Elnöki álmok - és a valóság

Publikálás dátuma
2019.02.26. 11:00
Sanders bevezetné az ingyenes egyetemi oktatást
Fotó: JONATHAN ALCORN / AFP
Donald Trump az Egyesült Államok legidősebb elnöke. 70 éves volt, amikor megválasztották. Ezt a rekordot is elvenné tőle a vermonti demokrata szenátor, Bernie Sanders.
„Akárcsak Martin Luther Kingnek, nekem is van egy álmom. Bízom benne, hogy ez a megosztott nemzet újra egységes lehet, mégpedig egy idős fehér ember vezetésével”. Így kommentálta műsorában az egyik legnépszerűbb amerikai tévés személyiség Bernie Sanders egy héttel ezelőtti bejelentést, miszerint ismét elnökjelölt akar lenni. Az Emmy-díjas Stephen Colbert humoristaként is ismert, szatírikus megjegyzéseit gyakran idézik, de ebben az esetben feltehetően nem viccelt. És valószínűleg az 1968-ban meggyilkolt fekete polgárjogi vezetőt sem véletlenül idézte. Martin Luther King januári születésnapja ugyanis nemzeti ünnep – és munkaszüneti nap - az Egyesült Államokban és az idén is több eseményen emlékeztek rá. Dél-Karolinában – ahol az egyik első előválasztás lesz és sok fekete szavaz – beszédet mondott Sanders is. Kétségkívül azért, mert tisztában van vele, három éve őket sem sikerült megszólítania és többek között ezért maradt alul a demokrata elnökjelöltségért vívott küzdelemben Hillary Clintonnal szemben. A nagy kérdés az, hogy lehet-e az Egyesült Államok elnöke egy olyan ember, aki esetleges beiktatásakor – 2021 januárjában - már 80. életévében lesz. Sanders egyelőre nem törődik a korával, de azon senki sem csodálkozhat, ha a kampányban gyakran előkerül ez a téma. Még akkor is, ha a vermonti szenátor – aki hosszú politikai karrierjének megkoronázásaként 1990 óta folyamatosan tagja a kongresszusnak – fiatalos lendülettel veti bele magát a küzdelembe. És nem meglepő, hogy forradalmat emleget, amit három éve kezdett, de a jövő novemberi elnökválasztásig akar beteljesíteni. Indulását bejelentve nem kertelt. „A 2016-os kampányban olyan progresszív elképzelésekkel álltam elő, amelyeket sokan túl radikálisnak tartottak. Az azóta eltelt idő bebizonyította, hogy ezekre nemcsak szükség van, hanem az amerikaiak többsége támogatja is őket” - írta. Bár programját még nem tette közzé, nem kétséges, hogy ebben szerepelnek majd azok a tételek, amelyek már három évvel ezelőtti kampányában is jelentős ismertséget és szimpátiát hoztak neki. Sanders fellépett a nagyobb állami szerepvállalás mellett, amit republikánus ellenfelei rögtön szocialista veszedelemnek tüntetnek fel. A szenátor persze bevallottan szocialistának tartja magát, ami – az amerikai választók szemében – haladó és emberbarát nézeteket jelent. Ennek tudható be, hogy zászlajára tűzte többek között a mindenkire kiterjedő egészségbiztosítást, valamint az ingyenes egyetemi oktatás bevezetését is. A már idézett Stephen Colbert – a forradalminak nevezett fellépést elemezve – egészen odáig jutott, hogy azt mondta: „ő nem csupán Bernie Sanders, hanem egy ősz hajú Guevara”. Hogy aztán a kubai forradalmárhoz és gerillavezérhez való hasonlítást segíti-e a vermonti szenátort, vagy éppen ritkítja híveit, az egyelőre ugyancsak kérdéses. De az biztos, hogy Sanders – már három éve is - új és friss fuvallatot hozott az amerikai politikában. Ennek következménye az is, hogy már a demokrata párti elnökjelöltségért is több olyan ellenféllel kell majd várhatóan megküzdenie, aki hozzá hasonló politikai nézeteket vall. Ugyanakkor a szenátornak nagy előnye, hogy most nincs már ott a pártját uraló Hillary Clinton és teljes kampánygépezete. Ugyancsak javára szólhat, hogy leszűrhette a vereséggel végződött „kaland” tanulságait. Tudhatja például, hogy nem csupán a fekete szavazók megnyerése nem sikerült neki 2016-ban. Problémát jelentett az is, hogy éppen a hozzá hasonló idős emberek bizalmába nem tudott kellőképpen beférkőzni. Furcsa módon éppen a fiatalok voltak a legnagyobb támogatói, miközben a női szavazókkal sem találta meg mindig a megfelelő hangot. És akkor még nem említettük, hogy utóbb bocsánatot is kellett kérnie a szervezetében történt szexuális zaklatások és visszaélések miatt, ami sok nőt visszatarthat most is attól, hogy rá szavazzon. Ezzel együtt Bernie Sanders most jól indult. Erre utal, hogy bejelentése után alig 24 óra alatt a szponzoroktól máris összegyűlt 6 millió dollár. A pénz azonban nem minden. És még az sem jelent feltétlen sikert, hogy amikor a CBS tévétársaság riportere egy interjúban megkérdezte, miben különbözik majd az új kampánya az előzőtől, röviden annyit válaszolt: „Hogy most győzünk”. Az már konkrétabb – és sok amerikai ért egyet vele -, hogy finoman szólva sincs túl jó véleménnyel a jelenlegi elnökről. Szerinte Donald Trump kóros hazudozó, ráadásul rasszista, szexista, aki úgy szerez olcsó népszerűséget, hogy félrevezeti a kisebbségeket. Akárhogyan is alakul a helyzet a jövő novemberi elnökválasztásig, az már most biztos, hogy aki figyelemmel kíséri az amerikai belpolitikát, nem fog unatkozni. Trump, Sanders és a többi szereplő gondoskodik erről. Stephen Colbert, meg a többi drukker meg álmodozhat… 

