A munkásembert nem szabad lebecsülni - interjú az Audi Hungária Független Szakszervezet elnökével

Publikálás dátuma
2019.02.26 09:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Egy hónap telt el a sztrájk óta, azóta is mindenki a siker receptjét firtatja. Van ilyen recept? Mindennek az alfája és ómegája a munkavállaló. Nélkülük nem létezik érdekvédelem, ezért meg kell nyerni a bizalmukat. Aki bizalmatlan, nem támogat senkit, csak önös érdekeit helyezi előtérbe. Mi lemegyünk a dolgozók közé, a valós problémáikkal foglalkozunk. Az AHFSZ 1996-ban alakult meg 300 taggal, most 9800 tagunk van. Az audis dolgozók felismerték, hogy összefogással tudnak változtatni élethelyzetükön. Emögött hosszú évtizedek munkája áll. A sztrájk során egyszer sem bizonytalanodtak el, hogy talán túllőttek a célon? Nem mondom, hogy nem remegett a lábunk. Előttünk senki nem csinált ilyet Magyarországon. De a sztrájk mögé napról napra többen álltak be. Általában csökken a sztrájkok támogatottsága, amikor közeledik a tárgyalófelek álláspontja. Nálunk pont fordítva történt. Nagyon eltökéltek voltak az emberek. Számoltak azzal, hogy leáll az Audi ingolstadti és a Volkswagen pozsonyi gyára is? Erre alapoztak? A járműgyártásban alacsony raktárkészletekkel dolgoznak, amely nem tart ki napokig sem, nem hogy egy hétig. De nem ez volt a célunk. Az Audi Hungaria vezetősége viszont csak két nappal a sztrájk kezdete után ült le velünk tárgyalni. Lebecsülték saját munkavállalóik erejét. A szakszervezetet le lehet becsülni, de a munkásembert nem szabad. Az Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezete 5 millió forintot ajánlott fel az AHFSZ sztrájkalapjába, amihez további egymillió gyűlt össze más felajánlásokból. Az AHFSZ ezt nem fogadta el, és számos dolgozó sem kért sztrájksegélyt. Ezúton is nagyon köszönjük a felajánlásokat, de szerencsére nem volt rá szükség. A munkatársaink közül sokan azt mondták, a sztrájk egy befektetés. Még ha 6 napig nem is kapnak fizetést, akkor is megéri nekik már rövidtávon is. Aki ezt anyagi helyzete miatt nem engedhette meg magának, annak természetesen támogatást nyújtottunk a sztrájkalapból. A felajánlásnak szimbolikus jelentősége is volt: sokan a várva várt szakszervezeti összefogás előjeleként értékelték. Mások kevésnek tartották ezt, és hiányolták a személyes demonstrációt a többi szakszervezet részéről. Önök hogyan értékelték a gesztust? Számos országos szakszervezettől kaptunk támogató nyilatkozatot, és sokan személyesen is megjelentek a gyár kerítésénél. Példaértékű összefogás volt. Azonnali hatása nem feltétlen lesz 2019-ben, de elindíthat egy folyamatot. A dolgozók talán határozottabbak lesznek és újra megbíznak a szakszervezeti vezetőkben. Mert az a legfontosabb. Mi az emberek bizalmából vagyunk szakszervezeti vezetők. A példa valóban ragadós, de például a miskolci SEGA gyárban kudarcba fulladt a sztrájk. Vannak kétkedők, akik elbizonytalaníthatók. Ők az eltökélteket is megingathatják. Csak az eltökéltségen múlik? Azért nem ugyanaz sztrájkolni Miskolcon, ahol magas a munkanélküliség és a minimálbér is jó fizetésnek számít a közmunkához képest, mint Győrben, ahol magasabb fizetésért át lehet menni a határ túloldalára is.    