Újabb hat évet kapott Matolcsy

Publikálás dátuma
2019.02.26. 15:53

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Elismerően nyilatkozott mai parlamenti meghallgatásán Matolcsy György jegybankelnök a saját és a magyar gazdaság teljesítményéről. Az ellenzéki országgyűlési képviselők kényelmetlen kérdésire viszont kitérő válaszokat adott.
Érvényesült a papírforma: elmúlt hat éves tevékenysége alapján az országgyűlés gazdasági bizottságának kormánypárti többsége bizalmat szavazott Matolcsy Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének. Most már az Országgyűlésen múlik, megszavazzák-e újabb hat évre Matolcsy Györgyöt a jegybank élére. Matolcsy György nem fukarkodott a dicsérő jelzőkkel, saját tevékenységét, illetve a magyar gazdaság elmúlt időszakát ecsetelve. Szerinte az uniós tagországok közül Magyarország kezelte a legsikeresebben a gazdasági válságot. Ennek egyik oka, hogy az MNB okosan vegyítette a hagyományos és a nem konvencionális intézkedéseket – állította Matolcsy. A jegybankelnök ma is óriási gazdasági hibának tartja a magánnyugdíjpénztári rendszer egykori bevezetését. Elismerte, hogy a kormánynak szüksége a költségvetés stabilizálása érdekében szüksége volt a 3 ezer milliárd forintos pénztári vagyonra. Arról nem szólt, hogy az érintettek azért léptek vissza az állami nyugdíjrendszerbe, mert megfenyegették őket: aki nem ezt választja, semmilyen nyugellátásra nem számíthat. Illetve azt ígérte a kormány, hogy mindenkinek névre szóló számlát nyitnak. Ez a mai napig várat magára. Matolcsy úgy vélte: az új versenyképességi programmal 2030-ra elérhető, hogy a hazai egy személyre jutó jövedelmi szint elérje az akkori osztrák jövedelmi szint 80-85 százalékát. Mellár Tamás közgazdász, egyetemi professzor, a Párbeszéd országgyűlési képviselője A Népszava kérdésére úgy vélte, ennek nincs valós alapja. Ahhoz ugyanis, hogy ez megvalósuljon, arra lenne szükség, hogy Matolcsy által kitűzött határidőig a magyar gazdaság az osztráknál minden évben legalább 4 százalékkal nagyobb ütemben bővüljön. A jegybankelnök alig győzte sorolni a szerinte jó híreket. Üdvözölte a 3 százalékhoz közelítő inflációt, vagy a hitelállomány növekedését. Nem feledkezett meg arról sem, hogy - szavai szerint - a jegybanki döntések eredményeként hat év alatt 2400 milliárd forinttal járultak hozzá a költségvetés kamatkiadásainak csökkentéséhez. Matolcsy György ezúttal már úgy emlékezett, hogy az MNB Pallas Athéné Alapítványába átcsatornázott források közpénzből „közösségi” pénzzé alakultak volna át, de ezt a Kúria és az Alkotmánybíróság megakadályozta. Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP szocialista országgyűlési képviselője azonban felidézte: Matolcsy György korábban még arról beszélt, hogy a 267 milliárd forint az alapítványban elveszítené közpénz jellegét, de egyetlen szót sem ejtett arról, hogy az közösségi pénzzé alakulna át. A jegybankelnök még a mai bizottsági ülésen is sajnálkozott, hogy ez az összeg nem veszítette el közpénz jellegét és nem került úgynevezett civil szervezetekhez. A jegybank elnök vélemény szerint Magyarország még évtizedekig nem csatlakozik az euró-övezethez. Képviselői kérdésre válaszolva Matolcsy György kijelentette: az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonásának volt köszönhető a Buda-Cash, Hungária és Quaestor-csalások leleplezése. Arra nem adott magyarázatot, hogy kormányzati és állami szervezetek hogyan tudták az utolsó pillanatban kimenekíteni az általuk elhelyezett összeget és miért csak a kisbefektetők maradtak a csávában. Mellár Tamás a Népszavának úgy foglalta össze a bizottsági ülésen elhangzottakat, hogy az ő kérdéseinek 90 százalékára Matolcsy nem válaszolt. A közgazdász-képviselő azt is kifogásolta, hogy a jegybankelnök nem az MNB monetáris politikájáról beszélt, hanem a magyar gazdaságpolitikát igyekezett elemezni. Ezt nagyon elfogultan tette és olyan derűlátó képet rajzolt föl, ami nem jellemzi a magyar gazdaságot. Ha az MNB valóban ezzel a képpel vág neki a következő hat évnek, amikor vélhetően magasabb lesz az infláció a világgazdaságban, egyre kevesebb uniós forrást fogunk kapni, akkor a sikerpropaganda helyett inkább egy válságkezelő programra kellene fölkészülni – említette Mellár Tamás.
Szerző

