Érvényesült a papírforma: elmúlt hat éves tevékenysége alapján az országgyűlés gazdasági bizottságának kormánypárti többsége bizalmat szavazott Matolcsy Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének. Most már az Országgyűlésen múlik, megszavazzák-e újabb hat évre Matolcsy Györgyöt a jegybank élére.
Matolcsy György nem fukarkodott a dicsérő jelzőkkel, saját tevékenységét, illetve a magyar gazdaság elmúlt időszakát ecsetelve. Szerinte az uniós tagországok közül Magyarország kezelte a legsikeresebben a gazdasági válságot. Ennek egyik oka, hogy az MNB okosan vegyítette a hagyományos és a nem konvencionális intézkedéseket – állította Matolcsy.
A jegybankelnök ma is óriási gazdasági hibának tartja a magánnyugdíjpénztári rendszer egykori bevezetését. Elismerte, hogy a kormánynak szüksége a költségvetés stabilizálása érdekében szüksége volt a 3 ezer milliárd forintos pénztári vagyonra. Arról nem szólt, hogy az érintettek azért léptek vissza az állami nyugdíjrendszerbe, mert megfenyegették őket: aki nem ezt választja, semmilyen nyugellátásra nem számíthat. Illetve azt ígérte a kormány, hogy mindenkinek névre szóló számlát nyitnak. Ez a mai napig várat magára.
Matolcsy úgy vélte: az új versenyképességi programmal 2030-ra elérhető, hogy a hazai egy személyre jutó jövedelmi szint elérje az akkori osztrák jövedelmi szint 80-85 százalékát.
Mellár Tamás közgazdász, egyetemi professzor, a Párbeszéd országgyűlési képviselője A Népszava kérdésére úgy vélte, ennek nincs valós alapja. Ahhoz ugyanis, hogy ez megvalósuljon, arra lenne szükség, hogy Matolcsy által kitűzött határidőig a magyar gazdaság az osztráknál minden évben legalább 4 százalékkal nagyobb ütemben bővüljön.
A jegybankelnök alig győzte sorolni a szerinte jó híreket. Üdvözölte a 3 százalékhoz közelítő inflációt, vagy a hitelállomány növekedését. Nem feledkezett meg arról sem, hogy - szavai szerint - a jegybanki döntések eredményeként hat év alatt 2400 milliárd forinttal járultak hozzá a költségvetés kamatkiadásainak csökkentéséhez.
Matolcsy György ezúttal már úgy emlékezett, hogy az MNB Pallas Athéné Alapítványába átcsatornázott források közpénzből „közösségi” pénzzé alakultak volna át, de ezt a Kúria és az Alkotmánybíróság megakadályozta. Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP szocialista országgyűlési képviselője azonban felidézte: Matolcsy György korábban még arról beszélt, hogy a 267 milliárd forint az alapítványban elveszítené közpénz jellegét, de egyetlen szót sem ejtett arról, hogy az közösségi pénzzé alakulna át. A jegybankelnök még a mai bizottsági ülésen is sajnálkozott, hogy ez az összeg nem veszítette el közpénz jellegét és nem került úgynevezett civil szervezetekhez.
A jegybank elnök vélemény szerint Magyarország még évtizedekig nem csatlakozik az euró-övezethez.
Képviselői kérdésre válaszolva Matolcsy György kijelentette: az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonásának volt köszönhető a Buda-Cash, Hungária és Quaestor-csalások leleplezése. Arra nem adott magyarázatot, hogy kormányzati és állami szervezetek hogyan tudták az utolsó pillanatban kimenekíteni az általuk elhelyezett összeget és miért csak a kisbefektetők maradtak a csávában.
Mellár Tamás a Népszavának úgy foglalta össze a bizottsági ülésen elhangzottakat, hogy az ő kérdéseinek 90 százalékára Matolcsy nem válaszolt. A közgazdász-képviselő azt is kifogásolta, hogy a jegybankelnök nem az MNB monetáris politikájáról beszélt, hanem a magyar gazdaságpolitikát igyekezett elemezni. Ezt nagyon elfogultan tette és olyan derűlátó képet rajzolt föl, ami nem jellemzi a magyar gazdaságot. Ha az MNB valóban ezzel a képpel vág neki a következő hat évnek, amikor vélhetően magasabb lesz az infláció a világgazdaságban, egyre kevesebb uniós forrást fogunk kapni, akkor a sikerpropaganda helyett inkább egy válságkezelő programra kellene fölkészülni – említette Mellár Tamás.
