A Vatikán is vizsgálatot indít a pedofíliáért elítélt bíborossal szemben

Publikálás dátuma
2019.02.27. 15:40
George Pell
Fotó: PAUL CROCK / AFP
George Pell emellett nem vezeti többé a Vatikán pénzügyi titkárságát, amelyet az utóbbi öt évben irányított.
A szexuális visszaélés miatt első fokon elítélt George Pell ausztrál bíboros elveszítette vatikáni tisztségét, és az őt érintő ügyben a Hittani Kongregáció is vizsgálatot indít – jelentette be Alessandro Gisotti ideiglenes szentszéki szóvivő szerdán. A szóvivő a közösségi médiában jelentette be, hogy George Pell nem vezeti többé a Vatikán pénzügyi titkárságát, amelyet az utóbbi öt évben irányított. Valójában a bíboros mandátuma az utóbbi napokban lejárt, és nem hosszabbították meg. Gisotti hozzátette, hogy a Pell bíborossal szemben született első fokú ítélet után a vatikáni Hittani Kongregáció is „foglalkozik az üggyel a kánonjog előírta ütemezés és mód szerint”. A szóvivő az újságírók előtt nem titkolta, hogy Pell bíboros elítélése „sokként” érte a Vatikánt, ahol vasárnap fejeződött be a kiskorúak védelmére megrendezett püspöki tanácskozás. Hozzátette, hogy az egyház megvárja a fellebbezés eredményét.
A 77 éves George Pellt kedden bűnösnek találták egy gyermekmolesztálási ügyben. A bíboros a vád szerint 22 évvel ezelőtt, érsekségének helyszínén, a melbourne-i Szent Patrik-székesegyház sekrestyéjében öt ízben követett el szexuális visszaélést a helyi fiúkórus 13 éves tagjai ellen. Az elkövetett bűncselekmények mindegyike akár 10 év börtönnel büntethető. A bíróság március 13-án jelenti be, hogy milyen büntetést szab ki Pellre. A magát ártatlannak valló bíboros ügyvédei bejelentették, hogy fellebbeznek. Pell bíboros a legmagasabb rangú vatikáni tisztségviselő, akit pedofília miatt elítéltek. 1996 és 2001 között Melbourne, 2001 és 2014 között Sydney érseke, Ausztrália prímása volt. XVI. Benedek pápa idején merült fel vele szemben a gyerekeken elkövetett visszaélés vádja, ezért Pell bíborost akkor nem választották meg a papi kongregáció elnökének. Ferenc pápa megválasztása után azonban a vatikáni reformokat kidolgozó bíborosi tanács tagja lett, majd a pápa 2014-ben kinevezte a vatikáni pénzügyi átalakítás vezetőjének. Ezt a tisztségét azt követően is megtartotta, hogy 2017-ben a Vatikánból visszatért Ausztráliába, hogy ott bíróság elé álljon. A papi visszaélés egykori áldozata, a brit Peter Saunders korábban Pell bíboros lemondását sürgette, hangsúlyozva, hogy az ausztrál egyház volt vezetője „semmibe vette” az ausztrál hatóságok készítette jelentést a papok elkövette erőszakról. Saunders kezdetben tagja volt a kiskorúak védelmében Ferenc pápa által létrehozott vatikáni bizottságnak, amelyből 2016 februárjában kilépett. Ezzel egy időben az ausztrál hatóságok vizsgálatot kezdeményeztek Brisbane érseke, Mark Benedict Coleridge-dzsel szemben is, aki a kiskorúak védelmére megtartott vatikáni püspöki tanácskozás vasárnapi záró miséjén a homíliát mondta.
Szerző

Jobban bízunk az Európai Parlamentben, mint a magyarban

Publikálás dátuma
2019.02.27. 15:31
ZÁSZLÓK A SÁNDOR-PALOTA ERKÉLYÉN
Fotó: Népszava
A magyarok a bevándorlást tartják az EU-ra leselkedő legnagyobb veszélynek. Ha ebben nem is, néhány kérdésben meglepő eredményt hozott egy friss, mind a 28 tagországra kiterjedő közvélemény-kutatás.
Böngészve a most publikált, 27 ezer ember megkérdezésével készült "összuniós" közvélemény-kutatás adatait, különösen persze a magyarokra vonatkozó szemelvényeket, úgy fest, a kormány utóbbi években folytatott intenzív propagandakampánya működött is, meg nem is.

