Bosznia visszafogadja az Iszlám Állam oldalán harcoló dzsihadistákat

Publikálás dátuma
2019.02.24. 15:31
Illusztráció: Spencer Platt/Getty Images
Az ország védelmi minisztere szerint nem tagadhatják meg saját állampolgáraikat. Igaz, ha bebizonyosodik, hogy a terrorista szervezet tagjai voltak, letartóztatják és eljárás alá vonják őket.
Bosznia-Hercegovina visszafogadja az Iszlám Állam (IÁ) oldalán harcoló dzsihadistákat - írja az MTI Dragan Mektic boszniai védelmi miniszter vasárnapi, a Vecernji List című horvát napilapnak adott interjújára hivatkozva. A tárcavezető kiemelte: hazája nem tagadhatja meg saját állampolgáraitól, hogy hazatérjenek, még akkor sem, ha a terroristák oldalán harcoltak. "Ha bebizonyosodik, hogy az Iszlám Állam terrorista szervezet tagjai voltak, ahogy hazatérnek, letartóztatjuk és büntetőeljárás alá vonjuk őket" - hangsúlyozta.
Hozzátette: a boszniai törvények szerint akár tíz évig terjedő börtönbüntetést is kaphatnak.

Mint mondta: állandó kapcsolatban állnak az Egyesült Államokkal, valamint nemzetközi szervezetekkel, és egyelőre tíz dzsihadistáról tárgyalnak, akik közül kettő biztosan bosznia-hercegovinai állampolgár. Egyikük a 24 éves Velika Kladusa-i Ibro Cufurovic a boszniai radikális iszlamisták vezetőjének dolgozott, akit korábban elítéltek terrorizmusért, mert fiatal harcosokat toborzott a szíriai harctérre. Cufurovic 2013-ban szökött Szíriába és az Interpol vörös körözési listájára is felkerült. Boszniát valószínűleg hamis dokumentumokkal hagyta el. Mektic megerősítette korábbi nyilatkozatát, amely szerint 300 olyan boszniai állampolgárról tudnak, akik csatlakoztak az Iszlám Állam szíriai és iraki harcaihoz. Úgy becsülik, hogy még kétszázan maradtak ott. Arról azonban nincs pontos információjuk, közülük hányat tartóztattak le és jelenleg hol tartózkodnak. Hivatalos források szerint fél százan már visszatértek Boszniába, több mint ötvenen pedig meghaltak.
A tárcavezető hangoztatta, hogy vizsgálják a dzsihadista feleségek és özvegyek hazatérésének lehetőségét is.

Nemrég egy 22 éves szarajevói nő levélben fordult a bosznia-hercegovinai hatóságokhoz, azt kérve, hogy két másik nőtársával és kiskorú gyermekeikkel együtt hazatérhessenek Boszniába. Elmondása szerint korábban férjeik kényszerítették őket arra, hogy csatlakozzanak az Iszlám Állam terrorszervezethez. Ezért vállalják a következményeket, és bíróság elé is állnak, ha kell - írta a levélben.

Zeljko Cvrtila, horvát biztonsági szakértő a lapnak azt mondta: Bosznia-Hercegovina, Horvátország, de az egész régió biztonsága is attól függ majd, hogyan viszonyulnak a boszniai hatóságok a visszatérő dzsihadistákhoz. Bosznia-Hercegovinának módosítania kell a büntető törvényt, mert aki eddig bűnösnek vallotta magát, minimális büntetést kapott, legfeljebb egy év szabadságvesztést, ami biztonság szempontból elfogadhatatlan, nem csak a régió, hanem Európa számára is - hangsúlyozta. Szavai szerint Bosznia nyugati nyomásra a dzsihadisták befogadó helyévé is válhat.
A nyugat-balkáni országokból több százan - a legtöbben Bosznia-Hercegovinából és Koszovóból - csatlakoztak az Iszlám Állam szíriai és iraki harcaihoz 2012 óta,

ám a hatóságok információi szerint 2016 óta nem indultak útnak harcosok a térségből. Ennek egyik oka az, hogy Bosznia-Hercegovina törvényben tiltja a külföldi harcokban való részvételt, illetve a toborzást és a kiképzést, és azokat is bünteti, illetve megfigyeli, akik visszatértek a harcterekről. Eddig húsznál több visszatért iszlamistát ítéltek el. A boszniai muszlimok többsége kerüli a szélsőségeket, de többen is csatlakoztak az iszlám radikális ágához, a szalafista mozgalomhoz, amelyet az 1992-1995-ös boszniai háború idején a térségbe érkező külföldi harcosok, a mudzsahidek terjesztettek el.