Ez igaz. De az AHFSZ szervezettsége is más. Mi 65 százalékos szervezettség mellett állítottuk össze bérköveteléseinket. Ennek tükrében hoztuk meg a döntéseinket, milyen irányban lépjünk tovább. A miskolci szervezettséget nem ismerem, de a magyar átlagot igen. A dolgozók mindössze tíz százaléka szakszervezeti tag. Tíz százalékos szervezettséggel az AHFSZ nem kezdett volna sztrájkba. Mi az oka a szakszervezetekkel szembeni bizalmatlanságnak? Az elmúlt 30 évben az emberek teljes mértékben kiábrándultak a szakszervezetekből. A rendszerváltás óta minden kormányzat azon dolgozott, hogy a munkavállalói érdekvédelmet a lehető legalacsonyabb szintre szorítsa. Azért, hogy az országba minél több multinacionális nagyvállalatot hozzon be. A Szakszervezetek Országos Tanácsának vagyonát felosztották. Létrejöttek a különböző konföderációk, amelyek évtizedeken keresztül marakodtak azon a vagyonon, amit az elmúlt 70 évben a magyar munkavállalók raktak össze. Szomorú, hogy pénzzel és a hatalom közelségével így meg lehet vadítani embereket, és emiatt nem folyik valóságos érdekvédelmi munka az országban. Tenni kell annak érdekében, hogy az emberek képesek legyenek újra megbízni a szakszervezetekben. A bizalomhoz viszont hitelesség kell. Olyan embereknek kell a munkavállalókhoz beszélni, akik valamikor maguk is munkavállalók voltak. Az AHFSZ elnökségének minden tagja az Audi alacsonyabb szintjein kezdte. Én is autószerelőként léptem be az Audihoz 23 évvel ezelőtt. Az AHSZF szigorúan üzemi szakszervezetként működik, nem tagja egyetlen konföderációnak, szövetségnek sem. Nem lépnek ki az országos térbe, pedig a sztrájk támogatottsága alapján hitelesek a dolgozók szemében. Nem éreznek ebben feladatot? Ezzel most nem foglalkoztunk, de lehet, hogy a jövőben a feladatunk lesz. Ha ilyen példaértékű összetartást tudunk mutatni, akkor ezt tovább kell vinni magasabb szintre is, de jelen pillanatban erre nem látunk lehetőséget. A szervezetépítésben az elmúlt évek folyamán szerzett tapasztalatainkat azonban szívesen átadjuk. Az elmúlt hetekben számtalan felkérést kaptunk országos szakszervezetektől, hívnak minket képzéseikre előadónak. Az Audinál szinte egyedüliként az országban egyéves munkaidőelszámolás van, ami rugalmasan igazítja a dolgozók munkabeosztását a megrendelésekhez. Felmérésükből kiderült, hogy a dolgozók rendkívül fáradtak, ami erre is visszavezethető. Az AHFSZ miért ment ebbe bele? Meg kellett hoznunk korábban olyan döntéseket, kompromisszumokat, amelyek megalapozták az AHFSZ mai sikereit. Az egyéves munkaidőelszámolásért cserébe egy sor olyan szakszervezeti jogot megtarthattunk, amelyet a Munka törvénykönyvének 2012-es módosítása elvett volna. Ha ágazati szinten lépnének fel ilyen hatékonyan, mint most a bérkövetelésükkel, akkor talán nem is kellene ilyen kompromisszumokat kötni. Nem helyi csatákat kellene vívni, mint most a túlóratörvény miatt, ami épp ezt az időkeretet emeli 3 évre, a túlóraszámot pedig évi 400 órára. De kellene. A 400 óráról meg sem kérdezték a szakszervezeti konföderációkat. Van egy német kifejezés, az Augenhöhe, ami szó szerint szemmagasságot jelent, és a tárgyaló felek egyenrangú voltára utal. A magyar kormány nem emeli szemmagasságba a magyar munkavállalókat. Nekünk érvényes kollektív szerződésünk van, ami rögzíti az egyéves munkaidőelszámolást és az évi 300 túlórát. Ezt nem tudják egyoldalúan módosítani. A túlórakeretet egyébként eddig sem használta ki a munkáltató. Van, ahol viszont nincs is szakszervezet. Az esztergomi Suzukinál 27 éve nincs érdekvédelem, és most is akadályozzák a létrejöttét. Nem tartjuk szerencsésnek, hogy a Suzuki döntéshozói elbocsátanak egy szakszervezeti tisztségviselőnek választott munkavállalót. A szerveződés alkotmányos joga a munkavállalóknak. A Vasas Szakszervezeti Szövetség munkaügyi bírságra viszi az ügyet. Remélhetőleg a