Működött, mert
a hazai válaszadók még az amúgy is magas uniós átlaghoz (40%) képest is jóval nagyobb arányban (54%) említették a bevándorlást mint a közösség legfontosabb problémáját.

És a magyar kormány egy másik "slágertémája", a terrorizmus is sokkal inkább aggasztja az embereket idehaza, mint máshol: uniós szinten 20, itthon pedig 29% említette ezt a két legfontosabb olyan probléma egyikeként, amivel az EU szembenéz.
Mindenhol fontos problémának tartják a bevándorlást, de főleg Magyarországon
Fotó: Eurobarometer
Ezzel szoros összefüggésben a 28 tagállam közül Magyarországon a második legmagasabb azok aránya (52%), akik az illegális migráció elleni küzdelemben ellenzik a közös uniós cselekvéstervet (ennél csak Csehországban elutasítóbbak az emberek a közös fellépéssel szemben). Más kérdés, hogy amikor a kérdezőbiztosok már nem az Európai Unióra leselkedő veszélyekre voltak kíváncsiak, hanem arra, az állampolgáraik szerint mik az egyes tagállamok legnagyobb gondjai, a bevándorlás idehaza visszaszorult a harmadik helyre 21%-os említéssel, ami egyébként hajszálpontosan megegyezik az EU-átlaggal.
E tekintetben a toronymagas listavezető az "egészségügyi és szociális biztonság", ezt a megkérdezettek 40%-nevezte a két legfontosabb hazai probléma valamelyikének.

Második helyre a megélhetés, áremelkedés kérdésköre futott be (29%), vagyis az emberek véleményét látva úgy fest, lehet(ne) belpolitikai ráció abban, hogy az ellenzék az utóbbi időben ahelyett, hogy bemenne a kormány utcájába, és a bevándorlásról beszélne, inkább más vasakat próbál ütni.
Idehaza már csak harmadik számú kihívás a migráció - az egészségügyi- és a megélhetési gondok megelőzik
Fotó: Eurobarometer
A fenti eredmények azt is mutatják, hogy akármennyit is költ propagandára a kormány, teljes mértékben nem tudja felülírni azt, mit tartanak az emberek a legfőbb bajoknak.

Ez pedig már átvezet minket a szóban forgó felmérés azon megállapításaihoz, amelyek meglepőek lehetnek annak fényében, milyen plakátokkal van tele évek óta az ország. Kezdve azzal, hogy
Magyarországon a válaszadók 60%-a érez kötődést az Európai Unióhoz, ami még magasabb is a 28 tagország átlagánál.

A magyarok túlnyomó többsége kötődik az EU-hoz - a 28 tagország átlagánál jobban
Fotó: Eurobarometer
Idehaza a kutatásban résztvevők 75% mondta azt, hogy magát magyarnak és európainak is tartja egyszerre (64% elsősorban magyarnak, 11% európainak), és mindössze 24% érzi önmagát "csakis magyarnak" - EU-átlagban valamivel több, 33% a kizárólag "nemzettudatúak" aránya.

Érdemes megemlíteni, hogy az EU-val kapcsolatos elköteleződést illetően egyes régiókon belül is óriási különbségek vannak. Lengyelország például 70%-kal a lista közvetlen élmezőnyében van, miközben az egész közösségben a csehek a leginkább euroszkeptikusak: ott csak 29% érez kötődést az EU-hoz. Ezt a két számot egymás mellé helyezve meglehetősen nehéz elképzelni, a mindkettejüket tömörítő V4-ek csoport hogyan tud közös álláspontra helyezkedni az EU-val való viszonyt illető kérdésekben...

Javuló imázs

A kutatást végzők megjegyzik, az utóbbi években sokat javult az Európai Unió imázsa a polgárai szemében.
Mára több mint kétszer annyian (43%) vannak, akik kedvezően látják az EU-t, mint akiknek a fejében negatív kép él róla (20%).

E tekintetben az összes tagállam közül éppen Magyarország az, ahol a számok leginkább hasonlítanak az összátlaghoz: nálunk is 43% nyilatkozott pozitívan a közösségről, míg 19% negatívan, 38%-nyi semleges mellett.

