Előfizetés

CEU-ügy: visszafelé sült el a lejárató kampány

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2019.02.28. 10:21

A Közép-európai Egyetem elleni kormánypropagandának is szerepe van az autonómia jelképévé váló intézmény nemzetközi hírnevének erősödésében.
Több tudományterületen is javított korábbi pozícióin az egyik legjelentősebb nemzetközi felsőoktatási rangsorban a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU). A Quacquarelli Symonds (QS) világranglistáján például a 41. helyezést érte el a politikatudomány és nemzetközi kapcsolatok tárgyakból, további négy tudományterületen az első száz között kapott helyet. – Ez hatalmas megtiszteltetés számunkra. Az egyetem nemzetközi reputációja egyértelműen nőtt –  nyilatkozta lapunknak a CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt. Mint mondta, a QS több szempontból vizsgálja az intézményeket, például megnézik az egyetem nevével fémjelzett tudományos publikációkat és azok idézettségét. Egyetemi professzorok, kutatók véleményét is kikérik egy-egy intézményről, felmérve az egyetem hírnevét a tudományos szférában. Arra a kérdésünkre, az Orbán-kormány CEU ellen irányuló lejárató kampánya mennyire ártott az egyetemnek, a rektorhelyettes úgy felelt: mindenképp volt egy kis negatív hatása, ám nemzetközi viszonylatban inkább jót tett. – A CEU az egyetemi autonómia szimbólumává vált. Sokkal jobban odafigyelnek ránk tudományos és azon kívüli körökben is. Ahol eddig nem is hallottak rólunk, ott már felkapják a fejüket, ha meghallják, hogy „CEU” – fogalmazott Enyedi Zsolt. Talán nem is meglepő, hogy sem a kormány, sem pedig a kormányzati irányítás alatt működő Magyar Távirati Iroda nem számolt be a CEU sikereiről – holott Orbán Viktor miniszterelnök és Palkovics László innovációs miniszter álma, hogy hazai egyetemek is szerepeljenek a Top 200-as világranglistán. Inkább ellehetetlenítették az egyetem működését, amely jövő tanévtől már Bécsben indítja amerikai akkreditációjú képzéseit. – A legújabb QS-eredmények is azt mutatják, megbecsülést és dicsőséget tudunk hozni az országnak. Érthetetlen, miért mond le erről a kormány – tette hozzá Enyedi. A rektorhelyettes szerint a bécsi kampuszindítás hosszú és bonyolult folyamat. Mint mondta, most még Bécs és Budapest előnyeit is egyszerre szeretnék kihasználni. Új diákjaikat is úgy toborozzák: számolniuk kell azzal, hogy egyelőre Bécsben és Budapesten is tanulnak majd. Az eddigi tapasztalatok szerint ez nem tántorítja el a jelentkezőket: idén mintegy három százalékkal több jelentkezés futott be az egyetemhez, mint tavaly.   

A Semmelweis és az ELTE is a legjobbak között

A gyógyszerészeti képzést tekintve a világ 200 legjobb egyeteme között szerepel a Semmelweis Egyetem a QS rangsorán, egyedüli hazai felsőoktatási intézményként. A képzési területekre lebontott világrangsorban a tágabb élet- és orvostudományi területen is az egyetem érte el a legjobb helyezést hazai szinten. A szélesebb szakterületek rangsorában az élet- és orvostudományi képzési területen a Semmelweis Egyetem a 308. helyen végzett, a hazai egyetemek közül a legjobb eredményt elérve. A listára még felkerült Debreceni Egyetem és Szegedi Tudományegyetem a 451-500. helyezést érte el. A szűkebb szakterületi listán az orvostudományi képzést tekintve a 201-250. helyezés között végzett a Semmelweis, szinten a legjobbként a magyar mezőnyben. A gyógyszerészeti képzéseket rangsoroló listára csak a Semmelweis Egyetem került fel a magyar felsőoktatási intézmények közül. A természettudományok területén az Eötvös Loránd Tudományegyetem érte el a legjobb helyezést a magyar egyetemek közül: a 340. helyen szerepel.  

Márki-Zay: azt suttogják, már nem Lázár irányít a háttérben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.02.28. 09:15

