Előfizetés

Semjén vadászcimborája is bagóért bérel lakást a Várban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.02.26. 07:34

Fotó: Google maps
A Habsburg-főherceg után egy klubelnökről, Semjén Zsolt jó ismerőséről derült ki, hogy nevetségesen keveset fizet egy Országház utcai ingatlanért.
A 24.hu nemrég derítette ki, hogy Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg – Lázár János vadásztársa – kirívóan jutányos áron bérel önkormányzati lakást a budai Várban, csakúgy, mint az I. kerület polgármestere és családja, illetve számos más, Fideszhez közeli fontos ember. A kiváltságosok sora azonban nem ért véget. A portál most azt is megtudta, hogy a főhercegen kívül egy másik nagy vadász, Halmágyi-Takács István, a Safari Club elnöke is a Várnegyed előkelő részén, a Halászbástyához közeli Országház utcában jutott hozzá egy eredetileg 84 négyzetméteres, majd 165 négyzetméteres területűre növelt bérlakáshoz, amiért az önkormányzat tájékoztatása szerint kevesebb mint 64 ezer forintot fizet havonta.
A Safari Club az elmúlt években többször is bekerült a hírekbe. A vadászati világszervezet 2016-ban Las Vegasban Az Év nemzetközi törvényhozója díjjal tüntette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest. Az állami hírügynökség szerint Semjén a vadvilág megőrzésének előmozdításáért és a fenntartható vadászat szabadságának támogatásáért vehette át az elismerést. Ezt megelőzően Halmágyi-Takács István mint a Safari Club International Közép-magyarországi Egyesületének elnöke személyesen tüntette ki a kormányfő helyettestét, ez alkalomból tiszteletbeli tagságot is kapott Semjén a szervezetben. 2018-ban a KDNP elnöke – saját svédországi vadászbotrányaután – a Parlamentben látta vendégül a világszervezet vezetőjét, amiről videó és készült. A felvételenHalmágyi-Takács István közvetlenül a miniszterelnök-helyettes jobbján ült. 
Az Országház utcában található két felújított műemléképület önkormányzati lakásainak adatait Veres Dávid, az I. kerület független önkormányzati képviselője kérte ki. Az pedig a közhiteles cégadatbázis adataiból derült ki, hogy Habsburg-Lotharingiai Mihály főhercegnek és Halmágyi-Takács Istvánnak is itt van a lakcíme, így tehát szomszédok. Az ügy miatt a lap megkereste Halmágyi-Takács Istvánt, és az önkormányzatnak is elküldték kérdéseiket. A Safari Club elnökénél főként arról érdeklődtek, szerinte mi lehet annak a magyarázata, hogy az önkormányzat nem emelte meg a bérleti díját, és a városházán fellelhető iratok alapján a tetőtér beépítése után is alig több mint 32 ezer forintot kell fizetnie havonta. A vadászati szervezet vezetője erre azt mondta, hogy azt az önkormányzat tudja megmondani, hogyan számolja a lakbért. De – tette hozzá – ő a beépítés lehetőségéért is komoly összeget fizetett, aztán ő finanszírozta az építkezést is, ráadásul úgy, hogy mindez aztán az önkormányzat vagyonát gyarapítja. A vadászklub elnöke a beszélgetés során nem említette, hogy többet fizetne az ismert 32 ezer forintnál. 

Véletlenül pont ugyanúgy érveltek

Errről a kirívóan alacsony bérleti díjról szólva azt mondta, hogy nem lehet összehasonlítani a szabad piacon kiadott ingatlanok bérleti díjával, ez esetben ugyanis az önkormányzat biztosít valakinek lakást hosszú távon. Összehasonlításképpen: az Országház utcában egy – a szóban forgó lakásnál valamivel kisebb – 133 négyzetméteres lakást 889 ezer forintos bérleti díjért kínálnak kiadásra.
Az önkormányzat válasza szerint  ez a bérleti díj az önkormányzati bérlakások piacán egyáltalán nem minősül alacsony összegnek. Ezeket a lakásokat nem lehet összevetni az ingatlan.com-on található lakásokkal -tették hozzá, mintegy véletlenül megismételve a bérlő érvelését. Közölték továbbá, nem igaz az, hogy 84 négyzetméteresként tartanák nyilván a lakást, és az sem igaz, hogy a tetőtér beépítésével nem emelték a bérleti díjat. Így derült ki - írja a lap – hogy Halmágyi-Takácsnak a beépítés miatt közel dupla annyit, havonta közel 64 ezer forintot fizet a kerületnek, és közel 5 millió forintot fizetett az ingatlan bővítése után is. A módosítások azonban az ingatlan aktájában sem szerepeltek Veres Dávid szerint.