Amerikai kémműhold buktathatta le Jan Kuciak gyilkosát

Publikálás dátuma
2019.02.26. 10:00
A Kuciak-gyilkosság egyik feltételezett elkövetőjét veszik őrizetbe
Fotó: VLADIMIR SIMICEK / AFP
A bérgyilkosról akkor készített felvételt a szatellit, amikor áldozata házánál járt.
A legmodernebb kémtechnológia segíthetett felderíteni a Jan Kuciak-gyilkosságot – írja amerikai forrásaira hivatkozva a Magyar Nemzet. A lap emlékeztet rá, hogy a gyanú szerint  egy volt rendőr, Sz.Tamás bérgyilkosként lőtte agyon szlovák kormánypárt, a Smer és a délolasz N'drangheta maffia kapcsolatait vizsgáló fiatal újságírót és élettársát. A bérgyilkos azonosításához nagyban hozzájárulhatott a gyilkosság időpontjában Nagymácséd felett áthaladó amerikai műhold felvételsorozata, amelyen állítólag felismerhető az áldozatok házába belépő, majd onnan néhány perc múlva kijövő férfi. Az újság úgy tudja, hogy a gyanúsított Zebegényben vette az elkövetéshez használt, kilenc milliméteres Parabellumot, és 3000 eurót fizetett a helyi eladónak.
Maguk az amerikai hatóságok nem cáfolták, hogy létezhetnek műholdfelvételek Nagymácsédról a gyilkosság idejében, ám azt tagadták, hogy a felvételeket átadták volna a szlovák hatóságoknak. Az FBI és a CIA egyébként soha nem ismer el ilyen jellegű együttműködést külföldi hatóságokkal. A szlovák hatóságok pedig inkább a nyomozásnak azokat a részeit domborították ki, amelyek a gyanúsítottak által a hírközlő rendszerben, valamint a kibertérben hagyott elektronikus nyomokról szóltak. Így ­például az elkövetők a bérgyilkosság előtt többször is megnézték a Google Street Wiew-ban Kuciákék házát.
A kormánybuktató pozsonyi tüntetés
Fotó: VLADIMIR SIMICEK/AFP / AFP
A szlovák hatóságok pedig inkább a nyomozásnak azokat a részeit domborították ki, amelyek a gyanúsítottak által a hírközlő rendszerben, valamint a kibertérben hagyott elektronikus nyomokról szóltak. Így ­például az elkövetők a bérgyilkosság előtt többször is megnézték a Google Street Wiew-ban Kuciákék házát.A gyanúsítottak mobiltelefonján megtalálták az újságíró címét, valamint fotóját is. Nagymácsédon is többször jártak, a térfigyelő kamerák rögzítették őket -írja a lap. Február 21-én, a két fiatal meggyilkolásának első évfordulóján 36 szlovákiai és 22 külföldi városban tartottak megmozdulásokat. Pozsonyban ezrek mentek utcára, a demonstráción a színészek, zenészek, közéleti szereplők mellett Ján édesapja, Jozef Kuciak is beszédet mondott.

