Előfizetés

Több mint 400 millióba kerültek az újpalotai szellemvillamos tervei

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.02.27. 07:31
Illusztráció
Fotó: Népszava
Közel három éve lefújták a várpalotai vonal tervezését, a BKK most mégis kiegészítő feladatokat rendelt meg a projekthez.
 Nemrég megjelent egy közbeszerzési hirdetmény, amiben az áll, hogy módosítják az újpalotai villamos tervezésére vonatkozó szerződést. Sokan felkapták erre a fejüket, mivel az újpalotai villamos tervezését már majdnem három éve lefújták azzal, hogy a forrásait átcsoportosítják a fontosabb 3-as metró felújítására – írja az Index. A portál megkereste a a BKK-t, hogy történt-e valami változás. A közlekedési központ válaszában megerősítette, hogy az újpalotai villamosvonal tervezésének leállítása 2016-ban megtörtént. Ekkor már a teljes vonal engedélyezési tervdokumentációja elkészült az Astoriától az újpalotai Pólus Centerig, de az engedélyezéshez, és a kiviteli tervekhez még nem kezdtek hozzá. 
Az újpalotai közlekedési tengelyt azonban a jelentős forgalom miatt valamilyen egyéb beavatkozást igényelt. A szerződés maradványértékéből ezért a BKK két kiegészítő feladatot rendelt meg:
• a Sárfű utcai villamosperon akadálymentesítését Újpalotán, • a Bosnyák tér, a Tisza István tér és Zugló vasútállomás környezetének forgalomtechnikai korrekcióját azzal a céllal, hogy a Thököly úton gyorsabban haladhassanak az autóbuszok. 
Mint a BKK állítja, ezek a munkák önmagukban, az újpalotai villamostól függetlenül is hasznosak, segítik, hogy az újpalotai utasok gyorsabban eljuthassanak a belvárosba, ugyanakkor a villamos későbbi kiépítésének lehetőségét sem akadályozzák meg. A szerződés módosítására az utolsó helyszín (Zugló vasútállomás) engedélyezési eljárásának a csúszása miatt volt szükség.  A villamosvonal tervezése az eredeti szerződés szerint 979 millió forint volt, de mivel az első ütem után a projekt leállt, csökkent a tervezői díj. A kiegészítő feladatokkal együtt 405 millió forint a jelenlegi szerződéses érték, ebből a kiegészítő munkák tervezési díja 31 millió forint. A villamosvonal tervezésére annak 2016-os felfüggesztése óta nem történt kifizetés, írja a lap.

Vágó Gábor: "Olyan zöld arc kell, mint amilyen én is vagyok"

Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2019.02.27. 07:30
Fotó: Tóth Gergő/Népszava
A megfelelő embert kell a megfelelő helyre tenni – válaszolja Vágó Gábor arra, hogy miért lett ő az LMP EP-listavezetője, Demeter Márta társelnök helyett.
Ki fog szavazni az LMP-re az EP-választáson? Van ötszázezer olyan ember Magyarországon, aki zöldnek vallja magát. Rajtuk kívül több mint másfél millió honfitársunknak fontosak azok a kérdések, amelyekről más nem, csak mi beszélünk. Például arról, hogy az éghajlatváltozás ránk rúgta az ajtót. A pártja különutasként kezdte 2010-ben, tavaly áprilisban viszont már ott tartottak, hogy például ön is tárgyalt Gyurcsány Ferenccel. Az önkormányzati választás után az egyetlen innovációt a Jobbikkal való összekapaszkodásban látták, most pedig megint stratégiát váltanak és nyitnak a baloldal felé is. Nehéz követni. Egy jó stratégia mindig felülvizsgálásra szorul. Az uniós választás előtt több párt bejelentette, hogy egyedül indul, így a közös lista lekerült a napirendről. Az önkormányzati voksolás más helyzet, ahány hely, annyi helyzet, ezért adtunk a helyben élőknek felhatalmazást, hogy bárkivel tárgyalhatnak. Természetesen a kormánypárttal és a vele kollaboráló Mi Hazánk Mozgalom kivételével. A 2022-es cél pedig az, hogy építsünk egy erős zöldpártot és az ellenzék más szereplőivel egy technikai szövetséget. Nyitottak leszünk a koordinációra. Most vették észre, hogy ez a stratégia működhet egyedül a Fidesz ellen? 2010-ben senki sem gondolta volna, hogy ilyen autoriter rendszert alakítanak ki. Amikor a jogállam olyan szinten leépül, mint Magyarországon, akkor meg kell teremteni azt az egységet témaválasztásban és alternatívákban is, amely az elmúlt évtizedekben nem sikerült. Nem kellemetlen a pártra nézve az, hogy a társelnököt könnyedén legyőzi egy „sima” LMP-s politikus? A megfelelő embert kell a megfelelő helyre tenni. Az uniós választáson markáns zöld programunk lesz, ehhez pedig olyan zöld arc kell, mint amilyen én is vagyok. De abban bízom, hogy Demeter Márta is ott lesz az EP-ben. A mi hangunk kiegészíti egymást. Két mandátumra számítunk. Nem túl optimista ez egy ötszázalékos pártnál? A közvélemény-kutatások valóban öt százalékra mérik az LMP-t jelenleg, de mi hajrápárt vagyunk. És mi van, ha egy mandátumuk sem lesz? Lemond a pártvezetés? Nem lesz ilyen forgatókönyv. Ön LMP-alapító, azonban egyszer kilépett a pártból, majd nemrég visszatért. Mi változott? Komoly dilemma volt, hogy egyáltalán pártot alapítsunk-e. Az első parlamenti ciklus után újra kétségeim támadtak, a kétharmaddal szemben nem a parlamentet tartottam a leghatékonyabb terepnek. Úgy gondolom, hogy az Európai Parlament olyan demokratikus intézmény, ahol hatékonyan lehet korlátozni Orbán Viktor túlhatalmát, és ahol dolgozni lehet a fenntarthatóságért. Hogyan tudná korlátozni a kormányfőt? Hiszen még saját EP-s pártcsaládja is képtelen erre. Ez a legnagyobb probléma az EU-val. Az ellenzék folyamatosan az uniótól várja a felmentő seregeket, miközben kritikával sem illetik a működését. Az EP-n keresztül javítani kell az unió működését, és elérni, hogy az embereket valóban foglalkoztató ügyeket oldják meg a bürokratikus működés helyett. Azaz? Átstrukturálnánk a források kiosztásának rendszerét. Ott, ahol felmerülnek jogállami problémák, közvetlenül a bizottságon keresztül lehessen igényelni támogatást, ne pedig a maffiakormányok döntsék el ki juthat forrásokhoz. De a klímaváltozás elleni fellépést is hatékonyabbá tehetnék. Ki volt jobb uniós képviselő, az LMP-s Meszerics Tamás, vagy a párbeszédes Jávor Benedek? Nehéz kérdés, hiszen kiváló kapcsolatom van mindkettőjükkel. Tamás külügyi vonalon dolgozott, ennek nem volt túl nagy visszahatása a magyarországi ügyekre. Benedek a munkát direkt úgy választotta ki az elején, hogy a témái rezonáljanak a hazai történésekre. Jávor vitte az unióba mondjuk Paks 2 ügyét, ez pedig az önök fő témája volt. Mi is vittük. Csak Jávor látszódott is. Ezt kell örökre elfelejteni a magyar pártpolitikában. Ha két különböző szervezetből foglalkozik két politikus ugyanazzal az üggyel, akkor nem versenytársak, hanem kollégák.

Az LMP által támogatott Puzsér Róbert újra nekiment Závecz Tibor közvélemény-kutatónak, amit sokan bírálnak.
Az ember a szövetségeivel először személyesen beszél, én is ezt teszem kedden Róberttel. Amikor két százalékot mutattak az LMP-nek, akkor nem a közvélemény-kutatókra haragudtam, hanem magamra, hogy miért nem dolgozom eleget. Vannak független társadalmi intézmények, így működik jól egy demokrácia. Nem a tükröt kell hibáztatni, hogyha ha az embernek rossz a frizurája, hanem elmenni fodrászhoz.

