Kásler ezzel a csomaggal készül a kormány elé

Publikálás dátuma
2019.02.28. 06:00
Sokat kellett várni Kásler Miklós miniszter programjára. Óriási összegekkel számolt a tárcavezető
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Közel egy évvel kinevezése után Orbán Viktor kabinetje elé tárja a humántárcát vezető miniszter a maga egészségügyi programját. 1500 milliárdot forgatna az egészségügybe.
Több frontot nyitó, tíz elemes "haditervvel" készül a lakosság egészségi állapotának javítására Kásler Miklós humán miniszter. A megatárca vezetője olyan pontokon készül hozzányúlni az egészségügyi rendszerhez, amelyek igazítása már régen aktuális. A sikert illetően azonban már most kétségeket ébreszt, hogy az intézkedéseket annak a kormánynak is jóvá kell hagynia, amelynek egyes szakértői nem feltétlenül értenek egyet a miniszter tevékenységével. Ráadásul az elmúlt napokban a tárca sokszor olyan adatokkal jellemezte a hazai egészségügy állapotát, amelyeket nehéz összehozni a valósággal.
A most összeállított terv olyan, mintha Kásler Miklós elkészült volna azzal a csomaggal amit már hivatalba lépése óta hiányolt tőle a szakma. Komplex, szinte a teljes ellátórendszert megmozdító programjával, durva becslések szerint is 1000-1500 milliárdnyi közpénzt forgatna bele a miniszter az egészségügybe. Az összeg nagyságát jól érzékelteti az: ennyi pénzt költ egy év alatt összesen az egészségbiztosító a rendszer működtetésére, azaz gyógyszertámogatásra, valamint az alap-, szak- és kórházi ellátásra.
A két legnagyobb pénzfaló tételről – a teljes fővárosi ellátást átalakító, a szuperkórházak építését is magába foglaló Egészséges Budapestért Programról, valamint a Semmelweis Egyetem fejlesztési terveiről – több éve vitáznak a szakmai közösségekben, régóta készülnek a megvalósítási koncepciók. A miniszter 2022-ig szóló terveinek további eleme a tömegeket érintő, öt nagy népbetegség kezelése. Kiemelt feladatnak tartja a daganatos-, a keringési- és a mozgásszervi betegségben szenvedő, a gyermekgyógyászati, továbbá a pszichiátriai páciensek gyógyításával foglalkozó országos intézetek fejlesztését. Ezekhez társul az alap-, valamint a sürgősségi ellátás modernizálása, valamint a prevenciós feladatokat összefogó Nemzeti Népegészségügyi Szakpolitikai Program. Ez utóbbi foglalja keretbe a lakosság egészségi állapotának javításához, a betegségek megelőzéséhez szükséges kormányzati lépéseket. Továbbá olyan ellátási elemeket is ide „csomagoltak” amelyek kimaradtak a nagy betegségeket tárgyaló programokból, például a légzőszervi-, a metabolikus- és a ritka betegségek megelőzését kezelését segítő akciók. Ezek célja például az, hogy a mostani, átlagosan 60 helyett 63 éves korukig maradjanak egészségesek a felnőttek, csökkenjen a csecsemőhalandóság, az anyák nagy többsége szoptasson legalább