Kásler ezzel a csomaggal készül a kormány elé

Publikálás dátuma
2019.02.28 06:00
Sokat kellett várni Kásler Miklós miniszter programjára. Óriási összegekkel számolt a tárcavezető
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Közel egy évvel kinevezése után Orbán Viktor kabinetje elé tárja a humántárcát vezető miniszter a maga egészségügyi programját. 1500 milliárdot forgatna az egészségügybe.
Több frontot nyitó, tíz elemes "haditervvel" készül a lakosság egészségi állapotának javítására Kásler Miklós humán miniszter. A megatárca vezetője olyan pontokon készül hozzányúlni az egészségügyi rendszerhez, amelyek igazítása már régen aktuális. A sikert illetően azonban már most kétségeket ébreszt, hogy az intézkedéseket annak a kormánynak is jóvá kell hagynia, amelynek egyes szakértői nem feltétlenül értenek egyet a miniszter tevékenységével. Ráadásul az elmúlt napokban a tárca sokszor olyan adatokkal jellemezte a hazai egészségügy állapotát, amelyeket nehéz összehozni a valósággal.
A most összeállított terv olyan, mintha Kásler Miklós elkészült volna azzal a csomaggal amit már hivatalba lépése óta hiányolt tőle a szakma. Komplex, szinte a teljes ellátórendszert megmozdító programjával, durva becslések szerint is 1000-1500 milliárdnyi közpénzt forgatna bele a miniszter az egészségügybe. Az összeg nagyságát jól érzékelteti az: ennyi pénzt költ egy év alatt összesen az egészségbiztosító a rendszer működtetésére, azaz gyógyszertámogatásra, valamint az alap-, szak- és kórházi ellátásra.
A két legnagyobb pénzfaló tételről – a teljes fővárosi ellátást átalakító, a szuperkórházak építését is magába foglaló Egészséges Budapestért Programról, valamint a Semmelweis Egyetem fejlesztési terveiről – több éve vitáznak a szakmai közösségekben, régóta készülnek a megvalósítási koncepciók. A miniszter 2022-ig szóló terveinek további eleme a tömegeket érintő, öt nagy népbetegség kezelése. Kiemelt feladatnak tartja a daganatos-, a keringési- és a mozgásszervi betegségben szenvedő, a gyermekgyógyászati, továbbá a pszichiátriai páciensek gyógyításával foglalkozó országos intézetek fejlesztését. Ezekhez társul az alap-, valamint a sürgősségi ellátás modernizálása, valamint a prevenciós feladatokat összefogó Nemzeti Népegészségügyi Szakpolitikai Program. Ez utóbbi foglalja keretbe a lakosság egészségi állapotának javításához, a betegségek megelőzéséhez szükséges kormányzati lépéseket. Továbbá olyan ellátási elemeket is ide „csomagoltak” amelyek kimaradtak a nagy betegségeket tárgyaló programokból, például a légzőszervi-, a metabolikus- és a ritka betegségek megelőzését kezelését segítő akciók. Ezek célja például az, hogy a mostani, átlagosan 60 helyett 63 éves korukig maradjanak egészségesek a felnőttek, csökkenjen a csecsemőhalandóság, az anyák nagy többsége szoptasson legalább hat hónapig, mérséklődjön a naponta rágyújtók aránya. Továbbá jelentősen mérséklődjön azok száma, akik azért haltak meg, mert nem időben kapták meg a megfelelő ellátást. Mint a dokumentum is megállapítja: becslések szerint 2017-ben „a legjobb időben történő beavatkozással” 24 ezer haláleset megelőzhető lett volna. Kásler komplex egészségpolitikai csomagjának elemei bármennyire is vonzóak, ébresztenek bizonyos kétségeket a megalapozottságukat illetően. A tárca vezetői ugyanis az utóbbi hetekben több alkalommal is "furcsa" számokat vetettek oda a nyilvánosságnak. Például Rétvári Bence február közepén arról beszélt, hogy a béremelések és az orvos utánpótlást segítő ösztöndíjprogramok hatására 2010 és 2016 között 10 százalékkal nőtt a dolgozó orvosok száma Magyarországon, 40 százalékkal emelkedett a végzetteké, és 2016-ban kevesebb, mint feleannyi magyar orvos kért külföldi munkavállalási engedélyt, mint 2011-ben. Rétvári számait azonban semmiképpen nem erősítik, hogy mind több kórház osztály, szakrendelő függeszti fel az ellátást, mert nincs orvosa a feladatra. Az elmúlt hónapokban így csuktak be országszerte érsebészeteket, fül-orr-gégészeteket, gyermekosztályokat. Szintén vitákat gerjesztette szakmai  körökben a miniszter és a szakállamtitkára várólistákkal kapcsolatos bejelentése, miszerint a tizenhárom várólistacsoport felénél egy hónapnál rövidebb a várakozási idő. A legkevesebb átlagos várakozási idő – nyolc nap – a gerincsérvműtéteknél és bizonyos nőgyógyászati beavatkozásoknál volt. Mint mondták: ma a legtöbbet, 126 napot a térdprotézis-műtétre kell várni, ezt követi 88 nappal a csípőprotézis-műtét. Ezzel szemben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján szereplő adatok szerint például a gerincstabilizáló műtétre átlagosan 278 napot kell várni és az egyéb ellátásoknál is nagyságrendileg más adatok szerepelnek, mint amiről a tárca vezetői a kormányzati lapoknak tartott sajtótájékoztatójukon beszéltek. Lapunk kérdésére a tárca sajtóosztálya arra utalt, hogy a várólisták nyilvános adatai nem tükrözik a műtétekig valójában eltelt időt. Az egészségügy irányítóval nem csak a szakmai közvélemény elégedetlen. Úgy tudjuk: az önkormányzati választásokra készült egy, javarészt a Századvég elemzőinek közreműködésével összeállított, az egészségpolitikát is elemző munkaanyag. Aszerint a Fidesz támogatóknak feltették a kérdést, hogy hányasra értékelik a kormány egészségpolitikáját egy öt fokozatú skálán. A megkérdezettek 30 százaléka közepesre, 50 százalékuk egyesre-kettesre, s mindössze 11 százalékuk osztályozta jóra vagy jelesre azt. Az elemzést készítők pedig ez alapján is jelezték azt, hogy a jelenlegi egészségügyi kormányzat kockázatot jelent a Fidesz számára az őszi önkormányzati választások szempontjából.
Szerző
Frissítve: 2019.02.28 06:10

