A Brexit halasztásáról is szavazhatnak

Ha a brit alsóház nem fogadja el a megállapodás nélküli távozást az unióból, akkor arról is voksolhatnak, odébb tolják-e a kilépést.

A Brexit mindmáig érvényes, március 29-ikére kitűzött időpontjának közeledtével Theresa May miniszterelnök megváltoztatta eddigi nézetét, miszerint vagy elfogadják a kormánya által Brüsszellel kidolgozott megállapodást a kilépés feltételeiről, vagy megállapodás hiányában szűnik meg az Egyesült Királyság uniós tagsága. Eközben az ellenzék vezére második népszavazásról beszél.

A kormányfő a parlamentben beszámolt az elmúlt napokban saját maga, illetve kormányzati tisztviselők által tett erőfeszítésekről. Meggyőződése - mondta -, hogy ő és az Európai Unió is “tudja, mire van szüksége a Háznak a kilépési megállapodás elfogadásához”: nem pusztán az ír-északír határral kapcsolatos rendezési mód megváltoztatására, hanem a munkavállalók jogainak, továbbá a környezet, az egészség és a biztonság védelmére is. May ugyan hisz abban, hogy végeredményben a megállapodás nélküli Brexit is sikertörténetté válhat, a rövid távú kihívások miatt továbbra is a rendezett kilépést tekinti céljának.

Theresa May ígéretet tett arra, hogy legkésőbb március 12-ig sor kerül az érdemi szavazásra a brüsszeli megállapodásról. Ha a kormány ezt nem nyeri meg, akkor módosítási indítványt nyújt be. Ebben az esetben a legkésőbb március 13-án megvitatandó és eldöntendő előterjesztéssel a kormány megkérdezi majd a Házat, támogatja- e az EU elhagyását a brüsszeli kilépési szerződés és a további EU-brit kapcsolatokról politikai nyilatkozat elfogadása nélkül. Ez azt jelenti, hogy csak akkor történhet meg a megállapodás nélküli kilépés, ha ehhez a képviselők szavazataikkal kifejezetten hozzájárulnak.

Ha ez utóbbi előterjesztést is elutasítja az alsóház, akkor a következő napon, március 14-én a kormány arról kérdezi meg a parlamentet, vajon kéri-e a kilépési időpont odébbtolását. Ez a - jelenleg március 29-ikei - időpont az EU-alapszerződés 50. cikke értelmében megindított kilépési folyamat kezdő napjából vezethető le, de a folyamat felfüggeszthető, vagyis aannak végpontja, a kilépés későbbre tehető.

Theresa May azonban leszögezte: nem a késleltetés, hanem a március 29-i rendezett kilépés a célja. A június 30. utáni EU-ban maradás pedig azt jelentené, hogy az Egyesült Királyságnak részt kell vennie az európai parlamenti választáson. Ez mindenképpen rossz üzenet lenne a több mint 17 millió szavazópolgár számára, akik közel három éve az EU elhagyása mellett döntöttek. Halasztani a kormányfő szerint csak egyszer lehet, és May nem hajlandó az 50. cikk szerint megindított eljárás visszavonására.

A Brexit ügyében az ellenzék vezére egy nappal korábban teljes fordulatot hajtott végre. Jeremy Corbyn bejelentette, hogy a Munkáspárt kész egy második népszavazás mellé állni, hogy “megakadályozzon egy ártalmas tory Brexitet”. A Labour abban az esetben vetné be magát, ha saját terve - így az EU-val egyfajta vámunió megőrzése - nem kapna többséget az alsóházban.

A Konzervatív Párt és a Munkáspárt nem egészen önszántából lépett akcióba. Theresa May-re a pártból kilépett három képviselőnőn és a kormány lemondással fenyegető rebellisein, köztük Amber Rudd munka- és nyugdíjügyi miniszteren kívül az euroszkeptikus szárny, a Jacob Rees-Mogg vezette Európai Kutatócsoport tagjai, valamint azok is nyomást gyakorolnak, akik ki akarják zárni, hogy március 29-én megállapodás nélkül csukja be maga mögött a szigetország az EU kapuját.

Ami a Munkáspártot illeti, onnan a múlt héten kilenc képviselő vált ki, közülük nyolcan csatlakoztak a Független Csoporthoz. A The Times napilap által rendelt YouGov közvélemény-kutatás arra az eredményre jutott, hogy az új formácó és a Liberális Demokraták együttesen 24 százalékos népszerűségükkel megelőzték a 23 százalékon álló Munkáspártot. Eközben a Brexit-káosz ellenére a kormánypárt szilárdan vezet, a megkérdezettek 36 százaléka támogatja. Míg Theresa May-ről 39 százalék gondolja, hogy ő a lehetséges legjobb kormányfő, Jeremy Corbynt csak 16 százalék részesítené előnyben.