hat hónapig, mérséklődjön a naponta rágyújtók aránya. Továbbá jelentősen mérséklődjön azok száma, akik azért haltak meg, mert nem időben kapták meg a megfelelő ellátást. Mint a dokumentum is megállapítja: becslések szerint 2017-ben „a legjobb időben történő beavatkozással” 24 ezer haláleset megelőzhető lett volna. Kásler komplex egészségpolitikai csomagjának elemei bármennyire is vonzóak, ébresztenek bizonyos kétségeket a megalapozottságukat illetően. A tárca vezetői ugyanis az utóbbi hetekben több alkalommal is "furcsa" számokat vetettek oda a nyilvánosságnak. Például Rétvári Bence február közepén arról beszélt, hogy a béremelések és az orvos utánpótlást segítő ösztöndíjprogramok hatására 2010 és 2016 között 10 százalékkal nőtt a dolgozó orvosok száma Magyarországon, 40 százalékkal emelkedett a végzetteké, és 2016-ban kevesebb, mint feleannyi magyar orvos kért külföldi munkavállalási engedélyt, mint 2011-ben. Rétvári számait azonban semmiképpen nem erősítik, hogy mind több kórház osztály, szakrendelő függeszti fel az ellátást, mert nincs orvosa a feladatra. Az elmúlt hónapokban így csuktak be országszerte érsebészeteket, fül-orr-gégészeteket, gyermekosztályokat. Szintén vitákat gerjesztette szakmai  körökben a miniszter és a szakállamtitkára várólistákkal kapcsolatos bejelentése, miszerint a tizenhárom várólistacsoport felénél egy hónapnál rövidebb a várakozási idő. A legkevesebb átlagos várakozási idő – nyolc nap – a gerincsérvműtéteknél és bizonyos nőgyógyászati beavatkozásoknál volt. Mint mondták: ma a legtöbbet, 126 napot a térdprotézis-műtétre kell várni, ezt követi 88 nappal a csípőprotézis-műtét. Ezzel szemben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján szereplő adatok szerint például a gerincstabilizáló műtétre átlagosan 278 napot kell várni és az egyéb ellátásoknál is nagyságrendileg más adatok szerepelnek, mint amiről a tárca vezetői a kormányzati lapoknak tartott sajtótájékoztatójukon beszéltek. Lapunk kérdésére a tárca sajtóosztálya arra utalt, hogy a várólisták nyilvános adatai nem tükrözik a műtétekig valójában eltelt időt. Az egészségügy irányítóval nem csak a szakmai közvélemény elégedetlen. Úgy tudjuk: az önkormányzati választásokra készült egy, javarészt a Századvég elemzőinek közreműködésével összeállított, az egészségpolitikát is elemző munkaanyag. Aszerint a Fidesz támogatóknak feltették a kérdést, hogy hányasra értékelik a kormány egészségpolitikáját egy öt fokozatú skálán. A megkérdezettek 30 százaléka közepesre, 50 százalékuk egyesre-kettesre, s mindössze 11 százalékuk osztályozta jóra vagy jelesre azt. Az elemzést készítők pedig ez alapján is jelezték azt, hogy a jelenlegi egészségügyi kormányzat kockázatot jelent a Fidesz számára az őszi önkormányzati választások szempontjából.
Szerző
Frissítve: 2019.02.28. 06:10

