Felfüggesztett a Nébih egy illegális zuglói főzőkonyhát

Számos súlyos higiénia hiányosságot állapítottak meg a szakemberek azon túl, hogy a helynek nem volt engedélye a tevékenység végzéséhez.
A XIV. kerületi, Vezér úti kifőzdében nem volt sem hús, sem zöldség előkészítő helyiség, ennek ellenére előkészítést igénylő húst és földes árut (zöldséget) is felhasználtak. A konyha egyetlen kézmosóval rendelkezett, ami az ellenőrzés idején működésképtelen volt, így egy kisméretű mosogatót használtak kézmosásra - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)
A csomagolt alapanyagok egy részét a földön, a felhasználásra váró friss húst hűtés nélkül a munkapult alatt, a készételeket pedig a konyhatérben fedetlenül tárolták. Ezenkívül a gáztűzhelyek, a hűtők, a munkapult, az egység padozata és fala is erősen szennyezett volt, az alapanyagokat elkülönítés nélkül, vegyesen tárolták a hűtőkben. A főzéshez felhasznált edényeket és eszközöket is a földön tárolták. A konyhában 46 kilogramm jelöletlen, nem nyomon követhető élelmiszert találtak, amelyet a Nébih kivont a forgalomból. Ráadásul a két konyhai dolgozó egyike sem rendelkezett érvényes egészségügyi alkalmassági vizsgálattal.
Szerző
Témák
NÉBIH

Maszkot kapott a Szabadság-szobor: évi 13 ezer magyar halálára emlékeztet

Publikálás dátuma
2019.02.26. 10:20

Fotó: Greenpeace
Tiszta levegőt követel a kormánytól és a főváros vezetésétől a Greenpeace, óriási transzparenst és pormaszkot akasztottak a Szabadság-szoborra.
Hatalmas „Tiszta levegőt!”-feliratot függesztettek ki Greenpeace-aktivisták budapesti Szabadság-szoborra. A tizenegy méter magas transzparenssel azt üzenik: tarthatatlan, hogy évente mintegy 13 000 magyar hal meg a légszennyezés miatt, mégsem intézkedik hatékonyan sem a kormány, sem a városvezetés. A környezetvédő szervezet szerint az Európai Unióban a legegészségtelenebb levegőjű országok közé tartozunk, Bulgária után hazánkban a legrosszabb a helyzet - a témában tanúsított kormányzati passzivitás miatt pedig már az Európai Bíróság előtt kell felelnünk.
A probléma súlyosságát a fővárosi lakosság is érzi. A budapestiek egyértelműen a légszennyezettséget tartják a legnagyobb környezetvédelmi problémának

– derül ki a Greenpeace Magyarország megbízásából a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet által 2018. november 24. és december 10. között lekérdezett közvélemény-kutatásból, melyet a budapesti lakosságra reprezentatív 800 fős mintán, személyes adatfelvétellel végeztek.

Fuldoklik a szmogtól Budapest lakossága

A válaszokban toronymagasan a legtöbbször (28 százalék ) a levegő szennyezettsége került elő. Az összes említésnek közel harmadát tette ki olyan válasz, amely az autók által kibocsátott káros anyagokkal, a szmoggal, a büdös vagy fojtogató levegővel, a gyárak füstjével vagy általában a szállóporral volt kapcsolatban. A légszennyezettség ügye hatalmas fölénnyel végzett a legnagyobb környezetvédelmi problémák között akkor is, amikor előre megadott lehetőségek közül kellett kiválasztani a három legfontosabb budapesti környezetvédelmi problémát. A budapestiek 72 százaléka sorolta a légszennyezettséget a három legfontosabb környezetvédelmi probléma közé Budapesten. A válaszadók 40 százaléka továbbá kifejezetten első helyen említette a levegő rossz minőségét.
„Azt várjuk a kormánytól és a településvezetőktől, hogy sürgősen lépjenek fel a légszennyezettség csökkentése érdekében. Elfogadhatatlan számunkra a területért felelős agrárminiszter minapi kijelentése, mely szerint hazánk 2030-ra fog megfelelni a légszennyezésről szóló uniós előírásoknak. Ez azt jelentené, hogy még további 11 évig mérgező levegőt kéne belélegezniük a magyaroknak. A miniszter kijelentése különösen felháborító annak tükrében, hogy az EU-s határértékek eleve jóval engedékenyebbek az Egészségügyi Világszervezet által biztonságosnak tekintetteknél” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
A Greenpeace Magyarország a lakosság egészségének védelmében a fővárosi vezetésnek címzett petíciót indít a www.greenpeace.hu/levego oldalon. 
A kezdeményezés célja, hogy a főváros 2026. szeptember 1-ig fokozatosan tiltsa ki a dízelautókat és más szennyező járműveket Budapestről, valamint vonja ki a dízelüzemű BKV-buszokat, és fokozottan segítse a fenntartható közlekedés terjedését, fejlődését a fővárosban.

A szervezet szerint sürgős cselekvésre van szükség, ugyanis a trendek riasztóak: 2005-ről 2017-re megduplázódott az egészségünkre legkárosabb dízeljárművek száma és aránya Magyarországon, továbbá az autók átlagéletkora is megugrott. 

Túllép minden határon

A légszennyezettség a közel két milliós fővárosban érinti a magyar lakosságot a legnagyobb arányban. A levegőben található parányi részecskék (PM10, PM2,5) növelik a szívroham, a trombózis és a tüdőrák kockázatát. PM10-ből egy évben maximum 35 nap lehet túllépni a határértéket (uniós előírás). Ehhez képest 2018-ban PM10-ből minden 4. nap határérték feletti szennyezettséget mértek a budapesti Széna téri mérőállomáson. A helyzet nem javult 2019-ben sem: február 24-ig Csepelen már 20 nap, a budapesti Széna téren 23 nap mértek határérték-túllépést, Miskolcon pedig már most februárban elértük az éves határérték-túllépési limitet. Ugyancsak aggasztó a helyzet a nitrogén-oxidok esetében, amelyek légzőszervi károsodásokat, valamint szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozhatnak. Míg nitrogén-dioxidból (NO2) évente 18-nál többször nem léphető túl az órás határérték, a budapesti Teleki téren 2018-ban 230 alkalommal léptük túl a magyar határértéket. 2019-ben február 24-ig bezárólag a budapesti Kosztolányi Dezső téren 23, a Teleki téren 21 alkalommal léptük túl az órás határértéket - írja közleményében a Greenpeace.

Szerző
Frissítve: 2019.02.26. 10:35