Az egész kutatás talán legmeghökkentőbb eredménye akkor tárul elénk, ha ez utóbbi számokat a különböző demográfiai tényezőkön keresztül vesszük górcső alá. Az aligha meglepő, hogy az EU melletti elköteleződés kevéssé függ a nemtől vagy a kortól, mint ahogy az sem szenzáció, hogy a társadalmilag sikeresebbek jóval kedvezőbben látják az EU-t, mint a leszakadók, a magukat alacsonyabb státuszba sorolók. Az igazán érdekes inkább az, hogy - a felmérés szerint -
Magyarországon az EU-ról alkotott kép nem függ markánsan a politikai beállítódástól: a kormányban bízók és nem bízók között ugyanannyian vannak azok, akik kedvező színben látják az Uniót.

Úgy tűnik, az "Állítsuk meg Brüsszelt!" és hasonló kampányok egyformán - vagy inkább egyformán nem - voltak hatással a kormánypárti és az ellenzéki voksolókra. Ezt bizonyíthatja az is, hogy
Magyarországon jelenleg többen bíznak az Európai Parlamentben (56%), mint ahányan a magyar Országgyűlésben (46%)

- a politikai pártokról nem is beszélve, mert velük kapcsolatban csak 28%-nak van bizodalma.
Jobban bízunk az Európai Parlamentben, mint a magyar Országgyűlésben
Fotó: Eurobarometer
A tendenciák hasonlóak az EU átlagában is, de figyelemreméltó, hogy Brüsszel-ellenes kormánypropaganda ide vagy oda, itthon jobban bíznak az emberek az EP-ben, mint az Unió más tagországaiban élők.
A vizsgálat kitért arra is, Magyarországon a közelmúltban lényegesen megnőtt azok aránya, akik úgy gondolják, hogy a szavuk számít az EU-ban. 2018 tavasza óta 7 százalékpontos emelkedéssel immár ők vannak szűk többségben (50-47) azokkal szemben, akik nem érzik úgy, hogy van súlyuk az Unióban.

Ami pedig a Európai Unió jövőjébe vetett hitet illeti, Magyarország itt is szinte teljesen hozta az EU-átlagot: uniós szinten 58-37 a derűlátók és a pesszimisták aránya (előbbi javára), míg idehaza 57-38, vagyis másfélszer többen vannak az optimisták.
Szerző
Frissítve: 2019.02.27. 15:34

A háború határán az atomnagyhatalom India és Pakisztán

Publikálás dátuma
2019.02.27. 11:45

Fotó: TAUSEEF MUSTAFA / AFP
A kasmíri helyzet miatt ismét fagyossá vált a két állam viszonya: szerdán Iszlámábád indiai gépeket semmisített meg.
Egyre vészesebb helyzet alakul ki Kasmírban. Egy nappal azt követően, hogy indiai gépek légicsapást hajtottak végre iszlamisták búvóhelyei ellen, Pakisztán saját közlése szerint két indiai harci gépet lőtt le. Az iszlámábádi hadsereg szóvivője, Aszif Gafur szerint mindkét gép Kasmír pakisztáni részén tartózkodott. Utoljára az 1971-es háború idején volt példa arra, hogy India megsértse a oakisztáni légteret - közölte.
A régióban mind nagyobb aggodalommal tekintenek a kasmíri helyzetre. Kína visszafogottságra intette Indiát és Pakisztánt. Peking azt közölte, mindkét ország feladata, hogy lépéseket tegyenek a helyzet stabilizálásáért. Hasonló nyilatkozatot tett közzé az Európai Unió is. Egyelőre azonban visszafogottságnak nyoma sincs, napról napra válik ellenségesebbé a légkör. Imran Khan pakisztáni miniszterelnök arra intette a hadsereget és a közvéleményt, hogy minden eshetőségre készüljenek fel.

Terroristákra, majd vadászgépekre lőttek

India kedden saját közlése szerint egy pakisztáni „terroristatábor” ellen indított támadást, s Újdelhi közlése szerint a Dzsais-e-Mohamed (Mohamed hadserege, JEM) terrorcsoport számos harcosát ölték meg, köztük néhány vezető személyt is. A hivatalos közlés szerint potenciális öngyilkos merénylők is életüket vesztették. Újdelhi egy február 14-én végrehajtott öngyilkos merényletre válaszolt, melynek során negyven indiai vesztette életét. A Kasmír északi részén, Szrinagarban végrehajtott merénylet célpontja a CRPF nevű paramilitáris rendőri egység volt. India már akkor is Pakisztánt vádolta az akció kitervelésével. Ez volt harminc év óta a legvéresebb merénylet a régióban, amelyért a JEM nevű szervezet vállalta a felelősséget. Bár a terrorcsoportot hivatalosan 2002-ben betiltották az országban, az indiai és az amerikai kormányzat is úgy véli, hogy a pakisztáni kormányzat továbbra is megtűri. Vezetője, Maszúd Azhar pakisztáni területen tartózkodik, s innen toboroz harcosokat. India több ízben felszólította a szomszédos muzulmán államot, hogy lépjen fel a terrorcsoportokkal szemben, Újdelhi szerint azonban semmi sem történt. Pakisztán mindeközben visszautasította India keddi állítást, az iszlámábádi kabinet szerint szó sem volt semmiféle terroristatáborról Kasmírban, s az indiai akció során senki sem vesztette életét. (Szakértők is kételkednek abban az indiai állításban, mely szerint sokan haltak meg.) Ugyanakkor Sah Mehmud Kuresi pakisztáni külügyminiszter elítélte a pakisztáni légtér megsértését, s a „megalapozatlan agressziót”. 