Országszerte fokozódik a virágzó fák pollenszórása

Publikálás dátuma
2019.02.27. 21:13
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Akik valamelyik tavaszi fa virágporára érzékenyek, készüljenek fel a tavaszi csúcsidőszakra.
Az erősödő nappali felmelegedés hatására országszerte fokozódik a kora tavasszal virágzó fák pollenszórása. Az elkövetkező napokban az éger pollenkoncentrációja az északkeleti területek kivételével sokfelé elérheti a magas-nagyon magas szintet – közölte a tisztifőorvos a Facebook-oldalán. A mogyoró virágpora jellemzően közepes, helyenként magas koncentrációban van jelen. A napokban egyre többfelé kezdődik el a ciprus- és tiszafafélék pollenszórása is, pollenkoncentrációjuk a Dunántúl déli részén, valamint a főváros térségében érheti el magas szintet. Akik valamelyik tavaszi fa virágporára érzékenyek, készüljenek fel a tavaszi csúcsidőszakra, ha szükséges, kérjenek tanácsot kezelőorvosuktól.
Szerző
Témák
pollen allergia

Közeledik a kizáráshoz a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.02.27. 20:55
A Néppárt közgyűlése február 4-én Brüsszelben
Fotó: EPP
Lendületet kaptak az Európai Néppártban (EPP) a Fidesz kizárására irányuló kezdeményezések, amelyek akár egy-két héten belül eredménnyel járhatnak.
A kereszténydemokrata pártcsaládhoz közelálló forrásaink szerint hamarosan összegyűlhetnek a kizárási eljárás elindításához szükséges támogató aláírások. Ha így lesz, az indítvány hivatalosan az EPP április 8-9-én összeülő döntéshozó politikai gyűlése elé kerülhet. A szabályok szerint öt tagállamból hét tagpártnak kell kezdeményeznie a folyamatot. Értesüléseink szerint mostanáig finn, belga, luxemburgi és svéd pártok kötelezték el magukat a javaslat mellett, de intenzív egyeztetések folynak írországi, baltikumi és más EPP-sekkel is. A Fidesz kizárásának eshetőségeiről hétfőn Helsinkiben egyeztettek egyes skandináv tagpártok vezetői, köztük dán, finn, izlandi, lett, litván és svéd politikusok. A tanácskozásról a svéd Mérsékelt párt egyik politikai tanácsadója lapunknak azt nyilatkozta, hogy legkésőbb jövő kedden előállnak a következő lépésekre vonatkozó javaslatukkal. "A Mérsékelt párt előkészületeket tesz arra, hogy öt ország hét pártja elindíthassa a folyamatot” - közölte Alexandra Ivanov, de többet nem kívánt elárulni az eszmecseréről.
A magyar kormány legújabb plakátkampánya - mint a Népszava is beszámolt róla -, ritkán látott felháborodást keltett Brüsszelben és a Fidesz pártcsaládjában. Orbán Viktor leglátványosabban a svédeknél húzta ki a gyufát: Gunnar Hökmark néppárti EP-képviselő a múlt héten követelte, hogy az EPP parlamenti vezetősége és frakciója tárgyaljon a magyar párt tagságának megszüntetéséről. A politikai csoport jövő szerdai ülésén várhatóan meg is vitatja a Fidesz és az EPP kapcsolatait, de a döntés nem a frakció, hanem a pártcsalád dolga. Frank Engel EP-képviselő, a luxemburgi Keresztényszocialista Néppárt frissen megválasztott elnöke - egyébként Orbán Viktor régi bírálója - lapunknak azt mondta, hogy az ülésen “komoly eszmecsere” lesz a magyar kormánypártról. Közölte azt is, hogy pártja, valamint az EPP két belgiumi tagpártja - a flamand és a vallon kereszténydemokraták - támogatják a Fidesz eltávolítását az Európai Néppártból. Engel még azt a lehetőséget sem zárta ki, hogy a Fidesznek esetleg a pártcsalád elnöksége mutat majd ajtót. “Orbán nem tartozik közénk. Csatlakozzon a sötét erőkhöz, azokhoz, akik pont olyanok, mint ő” - mondta indulatosan. Ha a következő hetekben megszületik a Fidesz kizárását kezdeményező és az EPP elnökének címzett hivatalos levél, akkor annak megtárgyalására leghamarabb a kereszténydemokraták április 8-9-én összeülő politikai gyűlésén kerülhet sor. Ez a döntéshozó testület három héttel korábban, március 20-án is tanácskozik Brüsszelben, de azon a párt választási programját fogadják el, és nem kívánnak belső vitákkal foglalkozni, hallottuk a döntéshozatalt közelről ismerő forrásoktól. Ettől függetlenül Orbán Viktor és politikája addig bárhol és bármilyen néppárti fórumon szóba kerülhet.
A Fidesz tájékoztató kampánya ismét szembemegy Brüsszellel
Fotó: Molnár Ádám / Népszava

“Az orbáni politika egy vírus, ami fertőz”