CDU-s képviselő kezdeményezi a Fidesz kizárását az Európai Néppártból

Publikálás dátuma
2019.02.24. 14:29
Ingeborg Grassle - Forrás: Európai Parlament/Strasbourg
A Fidesz kizárását javasolja az Európai Néppártból Ingeborg Gräßle, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke.
Ő az első német kereszténydemokrata EP-képviselő a CDU 34 fős delegációjából, aki nyíltan a szakítást szorgalmazza, miután a magyar kormány újabb plakátháborút indított az EU és Jean-Claude Juncker bizottsági elnök ellen. 
- Orbánt és pártját ki kell zárni a sorainkból. Nem kell közösséget vállalnunk Orbánnal, aki nyíltan barátkozik az olyan szélsőjobboldali figurákkal, mint Steve Bannon és a hozzá hasonlókkal Franciaországban és Olaszországban

- nyilatkozta Gräßle a Stuttgarter Nachrichten című német lapnak. Szerinte a magyar kormányfő Brüsszelben bátor európainak mutatja magát, odahaza pedig agresszívan EU-ellenes. “Nem engedhetjük, hogy felvegye ezt az ‘egyedül Brüsszel ellen’ magatartást”.
Az EP-képviselő bírálta, hogy a magyar hatóságok rengeteg EU-forrást szabálytalanul használnak fel. “Magyarországon több pénzügyi szabálytalanság történik, mint bárhol másutt az EU-ban” - hangsúlyozta. 
Az újság egy OLAF-jelentésre hivatkozva - de időszak megjelölése nélkül - azt állítja, hogy Brüsszel 138 millió eurónyi támogatásnál fedezett fel szabálytalanságokat, és 15 esetben pénzbüntetés kiszabásával végződött a vizsgálat. Ezen túl további négy, összesen 285 millió euró értékű projekt esetében találtak visszaélésekre utaló jeleket, köztük van az Elios Zrt. és a budapesti négyes metró ügye.

Ellenzéki koalíció lesz Lengyelországban az EP-választásra

Publikálás dátuma
2019.02.24. 11:14
Illusztráció: Shutterstock
Ellenzéki koalíció alakult a májusi európai parlamenti választásokra Lengyelországban. Az erről szóló nyilatkozatot vasárnap írta alá öt lengyel ellenzéki párt, köztük a fő ellenzéki erőt adó Polgári Platform (PO).
A Európai Koalíció (KE) nevű szövetség létrehozására február elején szólított fel felhívásban a PO-hoz, valamint a jelenleg parlamenten kívüli baloldalhoz tartozó volt lengyel kormányfőkből és külügyminiszterekből álló csoport. A KE-hez való csatlakozásról az utóbbi napokban a PO mellett a Lengyel Parasztpárt (PSL) döntött, valamint a PO-val a múlt év végén átmenetileg konfliktusba került Modern (Nowoczesna) is. A parlamenten kívüli tömörülések közül a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD), valamint a Zöldek járultak hozzá a szövetséghez. A koalíciós nyilatkozat aláírását kísérő sajtókonferencián a PO elnöke, Grzegorz Schetyna elmondta: a KE-t azért hozták létre, hogy "megvédjék Lengyelországot az Európa-ellenes erőktől", azoktól, "akik gyengítik, rontják az ország pozícióját az Európai Unióban". Schetyna jelezte, hogy az EP-választásra közös jelöltlistát összeállító KE az őszi lengyel parlamenti választást, valamint a jövő évi elnökválasztást megelőző kampányban is szövetségként lép majd fel, és nyitott "más partnerekre, más közegekre is".
A Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap megrendelésére az Estymator közvéleménykutató által készített, szombaton közzétett felmérés szerint a PiS a szavazatok 38,5 százalékát nyerné, ha most tartanák az EP-választásokat, a KE pedig a voksok 33,4 százalékára tenne szert. A felmérés készítésekor az 5 százalékos megválasztási küszöbön egyensúlyozó PSL még nem döntött a KE-hoz való csatlakozásról. Az EP-választáson 10,2 százalékot kapna az új, a KE-hez nem csatlakozó balliberális párt, a Tavasz (Wiosna). A jobboldali ellenzéki Kukiz´15 pedig a szavazatok 7 százalékára tenne szert.
Szerző