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Nem mi akarunk forradalmat, a Fidesz tereli ebbe az irányba a közhangulatot – mondja Hódmezővásárhely polgármestere, aki a személye elleni támadások dacára úgy látja, jó irányba fejlődik városa. Márky-Zay Péter szerint még sokan félnek Lázár Jánostól, de a fideszes döntéseket már mások hozzák meg.
”Nem a forradalom a megoldás, de a Fidesz hatalmát egyre inkább a forradalom kitörése fenyegeti. Mi a határozott, radikális, de a békés rendszerváltás hívei vagyunk. Erre jött létre a Mindenki Magyarországa Mozgalom is, amely ugye vasárnap bontott zászlót Budapesten. Meggyőződésünk, hogy sokan gondolkodnak úgy, mint én, és ebben együttműködőek az ellenzéki pártok is” - ezt Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely független polgármestere mondta a Hírklikknek. A polgármester hosszan nyilatkozott a portálnak, az interjúban pedig az elmúlt egy év eredményeiről, és a fideszes képviselőkkel vívott harcairól is beszélt. 
Mint emlékeztetett, már beiktatása után két nappal pergőtüzet zúdított rá a fideszes kampánygépezet, ellehetetlenítését pedig folytatni próbálták a Városháza dolgozóinak tömeges átcsábításával. Márky-Zay azonban úgy véli, ellenszélben is sikeres munkát tud végezni, kilencszer annyi fejlesztést valósítottak meg tavaly, mint amennyit a Fidesz 2017-ben, és kevesebb elbukott projektjük volt az elődökhöz képest. 
Ehhez az is hozzájárulhatott, hogy még nyitva voltak a pénzcsapok, a város korábbi elnyert pályázati forrásait is fel tudták használni. A vezetőváltás azonban éreztette hatását: a város Márky-Zay alatt, 2018-ban öt-tíz uniós tenderen indult, de mindegyiken el is bukott.
A polgármester szerint az önkormányzat így is komoly sikereket tud felmutatni„ Régebben folyamatosan eladósodott a város, mi ezeket fokozatosan visszafizetjük. Aztán: elvettek a városi kórháztól még Lázár polgármestersége idején 300 millió forint állami pénzt, az idén ezt teljesen visszaadjuk a kórháznak” -mondta. A kérdésre – mindezt hogy bírja szusszal, gyarapodtak-e ősz hajszálai – azt mondta, Lázár János azért jobban őszül nála. Az egykori kancelláriaminiszternek szerinte még mindig komoly befolyása van a városban, sokan tartanak tőle, de ez a háttér gyengülni látszik: 
„...a suttogó propaganda szerint már nem ő az, aki határoz a dolgok menetéről. Például hogy Bayer Zsolték idejönnek a rádióba, hogy kikerültek az engem lejáratni akaró plakátok, hogy bulvárlap indult, amit Kaminszky Fanni szerkeszt, a szegedi ügyek Kubatov Gábor kezébe kerültek; szóval egyre inkább Budapestről szervezik Hódmezővásárhely és Szeged visszavételének hadműveletét”

- mondta a lapnak.  Ami a forradalmat illeti, Márky-Zay szerint annak kitörése nem mozgalmukon fog múlni, sokkal inkább a Fidesz politikáján: a kormánypárt olyan erőszakosan, arrogánsan fojtja el a demokratikus változás lehetőségeit, hogy arra idővel szintén erőszak lehet a válasz.

Orbán csak a plakátokon harcias

Kósa András
Publikálás dátuma
2019.02.28. 08:15
Húszmillió eurós segéllyel a magyar feladatvégzést támogatják
Fotó: BOTÁR GERGELY / KORMANY.HU
A magyar kormány hozzáállása már csak azért is álságos, mert miközben plakátkampányban állít valótlanságokat az Európai Bizottságról (EB), konkrét ügyekben még mindig kifejezetten konstruktívan működik együtt a testülettel – hangzott el szerdán egy háttérbeszélgetésen. Egy bizottsági forrás szerint például miközben a Fidesz és a kormány hónapokon át beszélt arról, hogy „Brüsszel a kapukulcsot akarja”, és „korlátozni akarja a tagállamok jogait a határvédelemre”, az uniós bel- és igazságügy-miniszterek tavaly decemberi csúcstalálkozóján Magyarország hozzájárulásával sikerült konszenzusra jutni egy úgynevezett „general approach” (általános megközelítés) erejéig a Frontex hatásköreinek kiterjesztéséről és egy közös, 10 ezer fős uniós határvédelmi erő felállításáról. Ez már csak azért is ironikus, mert éppen a decemberi uniós csúcsról számolt be úgy a magyar kormányfő, hogy „viharos körülmények között sikerült visszaverni az EU migránspárti támadását”. A magyar kormány a már idézett forrás szerint kifejezetten konstruktív volt az EU-Arab Liga csúcstalálkozóján is, és aktívan részt vett a zárónyilatkozat megszövegezésében. Nem mással, mint Jean-Claude Junckerrel együtt tették ezt – a szöveg „mellesleg” a menekültek védelmének kitételét is tartalmazza. „Ebből is látszik, hogy a magyar kormány aktívan alakítja az unió álláspontját a bevándorlással kapcsolatban, és nem igaz, hogy a magyarok feje fölött születnek meg a döntések” - mondta forrásunk némi iróniával. Határvédelemre a következő uniós költségvetési ciklusra a jelenleginél 160 százalékkal több pénzt tervez az EB. Egyébként éppen most érkezik majd meg egy 20 millió eurós uniós segély kifejezetten a magyar határvédelem támogatására. Ráadásul ez már nem az első alkalom, hogy erre a célra a kormány pénzt kap Brüsszelből, így az sem igaz, hogy az EU egy fillérrel sem támogatja a magyar határvédelmi intézkedéseket. A bizottság tisztviselői jelezték kifogásaikat a Juncker-ellenes plakátokkal kapcsolatban, de „csak” a magyar kormány valótlan állításait teszik helyre. Más, politikai jellegű állásfoglalás nem várható, mivel pedig a testület a látszatát is el akarja kerülni annak, hogy beszállna az EP-kampányba. A magyar kormány és a brüsszeli bizottság közötti magas szintű kapcsolatokat jól példázza, hogy március 14.-én Budapestre jön tárgyalni Miguel Arias Canete spanyol energetikai biztos. A téma a magyar energiarendszer diverzifikálása - amiben egyébként teljes az egyetértés a kormány és az EB között.