“Megragadtuk a kezdeményezést, és északi partnereinkkel karöltve fel kívánjuk vetni a pártcsaládban a Fidesz tagságának megszüntetését” - mondta lapunknak adott interjújában Anna Maria Corrazza Bildt, a svéd Mérsékelt párt EP-képviselője. - Mi volt az utolsó csepp a pohárban, ami ilyen radikális lépésre késztette önöket? - Évek óta bíráljuk Orbán Viktor politikáját, a magyarországi jogállam fokozatos lebontását. Hosszú a lista, a CEU kiebrudalásától a médiaszabadság korlátozásán át az EU-ellenes propagandáig terjed. A poszterkampány volt az utolsó határvonal, amelyet a magyar miniszterelnök átlépett. Ezért északi partnereinkkel úgy döntöttünk, hogy az EPP politikai gyűlésén egy javaslatot fogunk benyújtani a Fidesz eltávolításáról. - Ez a végleges döntésük? Orbán Viktor tehet még valamit ellene, feltéve, hogy akar? - Demokratikus párt vagyunk, amely hisz a párbeszéd, az egyeztetés erejében. Tíz éve ezt csináljuk. És mi lett a vége? A helyzet csak romlott. Jóhiszeműen viszonyultunk a Fideszhez. Úgy gondoltuk, hogy el kell fogadnunk Orbánt, mert utána csak a szélsőjobb jöhet. Ehelyett ő és pártja radikalizálódott. Az olasz Salvinivel és Le Pennel kokettál. Őszintén csodálom a néppárti vezetést, amely milliószor, nem tucatszor, milliószor egyeztetett vele. Az orbáni politika egy vírus, ami fertőz. Valamit tennünk kell, hogy megállítsuk. - Mit gondol, ha összegyűjtik a szükséges támogatást a Fidesz kizárását kezdeményező indítványhoz, a tagpártok többsége meg fogja szavazni? - Rendkívül nehéz előrejelezni, hogy mi történne. Orbán Viktor elszigetelődött a pártcsaládban. A bajor keresztényszocialisták még kitartanak mellette, de tudom, hogy Németországban is nagy viták vannak róla. A Benelux országok néppárti erői hozzánk hasonló állásponton vannak. De ennél is fontosabb, hogy az EPP vezetői végre nyíltan véleményt mondjanak a Fideszről és vezetőjéről! Nem elég zárt ajtók mögött beszélgetni vele és róla. - Ez a konliktus rosszkor jött a Néppártnak, pont az EP-választások előtt. - Egyetértek, nem szerencsés az időpont. De jobb későn, mint soha. A tavalyi helsinki kongresszuson választottuk meg Manfred Webert az EPP jelöltjének az Európai Bizottság elnöki tisztére. Nem akartuk, hogy Orbán Viktor túszul ejtse a találkozót. - Sokan azt állítják, hogy az Európai Néppárt következő parlamenti frakciójának szüksége lesz a várhatóan nagy létszámú fideszes delegációra. Nem sajnálja, hogy elveszíthetik őket? - Számomra ez a harc nem a mandátumokról szól, hanem az értékválasztásról. Ráadásul másutt a választók éppen azért fordulhatnak el az EPP-től, mert úgy vélik, hogy néhány szavazatért eladjuk a lelkünket. Az éremnek több oldala van.

Codruta Kövesi az EP-jelölt

Laura Codruta Kövesi, a román anti-korrupciós ügyészség tavaly leváltott vezetője az Európai Parlament jelöltje az Európai Főügyészség (EPPO) élére. Az EPPO vezetőjének személyéről az EP és a tagállami kormányok együttesen döntenek. Utóbbiak a francia Jean-Francois Bohnert támogatják, ezért a két intézmény között hamarosan egyeztetések kezdődnek. A 2020-ban felálló főügyészség feladata az lesz, hogy kivizsgálja az uniós pénzügyi érdekeket sértő bűncselekményeket és az elkövetőket büntetőeljárás alá vonja. Magyarország nem csatlakozik az új intézményhez. 

Frissítve: 2019.02.27. 21:26