Pisztollyal megszökött rab: hol volt a TEK az elfogáskor?

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2019.02.27. 06:45

Fotó: Police.hu
Véletlenek szerencsétlen összjátékával magyarázza a Belügyminisztérium, miért maradtak le a kommandósok a fegyveres túszejtő másfél héttel ezelőtti elfogásáról.
Több felvétel is nyilvánosságra került arról, hogy miként ártalmatlanították a rendőrök február 15-én Budapest XV. kerületében azt a férfit, Sz. Károlyt, aki a Fővárosi Törvényszék épületében megszerzett egy őrtől egy pisztolyt, majd túszt ejtett, kocsit szerzett és elmenekült. A képsorokon jól látszik: miután egy civil férfival dulakodott az ámokfutó, egyenruhás rendőrök vették körbe, majd egyikük meglőtte. Mindez 35 perccel aztán történt, hogy a férfi megszökött a bíróságról. Noha az egyenruhások is sikerrel abszolválták a feladatot, kérdéses: hol voltak mindeközben a Terrorelhárítási Központ (TEK) kifejezetten ilyen szituációkra, felfegyverzett bűnözők ártalmatlanítására kiképzett kommandósai. Ez már csak azért is fontos, mert a vonatkozó kormányrendelet szerint a fegyverrel rendelkező bűnözők elfogásánál elsősorban a rendőrségi állományhoz képest jóval képzettebb és jobban felszerelt TEK-nek kellene eljárnia. Utánajártunk annak, hogy hol volt a TEK, és ellentmondásos válaszokat kaptunk. A Belügyminisztérium azt közölte, hogy Sz. Károly üldözésének befejező szakaszában a TEK és a rendőrség alakulatai „már együtt mozogtak”, így együtt érkeztek meg a XV. kerületi kereszteződéshez, ahol végül sikerült leteríteni a fegyveres túszejtőt. Ennek ellenére a rendőrségi felvételeken csak a BRFK rendőrei látszanak akkor, amikor lerohanják a már gyalog menekülő Sz. Károlyt. Kommandóst nem látni. Ezt a tárca azzal igyekezett magyarázni: „A rendőri intézkedés nem tülekedés kérdése, nincs ember, aki akkor és ott centimétereket, másodperceket méricskélt volna.” Ami tény: TEK-esek csak később tűntek fel, és az öt lövéssel megállított Sz. Károly sérüléseit már a terrorelhárítás mentőosztaga látta el. A kommandósok késői feltűnése azért is érdekes, mert 2012-ben Hajdú János, a szervezet főigazgatója még úgy látta: a TEK az egyik leggyorsabb alakulat a világon, riasztásuk és indulásuk között éjjel-nappal mindössze néhány perc telik el. A Belügyminisztérium szerint egyébként most sem történt késlekedés. A tárca érvelése szerint amikor Sz. Károly megszökött a bíróságról, azonnal értesítést a kapott rendőrség és a TEK is. Csakhogy a férfi autót szerzett, és ekkor egy időre eltűnt a rendőrök elől. Mint írták a TEK I. készültségi fokozatban várakozó műveleti egysége a riasztás után három perccel bekapcsolódott a „Sz. Károly tartózkodási helyének felkutatásába”. Később már a Hungária körútnál egyenruhás rendőrök szúrták ki a menekülőt, ekkor kezdték el üldözni. A hajsza nyilvánosságra hozott rádióforgalmazásában hallható is, hogy ha megérkezik a TEK kocsija, akkor a rendőrök előre engedik. Az persze érthető, hogy a TEK egységének is idő kellett, amíg beérték az üldözőket, csakhogy az kérdés: ha tucatnyi rendőrautó oda tudott érni időben, akkor a kommandós egység miért nem? Ha pedig nem ért oda időben, akkor miért állította a Belügyminisztérium azt, hogy a TEK és a rendőrség emberei „együtt érkeztek” a helyszínre.