Tüntettek a Paksi Atomerőmű biztonsági őrei

Publikálás dátuma
2019.02.26. 12:58

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter hivatala elé vonultak a Paksi Atomerőmű biztonsági őre a vállalat érdek-képviseleteinek szervezésében, hogy a fegyveres biztonsági őrség kiszervezése ellen tiltakozzanak.
A Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete Paksi Atomerőmű (MÉSZ) és a Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete (PADOSZ) a múlt héten közölte: azt szeretnék elérni, hogy a munkáltató a Fegyveres Biztonsági Őrség tevékenységét ne szervezze ki, illetve a tevékenység kiszervezése esetén méltányos feltételeket biztosítson a munkavállalóknak. Az ügyben ugyan tárgyalások kezdődtek, de a szakszervezetek úgy vélik, azok nem a megállapodás irányába mutatnak. Ezért hirdették meg a demonstrációt Bártfai-Mager Andrea hivatala elé.
Az atomerőmű viszont azt közölte, méltánytalannak és túlzónak tartja a szakszervezeti követeléseket a fegyveres őrség kiszervezésével kapcsolatban. Mint közölték, a Paksi Atomerőműnél az esetleges átszervezések kezelése mindenkor a dolgozók érdekeinek messzemenő figyelembevételével zajlik; a mostani, törvényi kötelezettség teljesítése miatt végrehajtott átszervezést követően a fegyveres biztonsági őrök változatlan anyagi feltételek mellett végezhetik feladataikat az atomerőmű leánycégében, illetve a törvény által előírt juttatásokon felül jelentős kompenzációs csomagban is részesülhetnek.
A tájékoztatás szerint a mostani átszervezés során minden dolgozó testre szabott ajánlatot kapott a vállalatnál eltöltött idő, a nyugdíjig hátralévő idő, illetve az egyéb átképzési lehetőségek figyelembevételével. Az érintett fegyveres biztonsági őrök - munkáltatói jogutódlás keretében - az eddigi feladataikat változatlan bérért végzik a továbbiakban is, mindezt pedig a törvény által előírt kötelező juttatásokon felül felkínált jelentős kompenzációs csomag egészíti ki.
Szerző

Matolcsy dicshimnuszt zengett a magyar gazdaságról

Publikálás dátuma
2019.02.26. 11:53

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az Országgyűlés Gazdasági bizottsága keddi ülésén, a kormánypárti képviselők egyhangú támogatásával, 10 igen és 5 nem szavazat mellett támogatta Matolcsy György újbóli jelölését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökévé.
Matolcsy György a bizottság ülésén elmondta: a jegybank az elmúlt hat évben, a most véget érő elnöki ciklusa alatt képes volt mandátumai előírásait ellátni és hozzájárult egy kivételes növekedési fordulathoz. Kiemelte: Magyarország valamennyi makro- és mikrogazdasági mutatója kedvező képet mutat, ennek elérésében jelentős szerepet játszott az elmúlt években az MNB is. A jegybank a monetáris, ezen belül a kamatpolitikájával az elmúlt 6 évben 2400 milliárd forint kamatkiadást spórolt meg az államháztartásnak.  
Portfolio beszámolja szerint Matolcsy arról beszélt, olyan sikeres volt a magyar gazdaság az elmúlt években, mint amire a világháborút követő újjáépítéskor volt példa. A három sikeres időszak a magyar gazdaságban az 1920-as évek közepén, majd 1946 után, végül pedig 2013 és 2019 között volt.
A parlamenti testület azt követően hallgatta meg az MNB elnökét, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a jegybank jelenlegi elnökének újbóli kinevezését javasolta a köztársasági elnöknek.