bíróság megerősíti majd a dolgozók alkotmányos jogát. Annak idején az AHFSZ-nek is a bírósággal kellett kimondatnia, hogy jogszerűen alakult meg. Úgy tűnik, mintha az AHFSZ nem is annyira magyarországi, sokkal inkább nemzetközi térben mozogna. Együttműködnek más országok szakszervezeteivel, nem hazai, hanem közép-európai viszonylatban vizsgálják a béreket. A konszernen belül van egy InterSoli nevezetű munkavállalói fórum, amely a WV közép-kelet-európai telephelyeinek fóruma. Éves szinten kétszer jövünk össze, hogy megvizsgáljuk, globális szinten milyen stratégiákat tudunk kialakítani a munkavállalók érdekében. A cseh Skoda gyár szakszervezeti vezetői múlt héten jártak nálunk. Van kapcsolatunk az osztrák szakszervezeti szövetséggel és a legnagyobb német szakszervezettel, az IG Metallal is. Miért jó a német dolgozóknak, ha a magyarok többet keresnek? A német munkavállalóknak érdeke, hogy erősödjenek a közép-kelet-európai szakszervezetek, mert akkor elméletileg drágább is lesz az ottani munkaerő. Ez pedig abba az irányba tereli a döntéshozókat, hogy továbbra is megtartsák a németországi foglalkoztatottsági szintet. Nem titok, hogy saját munkahelyük biztonsága érdekében is támogatnak minket. Akkor Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének volt igaza, amikor azt mondta, túlzó követeléseik miatt az Audi majd elviszi Magyarországról a termelést? Parragh László tavaly decemberben azt is mondta: kétszámjegyű béremelésre van szüksége a magyar munkavállalóknak. Ez most nálunk megtörtént. Az Audi AG nagyra becsüli azt a rugalmasságot, minőséget és kiszámíthatóságot, amit mi itt Győrben biztosítani tudunk. Egy sztrájkoló munkás nem épp a kiszámíthatóság mintaképe a munkáltató szemében. Valóban. De a megállapodás mindig két félen múlik. A tárgyalási folyamatokat kiszámíthatóvá lehet tenni. Mi nem akartunk sztrájkolni, nem az volt a célunk. Mi bérmegállapodást akartunk. Ehhez sajnos használnunk kellett a sztrájk eszközét. Ez nem csak rajtunk múlott. Most milyen a viszony a menedzsmenttel? Továbbra is rögös út áll előttünk. Most is ők szeretnék megmondani, mi hogyan legyen. Mi együttgondolkodni szeretnénk. Az Audi közös sikerünk, csak közösen tudjuk továbbvinni. Azt szeretnénk, ha mindenki győztesnek érezné magát. Az új Audi-vezér, Bram Schot 15 milliárd eurót akar 2022-ig konszernszinten megspórolni. Ingolstadtban a hírek szerint az addigi három műszakról két műszakra állnak át. Nem tartanak attól, hogy mindennek a győri dolgozók is áldozatul esnek? Egy nagyvállalatnál folyamatosan optimalizálják a gazdálkodást, és mindig találnak rejtett tartalékokat. Ami Ingolstadtot illeti: még nem érkezett az ottani üzemi tanácshoz hivatalos megkeresés, hogy műszakot szeretnének csökkenteni. A pozsonyi VW-gyárból viszont már hazaküldtek félezer győri dolgozót. Pozsonyba 550 munkatársunkat kölcsönözték ki két évre, ennek határideje tavaly december 31-én lejárt. Győrben égető szükség volt rájuk, mert január óta három műszakban dolgozunk a járműgyárban. Továbbra is vonzó célpontja vagyunk az Audinak, munkaerőköltség szempontjából továbbra is mi vagyunk a legolcsóbbak a régióban. A 23-35 százalékos különbség a mostani 18 százalékos béremelés ellenére valószínűleg meg is marad, de ez attól is függ, a cseh, a lengyel és a szlovák telephelyeken milyen eredményeket hoznak a most kezdődött bértárgyalások. Akkor 15 hónap múlva ismét sztrájkolnak? Jövő tavasszal is egy megalapozott bérkövetelést szeretnénk megfogalmazni, és tárgyalóasztal mellett szeretnénk arról megállapodni. 