Fegyverként használnák a folyókat

Szerdán érkezett Pakisztán válasza az indiai gépek lelövésével. A nemzetközi közösség joggal aggódik a legutóbbi fejlemények kapcsán, hiszen két nukleáris hatalomról van szó. Ráadásul mindkét ország jelentős haderőt csoportosított a térségben. Csak India mintegy félmillió katonát állomásoztat a Kasmír völgyében. Bár az utóbbi időben is folyamatosan feszült volt a helyzet a régióban, s időnként tüzérségi támadásokra is sor került, légicsapásra már évek óta nem volt példa. A kemény keddi indiai válaszcsapás hátterében az is állhat, hogy az országban, áprilisban és májusban, parlamenti választást rendeznek, s Narendra Modinak nem áll jól a szénája. Az újraválasztásban reménykedő indiai miniszterelnöknek meg kell mutatnia, hogy keménykezű vezető. A légicsapások mellett azonban más lehetősége is van arra, hogy móresre tanítsa Pakisztánt. Mint a Neue Zürcher Zeitung hétvégén beszámolt róla, Modi kormánya nem zárja ki a lehetőségét annak, hogy megfordítja három folyó folyásirányát. Így Iszlámábád jelentős vízkészlettől esne el. Pakisztán már így is jelentős vízhiánnyal küzd, a 200 millió pakisztáni fejenként évi ezer köbméter vízből gazdálkodhat. Ráadásul a vízkészlet 90 százalékát az agrárium használja fel.

Folyamatos feszültség Kasmírban

A mostani állapotok kialakulásának jócskán akadtak előzményei. Igaz, a 2000-es évek elején békésebb időszak kezdődött a két ország életében, 2003-ban tűzszüneti megállapodást kötöttek. A 2008-as pénzügyi központban, Mumbaiban végrehajtott, 166 ember életét kioltó terrortámadás azonban visszavetette a közeledés folyamatát. India Pakisztánt tette felelőssé a terrortámadásért. Újdelhi a Laskar-e-Taiba szervezetet vádolta, ám azt is állította, hogy a terroristák segítséget kaptak a hivatalos pakisztáni szervektől. Komoly feszültség keletkezett a két állam között a terrorakció nyomán, ám 2010 februárjában felújították a két évvel korábban zsákutcába került béketárgyalásokat. Bár nemhogy áttörés, még csak előrelépés sem történt. Az apró enyhülés nem is tartott sokáig: 2009-ben 28, 2010-ben 44, 2011-ben 51, 2012-ben pedig már 71 incidenst jegyeztek fel a határszakasznál. 2012 végétől aztán még jobban elmérgesedett a helyzet. Ismét a kölcsönös fenyegetőzés határozta meg a két állam viszonyát. Kasmír demarkációs vonalánál szinte mindennaposakká váltak az összetűzések. 2013 januárjában aztán pakisztáni katonák átlépték a kasmíri tűzszüneti vonalat, s megölték egy indiai járőrcsapat két tagját. India erre válaszként hazarendelte iszlámábádi nagykövetét. 2015 óta még több támadást hajtottak végre az indiai biztonsági erőkkel szemben Kasmírban, a helyzet azonban 2016. július 8-tól mérgesedett igazán el, miután megölték Burhan Vanit, az elsősorban a fiatalok körében népszerű, Indiában terrorlistán szereplő Hizbul Mudzsahedin csoport vezetőjét. Szeptember 18-án négy terrorista 19 indiai katonát ölt meg, több tucatnyian megsérültek. Akkor háború szélére sodródott a két ország, de sikerült elsimítani a feszültségeket.

Frissítve: 2019.02.27. 12:07