpontok blogon tavaly decemberben (a KESMA bejelentése után) megjelent gyorselemzésre szeretett volna utalni, de az idézés nem lett hibátlan. A „Változó médiapiac, változatlan balliberális túlsúly” címet viselő összeállítás szegmensenként igyekszik bebizonyítani, hogy a kormány erős média-ellenszélben dolgozik, de az igazolásba itt is sok hiba csúszik, a 31-69-es arányszám pedig egyáltalán nem szerepel. A tévék hírműsorairól azt írják: „A kormánykritikus híradók nézettsége magasabb, mint a KESMA-csatornák (EchoTV, HírTV) híradói kiegészülve a holdinghoz egyébként nem tartozó TV2 és Super TV2 hírműsoraival. A kormánykritikus-kormánybarát hírműsorok nézettsége egymáshoz viszonyítva 54-46 százalék. A valóságban kormánykritikusnak tekinthető híradóból kettő van – az RTL Klubé és az ATV-é, ezek együttes elérése azonban kisebb, mint a kormánypárti híradóké – ha a köztévé csatornáit is ide számítjuk. (Utólagos magyarázatok szerint a blog a közmédiát – amelynek hírműsorai a kampány idején olykor 90 százalék fölötti arányban a kormány álláspontját erősítették - semlegesnek tekintette, nem vette bele az összesítésbe.)

A nyomtatott lapoknál a Médianéző 72 százalékos kormánypárti részesedést talált, ami meg is felel a valóságnak, azzal a kiegészítéssel, hogy a megyei lapok közül az összes fideszes kézben van.

A hírportálok esetében 71 százalékos kormánykritikus részarányt írnak, de nem közlik, hogy pontosan melyik portálokra gondolnak. A nagyjából hasonló méretű piacvezetők közül az Index kormánykritikus, az Origo kormánypárti, a 24.hu és a 444.hu kormánykritikus, ebben a két körben a látogatottsági adatokat összesítve nagyjából 60-40 százalék az arány a kormányfüggetlen online média javára.

A rádiós szegmensben az elemzés bevezeti a „politikailag releváns rádió” szakmai szemmel értelmezhetetlen fogalmát, majd leszögezi: „a vizsgálat a kormánykritikus Klubrádióra, a médiaholding esetében pedig a KarcFM-re és a Gong Rádióra terjedt ki”, és kimutat egy enyhe kormánykritikus fölényt. Csakhogy ténylegesen országos elérésű rádiója egyedül a Fidesznek van (a Kossuth, a Petőfi, a Bartók, a Rádió1), a kisebb kereskedelmi rádiókon is az MTI kormánypárti hírcsomagja szól – ugyanúgy, ahogyan a Petőfin és a Bartókon is.

A Médianéző Intézet a meglehetősen nagyvonalú számolás után összesít, és megállapítja: a magyar sajtóban 67 százalékos kormánykritikus dominancia érvényesül. Ezzel az állítással két súlyos probléma van: egyrészt még a Médianéző által közölt számokból sem jön ki, másrészt a valós számok alapján a kormány négy médiaszegmensből háromban (tévé, nyomtatott sajtó, rádió) jelentős túlerővel rendelkezik. Ha tehát Bocskor Andrea valóban átadja az „elemzést” a Bizottságnak, és az igazgató utánanéz az abban szereplő adatoknak, a kormány médiapolitikája az eddigieknél is keményebb brüsszeli kritikákat kaphat