A bűntelenség csak statisztikai adat

Vas András
Publikálás dátuma
2019.02.26. 07:30
A rendőrség bűnügyi térképe szerint Ráksiban tavaly semmilyen ügyben nem intézkedett a hatóság
A rendőrségi adatok szerint vannak olyan települések, amelyeken egyetlen bűncselekmény sem történt. A helyiek ezt vitatják, sokan ugyanis inkább nem is jelentik, ha meglopják.
- Előfordult, hogy vascsővel kergettem a tolvajt a kukoricásban – jegyezte meg Zoltán -, azokhoz az időkhöz képest tényleg paradicsomi állapotok uralkodnak. Egy időben Kazsokból, Büssüből, Somogyszilból, Igalból jártak ide lopni, még a tyúkól ajtajára is riasztót szereltem. Mostanában viszont jobb a helyzet, bizonyára nem függetlenül attól, hogy három rendőr is lakik a faluban. Ami egy valamivel több mint négyszáz fős településen tekintélyes létszám, s így talán már érthető is, hogy 2018-ban nem történt nemhogy bűncselekmény, de még szabálysértés sem a településen. Legalábbis a rendőrség bűnügyi térképe szerint a somogyi Ráksiban tavaly semmilyen ügyben nem intézkedett a hatóság. Ami főleg annak tükrében tűnik dicséretesnek, hogy a fürdőváros, Igal környéke amúgy cseppet sem balhémentes környék, s a fentebb már említett Kazsokot, s pláne Büssüt a megye legkeményebb helyei közé sorolják, s nem csak a statisztika alapján: utóbbiban már az a mondás sem igaz, hogy csak azt nem viszik el, ami le van betonozva, ugyanis előfordult, hoz a beton alól szedték ki a vízvezeték csöveit. Az adatok azt is megmutatják, hogy 2010 óta jelentősen csökkent a bűncselekmények száma Magyarországon, s ez a kisebb településekre is igaz. Ahol korábban sem az erőszakos bűnesetek száma dominált, viszont komoly gondot okozott a lopások és betörések magas száma. A hivatalos statisztika szerint ez is visszaszorult, jó példa erre Ráksi, ahol néhány évvel ezelőtt meglehetősen sok vagyon elleni bűncselekményt regisztráltak, tavaly viszont egyet sem. Nemhogy a kertekből, a boltból sem tűnt el semmi, de még a kocsmában sem csattant el egyetlen pofon sem. - Na, azért utóbbira nem vennék mérget – mosolygott a felvetésre egy szemüveges, jumbósapkás férfi. – Itt is emberek élnek, s ha lecsúszik egy-két korsó, meg hozzá néhány feles, óhatatlanul keletkezhet érdekellentét. Képzeletben kalapot emeltünk előtte a kocsmai bunyó ilyen szép leírásáért, a férfi pedig hozzátette: jellemzően nem az egységben feszülnek egymásnak a felek, hanem kifejezetten szabadtéri programnak számítanak a perpatvarok, egyfelől a berendezés védelme, másfelől a gyengébbik fél nagyobb menekülési esélyei okán. - Addig azonban sohasem fajultak a dolgok, hogy rendőrt kelljen hívni – zárta le aztán a témát -, vagy ha át is jött a szomszéd utcából az egyik itt lakó rendőr, nem hivatalos minőségben, hanem falubeliként rakott rendet. Az igali őrsön szolgáló rendőrök jótékony jelenléte persze máshol is tetten érhető: naponta háromszor-négyszer végiggördül a járőr a falu két utcáján, s mivel ismerősök helyben, így feltűnik nekik az idegen. Ahogyan a falubelieknek is, mint utóbb kiderült, az autónk rendszámát is többen felírták. - Figyelünk mindenre és mindenkire – magyarázta a falu szélén, a leharcolt futballpályával átellenben lakó asszony. – Ha valaki elmegy otthonról, a szomszédokra bizton számíthat, így még a tyúkokat sem kell elzárni. Szavait igazolta, hogy a legtöbb portán nemcsak a baromfi, de fűkasza, fűnyíró, játékok is szem előtt voltak. Persze azért ügyeltek a biztonságra, sok ablakon láttunk rácsot, a házakra riasztót szereltek, sőt, akadt, melyen kamera pásztázta a környéket. - A nagy lopások időszakának szerencsére tényleg vége – állította az asszony szomszédja. – Néhány éve még jöttek a kazsokiak és a büssüiek, az igali oldalon, a szürkemarha-telepnél álltak meg a kocsikkal, aztán a kukoricáson át, hátulról mentek be a kertekbe. És vittek mindent. Mára viszont elmaradtak. - Biztos a közmunka miatt nem érnek rá – bólogatott Csima Győzőné. Az idős asszony kifejezetten örült a változásnak, ugyanis egyedül él, így nem tudna mit tenni a tolvajok ellen. - A házakba már nem megy be senki – jegyezte meg Pintér János -, és a kertekbe is jóval ritkábban. Mert azért előfordul, hogy felszednek néhány vödör krumplit, elvisznek néhány fej káposztát, vagy megkopasztanak egy almafát. - A hegyen is tűnt el az idén is valamennyi bor, esetleg egy otthagyott ásó vagy más szerszám – értett egyet vele egy másik falubeli. – De ezeket az eseteket senki sem jelenti. Ugyan minek? A tettes sohasem lesz meg, a rendőröknek csak papírmunka lenne. Amikor rajtakaptam egy idegent a kertemben, szóltam a rendőröknek, akik azt mondták, nem jönnek ki, menjek be én feljelentést tenni. Ment a rosseb: mit tudtam volna mondani? Hogy egy fiatal férfi volt, s arra meg amarra futott el? Csak nekem lett volna plusz elfoglaltság, így hagytam a francba az egészet. S így persze nem is került bele az eset a statisztikába. Ami így jól mutat, látják, maguk is azért jöttek, mert itt nincs bűnözés. És tényleg nem panaszkodhatunk, mert rengeteget javult a helyzet. De olyan falu szerintem nincs, ahol ne tűnne el valamennyi zöldség, gyümölcs vagy néhány szerszám. Illetve biztos van, csak nem Magyarországon.