Hiába sorosoztak, Ficóék is belebuktak a botrányba

Bár a kormánypárti napilap erre nem tér ki,  a kettősgyilkosság megrendítette és átformálta Szlovákiát: százezrek tiltakoztak a kormányzat és a maffiakörök összefonódásai, a sajtószabadság fenyegetése ellen. Az országos elégedetlenség megdöntötte a Fico-kormányt is, ami eleinte hiába próbálta propagandával, Soros-bérenceket emlegetve kisebbíteni a tiltakozások jelentőségét.
Szerző

Semmit sem bánt meg a dzsihadista ara

Publikálás dátuma
2019.02.26. 09:30

Fotó: House of Commons / AFP/Anadolu Agency
A brit közvélemény továbbra is sokat foglalkozik Shamima Begummal, az Iszlám Államhoz 2015-ben csatlakozott kelet-londoni fiatalasszonnyal.   Mint arról már beszámoltunk, Begumra egy észak-szíriai menekülttáborban bukkant rá a The Times napilap tudósítója, négy évvel azután, hogy két Bethnal Green-i iskolatársával Törökországon keresztül titokban a világ egyik legbrutálisabb szervezetéhez utazott. A Kelet-Londonban tudatosan félrevezetett lányok a Daesh kötelékében, a világ minden részéről verbuvált harcosok között kerestek és mint Shamima esetében találtak is boldogságot. Négy évvel később Begum, aki időközben két gyermekét eltemette, holland terrorista férjétől pedig az ISIS visszavonulása közepette elszakadt, nem tudott ellenállni a kísértésnek, hogy interjút adjon előbb a Times Anthony Loydjának, majd a Sky News szíriai tudósítójának, John Sparksnak, végül a The Sunday Telegraph hasábjain Raf Sancheznek. A beszélgetések között egy kisfiúnak adott életet, aki hírek szerint nincs jól, ezért Begum, ha az angliai szülés esélyét el is mulasztotta, szeretné a bébit Angliában kezeltetni. Annak ellenére, hogy csak néhány nappal a The Times-nyilatkozat előtt menekült el az Iszlám Állam fennhatósága alá tartozó utolsó szíriai enklávéból, Bagurból, nagy vihart kavart megszólalásaiban semmilyen megbánást nem tanúsított és életét „vidámnak, családiasnak” írta le. “Nem rázta meg”, amikor egy levágott fejet látott egy szemétládában, a Manchesteri Arénában 2017. májusában elkövetett, 22 személy életét és 59 súlyos sérülést okozott terrorista merényletet pedig egyszerűen “megtorló akciónak” minősítette. Lázító interjúinak nyomán a pakisztáni származású brit belügyminiszter, Sajid Javid bejelentette, visszavonja Begum brit útlevelét. A politikus abban a hiszemben hozta meg döntését, hogy a fiatal nő szülein keresztül bangladeshi állampolgársággal is rendelkezik. Miután ez nem felel meg a valóságnak, sőt Dakkának nincs szándékában útlevelet adni a nőnek, a szigetország megsértheti a nemzetközi szabályokat, melyek értelmében embereket nem lehet hontalanná, állampolgárság nélkülivé tenni. A legutóbbi, a The Sunday Telegraphnak adott interjújában a saját visszatérésében már kevésbé, de legalább kisfia hazaszállításában reménykedő nő elmondta, “megbánta, hogy szóba állt a médiával”. Úgy érzi, jobban járt volna, ha “csendben marad és más módját kereste volna, hogy kapcsolatba kerüljön a családjával”, ami állítólagosan sajtószereplése célja volt. Családja úgy tudta, nincs az élők sorában. Édesapja, Ahmed Ali kijelentette, “nem sajnálja a lányát, mert nem tanúsított megbánást, még csak a hibáját sem ismerte be. Míg a Sky News által rendelt közvélemény-kutatás szerint a britek 65 százaléka nem helyeselné, ha Shamima Begumot visszaengednék Nagy-Britanniába, hallani olyan hangokat is, melyek szerint jöjjön haza, induljon ellene eljárás és legyen a kormány felelőssége az ő és más hasonló helyzetbe került dzsihadista harcosok társadalomba való integrálása.
Frissítve: 2019.02.26. 13:58