Németh Sándor

1996 óta dolgozik az Audinál, 2004 februárjában választották az AHFSZ elnökének. A szakszervezet 2017-es tisztújítása során  újabb 5 évre kapott bizalmat. Tagja az Üzemi Tanácsnak is. 57 éves, 2 felnőtt korú gyermeke és egy 3 éves unokája van.

Frissítve: 2019.02.26 09:00

A családok harmadánál vészhelyzetet okozna egy váratlan kiadás

Publikálás dátuma
2019.03.23 11:40

Fotó: Shutterstock
És ha sikerül is áthidalni a pénzhiányt, akkor is adósságcsapdába ragadhatnak a famíliák.
Bármikor előfordulhat, hogy elromlik a mosógép vagy tönkremegy a tévé, netán egy betegség miatt kell újratervezni a mindennapokat – sokat elmond a valós jövedelmi helyzetről, hogy képesek-e fedezni a magyar családok az ezekhez hasonló, nagyobb összegű váratlan kiadásokat, írja a 24.hu Közel egy évvel ezelőtt arra jutottak a kutatók, hogy a háztartások szintjén a váratlan kiadások fedezetére nagyságrendileg átlagosan 300 ezer forintra lenne szükség, azaz ekkora összegnek kellene rendelkezésre állnia ahhoz, hogy ne rendítse meg egy ilyen eset a családi költségvetést. És bár a famíliák kétharmada takarékosnak vallja magát - erre jutott a Pulzus - a családok 33 százaléka az említett 300 ezer forintos összegnek egyetlen forintját sem tudná megtakarításaiból fedezni.  (És 30 százalék csak részben tudná ezt a summát előteremteni.) Ráadásul a Pulzus  kérdései nem tekinthetőek teoretikusnak, ugyanis a válaszadók egyharmada szembesült az utóbbi évben 300 ezer forint körüli váratlan kiadással. És emiatt a válaszadók 26 százaléka verte magát tartozásba - meglehetősen nagy összegűbe. Hetven százalékuk jelenleg is 100 ezer forintnál súlyosabb összeggel tartozik egy korábbi váratlan kiadása miatt, 30 százalékuk 300 ezer forintnál is nagyobb adósságba keveredett.

Kedden kitör tejháború - tüntetnek a Penny Market akciója miatt

Publikálás dátuma
2019.03.23 09:47

Fotó: Shutterstock
Szlovákiában drágább az a tej, mint amennyiért itt árusítja a Penny.
Kedden a Penny Market alsónémedi központja előtt tüntetnek a tejtermelők az áruházban árult, szlovákiai olcsó tej miatt, írja a hvg.hu. (Emlékeztetőül: csütörtökön hirdette meg a Penny Market az akciós tejet, egy hétig a 149 forint helyett 135 forintért kapható a másfél százalékos UHT tej.) „Miért nem a magyar tejjel akciózik?” – magyarázta a felindulás okait a László Róbert, a tejtermelők demonstrációs bizottságának az elnöke, aki egyébként egy makói tejtermelő gazdaság vezetője. A terméktanács demostrációs bizottságának elnöke szerint van bőven magyar tej a piacon.  (A Penniy Market közleményében az állt, hogy nem volt itthon elegendő tej.) "Egyelőre az időpontot tűztük ki a demonstrációra, az engedélyeket megkértük a rendőrségtől, hétfőn döntenek majd, hogy tüntethetünk-e." - mondta László Róbert, a Tej Terméktanács demonstrációs bizottságának elnöke. "Azt szeretnénk elérni, hogy a Penny fújja le az akciót".   Az üzletlánc ráadásul tagja a Tej Terméktanácsnak, hetekig egyeztettek a terméktanács termelői, feldolgozói, és a kereskedők a közös stratégiáról, most úgy tűnik, hogy a Penny kifarolt a megállapodásból. Mindezt úgy, hogy László szerint ezzel az akciót nulla haszonkulccsal bonyolíthatja le a kereskedő, hiszen Szlovákiában a nyerstej ára magasabb, mint itthon. Másfelől a tejtermelők képviselője megnézte a szolvák üzletekben árult, hasonló másfél százalékos UHT tej árát, kiderült, hogy ott drágább, mint a most akciós áron, magyar polcokra tett tej.