Hárommillióért juthatnak a pártok a választók adataihoz

Publikálás dátuma
2019.04.20 14:27
Illusztráció
Fotó: Népszava
A név- és lakcímadatokat csak a választási kampány céljára használhatják fel.
A választási eljárásról szóló törvény szerint annak érdekében, hogy a pártok a kampányban közvetlenül is megszólíthassák őket, jogszerűen hozzájuthatnak a választópolgárok név- és címadataihoz. A listát állító pártok a Nemzeti Választási Irodától (NVI) a lista nyilvántartásba vételéről szóló döntés jogerőre emelkedése után megkaphatják a névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét. Szombatig a Jobbik, a Fidesz-KDNP, a Momentum Mozgalom és a Mi Hazánk Mozgalom listáját vette jogerősen nyilvántartásba az NVB. Az MSZP-Párbeszéd, az LMP és a Demokratikus Koalíció listájának nyilvántartásba vételéről szóló határozatok hétfőn emelkedhetnek jogerőre. Az NVI csak akkor adja ki a választók adatait, ha a listát állító jelölőszervezet befizet 3,129 millió forintot, ami az egyhavi minimálbér (149 ezer forint) és a megválasztható képviselők számának (21) szorzata. A jogszabály a választópolgár információs önrendelkezési jogának érvényesülése érdekében lehetővé teszi, hogy megtiltsa a róla nyilvántartott adatok kiadását. Az adatok kiadását a névjegyzékkel kapcsolatos kérelemben kell bejelenteni. A pártok a választási irodától kapott név- és lakcímadatokat csak a választási kampány céljára használhatják fel, az adatokat legkésőbb a szavazás napján meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről szóló jegyzőkönyvet május 29-én 16 óráig kell eljuttatni az NVI-hez. Más állami vagy önkormányzati szerv személyes adatot nem szolgáltathat a pártoknak kampánycélra.
Szerző

Berreg a kampánymotor: 100 milliárdot ígérnek a falusi csok-ra

Publikálás dátuma
2019.04.20 13:04
A vidéki szavazók bázisát célozza csok kiterjesztése
A megsegített településeken tíz százalékkal is nőhet a Fidesz támogatása az őszi önkormányzati választásokon: potenciális szavazók százezreit próbálja elérni és döntésre bírni a kormánypárt.
A  falusi csok részletszabályai egy-két héten belül megjelennek. Bár a program július elsején kezdődik, máris óriási az érdeklődés – nyilatkozta a kormánypárti Origónak Gyopáros Alpár, a Miniszterelnökséghez tartozó Modern városok program, valamint az újonnan indult Magyar falu program kormánybiztosa. Az MTI által is szemlézett interjúban Gyopáros arról beszélt, hogy a falusi családi otthonteremtési programmal akár 100 milliárd forint is kerülhet a kedvezményezett családokhoz.
A kedvezményezetti kör alapját nem a települési jogállás, hanem a népességszám határozza meg, ezért a felső határ 5000 lakos. A települések 90 százaléka része a Magyar Falu programnak is – az érintett falvak listáját múlt héten hozták nyilvánosságra. A falusi csokot emellett kiegészíti a vidéki úthálózat javításának terve és egy, a „helyi életminőséget javító” támogatási csomag, amire együtt még 125 milliárd forintot szánna a kormány.

Célzott támogatás, biztos szavazóknak

A nagy összegű csok-os támogatást célzottan az önkormányzati választások előtt jelentette be a kormány, feladata pedig egyértelműen a Fidesz vidéki támogatásának megerősítése lesz.
A Policy Agenda (PA) témával foglalkozó tanulmányából kiderül,: azokban a falvakban, ahol igénybe lehet majd venni a támogatást, már eddig is sokkal többen szavaztak a regnáló hatalomra, mint az ellenzékre.
A PA vizsgálata szerint a lajstromban szereplő 2486 faluban 2,6 millióan élnek, negyedük Borsod-Abaúj-Zemplénben és Szabolcs-Szatmár-Beregben. A csokos települések 56 százaléka kelet-magyarországi, csak 39 százalékuk található a Dunántúlon, s mindössze huszaduk Pest megyében. A Policy Agenda azonban nem csak területi elhelyezkedés alapján tanulmányozta a támogatott falvakat, hanem politikai irányultság szerint is. 
A felmérés bizonyos szempontból nem okozott meglepetést: míg a tavalyi országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP 47,4 százalékot szerzett, addig a falusi csokkal érintett településeken ennél tíz százalékkal többet kapott.
Öt éve ugyanezeken a helyeken pedig csak 49-et, vagyis négy év alatt 152 ezer plusz voksot gyűjtöttek be a kormánypártok a támogatásban részesülő falvakban. Értelemszerűen az ellenzéki pártok rovására erősödött meg a Fidesz-KDNP támogatottsága: a Jobbik négy év alatt 3,5 százalékot gyengült az érintett településeken, a többi ellenzéki párt pedig az ott kapott voksok alapján be sem került volna a parlamentbe.