Bűnös Belváros-Lipótváros

A rendőrségi statisztikák alapján a hazai nagyvárosok közül tavaly arányaiban Szegeden, Debrecenben és Nyíregyházán követték el a legkevesebb, míg Győrben a legtöbb bűncselekményt. A budapesti kerületek közül – sorrendben – az V-ben, a VI-ban, a VIII-ban, a VII-ben és a IX-ben a legrosszabb a helyzet, a legbékésebbnek a XXII., a IV. és a XVI. kerület számít. A megyék közül lakosságarányosan Zalában és Veszprémben követték el a legkevesebb bűncselekményt, a legtöbbször pedig Pestben, Hevesben és Borsod-Abaúj-Zemplénben kellett intézkedniük a rendőröknek. Borsodi a legbűnösebb falu is: egy főre vetítve a bodrogközi Lácacsékén követték el a legtöbb bűncselekményt – a képet persze árnyalja, hogy az ország egyik legszegényebb vidékén gyakori a megélhetési bűnözés, például fűtési szezonban a falopás az erdőről.

Felvételi nélkül mehetne egyetemre, aki a technikumot választja

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.02.26. 06:58

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az ötéves technikusi képzést az ösztöndíjak és a tanulás melletti munkáért járó fizetés mellett azzal is vonzóbbá akarja tenni a kormány, hogy az ide járó diákok felvételi nélkül juthatnának be a szakirányuknak megfelelő egyetemi szakra.
Az Index cikke szerint a hazai szakképzés megújításáról szóló előterjesztésben szó szerint ez szerepel:
"A technikus végzettség vonzereje lehet, hogy az eredményes technikus szakmai vizsgát követően a diákok hagyományos felvételi nélkül, a szakmai vizsgájuk eredménye alapján tanulhatnak tovább a szakirányú felsőoktatásban."

Az előterjesztés ezért javasolja a technikum név bevezetését, amely "hívószó lehet a szülők, diákok" számára. Az ötéves, érettségit is adó technikusi képzést több eszközzel akarják vonzóbbá tenni: felújított iskolákkal és tanműhelyekkel, biztos egzisztenciát jelentő karrierlehetőségekkel, naprakész tudású oktatókkal, versenyképesen fizetett, a napi gyakorlatot ismerő óraadó mérnökökkel. Erről egyébként néhány héttel ezelőtt lapunk számolt be elsőként.
Az elképzelések szerint az ötéves technikusi képzés második felében a diákok már vállalatoknál szerezhetnének gyakorlatot, és munkaszerződéssel juthatnának jövedelemhez. Akinek nem találnak munkahelyet a duális képzésben, az is ösztöndíjra lesz jogosult. A negyedik év végén (12. évfolyam) a technikusoknak nem öt, csak négy tárgyból kellene érettségit tenniük. Az ötödik év végén (13. évfolyam) tett szakmai vizsga lesz az ötödik érettségi tárgyuk. Itt ismét olvasható utalás az egyetemi felvételi elkerülésére:
A technikumban megszerzett tudás megteremti a lehetőségét, hogy a jó eredménnyel végzettek felvételi vizsga nélkül tudjanak továbbtanulni felsőoktatásban az azonos ágazaton belül.

Egy gépésztechnikus tehát ezzel nem juthatna be a jogi egyetemre, de valamilyen műszaki felsőoktatási képzésre igen.
A cikkben az is olvasható, hogy a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatásával kapcsolatban több elképzelést is felsorol az előterjesztés.