Fotó: SAUL LOEB / AFP

Trump teljes atommentességet akar, de Kim Dzsongun még udvaroltat magának - a találkozó első napja képekben

Második alkalommal találkozik hivatalosan az Egyesült Államok és Észak-Korea vezetője, ezúttal Vietnamban került sor a csúcstalálkozóra. Mindkét fél bizakodó nyilatkozatokat tett korábban, de a lényegi kérdésekig egyelőre körbedicsérik egymást.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2019.02.27. 17:49
Kevés olyan dolog van most a világban, ami jobban érdekelné az embereket, mint az amerikai-észak-koreai csúcs
Fotó: NHAC NGUYEN / AFP
Russel White és Howard X a két vezető hasonmását már közel sem engedték a hivatalos helyszínekhez, nehogy sértődés legyen
Fotó: MANAN VATSYAYANA / AFP
Észak-Koreából szokatlanul sok fénykép érkezik, ahogy az ország lakói figyelemmel kísérik a Bölcs Vezér utazását
Fotó: KIM WON JIN / AFP
Látványos biztonsági intézkedések léptek érvénybe
Fotó: YE AUNG THU / AFP
Donald Trump egy nappal korábban érkezett
Fotó: MANAN VATSYAYANA / AFP
Vietnami és amerikai zászlós gyerekek Trump érkezésének tiszteletére
Fotó: SAUL LOEB / AFP
Hivatalos látogatáson vett részt a vietnami elnöki palotában
Fotó: SAUL LOEB / AFP
Biztonsági szolgálat készültségben a hanoi észak-koreai követségen
Fotó: YE AUNG THU / AFP
Kim Dzsongun, ahogy elődei, privát vonattal vállalkozott a több, mint 2000 kilométeres útra
Fotó: AFP
kim Dzsongun ritkán mozdul ki otthonról
Fotó: NHAC NGUYEN / AFP
Vietnamba is elkísérte testőrgárdája, akik a limuzinja mellett futnak
Fotó: NHAC NGUYEN / AFP
Az észak-koreai vezető is megkapta a zászlós gyerekekekt
Fotó: NOEL CELIS / AFP
Teljes atomleszerelés valószínűleg nem lesz, de valami engedményt biztosan tesz Kim Dzsongun a szankciók enyhítéséért
Fotó: SAUL LOEB / AFP
Milyen pici kezek!
Fotó: SAUL LOEB / AFP

Felkavarta az iráni állóvizet a külügyminiszter

Publikálás dátuma
2019.02.27. 15:53

Fotó: ATTA KENARE / AFP
„Úgy gondolom, az Ön lemondása országunk érdekeivel ellentétes, így nem fogadom el azt”, szögezte le külügyminiszteréhez címzett nyílt levelében szerdán Hasszan Roháni iráni államfő. „Nagyra értékelem az Ön külügyminiszterként tett erőfeszítéseit és elkötelezettségét. Amint azt útmutatónk (Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője) is elmondta, Ön méltó bizalmunkra, bátor és istenfélő ember, aki az Egyesült Államok által az Iszlám Köztársaságra gyakorolt nyomás célkeresztjében is helyt állt”, olvasható az elnöki hivatal honlapján közzétett levélben. Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter hétfőn este, Instagram-oldalán jelentette be lemondását, ami nem jellemző a közel-keleti politikai viszonyok közepette. Az elnöki elutasítás és az ajatollah állásfoglalása után aligha távozhat. Roháni elnök állásfoglalása nem úgy tűnik, mintha hagyna választási lehetőséget Záríf számára, és egyúttal az ellenzék, az Irán és a nagyhatalmak közötti atomalku ellenzői felé is üzenet. Roháni leszögezte, hogy amint azt többször utasításba adták, minden állami szervnek és a kormánynak kötelessége a Zárif által vezetett külügyminisztériummal összhangban működni a nemzetközi kapcsolatok terén. A külügyminiszter lemondásában nem tért ki az okokra, csupán bocsánatot kért, amiért nem tudja folytatni a munkát, valamint a hivatali ideje alatt elkövetett hibákért. Kedden azonban egy, az iráni Jomhouri Eslami napilapnak adott interjúban, amelyet a Reuters hírügynökség idézett, arról beszélt, hogy az iráni belpolitikai versengés megmérgezi az ország külpolitikáját, amelyet ki kellene szabadítani a pártok és frakciók harcának fogságából. A brit hírügynökség szerint Záríf nyilatkozatával azt sugallta, hogy a keményvonalasak nyomására mondott le. Nemzetközi elemzők Záríf lemondásának legfőbb okát elsősorban valóban a nyugat-ellenes keményvonalasok támadásaiban látják, hiszen amióta Donald Trump amerikai elnök 2018 májusában felmondta a 2015-ben a "hatok" és Irán között több éves tárgyalás eredményeként létrejött nukleáris egyezményt és visszaállította az addig felfüggesztett amerikai szankciókat Iránnal szemben, a megállapodást mindig is ellenző konzervatívok valóban újult erővel támadták a Roháni elnök és külügyminisztere által képviselt óvatos nyitás politikáját. Az atomalku iráni arca pedig nemcsak a világ, hanem Irán lakossága és pártjai felé is Záríf volt. Ugyanakkor az is közrejátszhatott, amint többen jelezték, hogy a nemzetközileg elismert külügyminiszter egyszerűen megsértődött, amiért Bassár el-Aszad szíriai elnök hétfői teheráni látogatása során mellőzték. Bármi is húzódjon döntése mögött, a jelenlegi perzsa hatalomnak szüksége van Zárífra mindaddig, míg az atomegyezmény megmentéséért küzd, hiszen az európai államok számára ő a garancia.  

Netanjahu és Pompeo ünnepel

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Twitteren kommentálta Záríf lemondását, kételkedését fejezve ki távozásában. "Így vagy úgy, ő és Hasszan Rohani egy korrupt vallási maffia strómanjai. Tudjuk, hogy Ali Hamenei ajatollah hozza a végső döntéseket” - írta az amerikai diplomácia vezetője. „Zárif elmegy. Jó, hogy megszabadultunk tőle”, reagált Benjamin Netanjahu. Az izraeli miniszterelnök Twitter bejegyzésében leszögezte, míg ő áll a kormány élén, addig Iránnak nem lesz nukleáris fegyvere.   

Szerző
Témák
Irán

A Vatikán is vizsgálatot indít a pedofíliáért elítélt bíborossal szemben

Publikálás dátuma
2019.02.27. 15:40
George Pell
Fotó: PAUL CROCK / AFP
George Pell emellett nem vezeti többé a Vatikán pénzügyi titkárságát, amelyet az utóbbi öt évben irányított.
A szexuális visszaélés miatt első fokon elítélt George Pell ausztrál bíboros elveszítette vatikáni tisztségét, és az őt érintő ügyben a Hittani Kongregáció is vizsgálatot indít – jelentette be Alessandro Gisotti ideiglenes szentszéki szóvivő szerdán. A szóvivő a közösségi médiában jelentette be, hogy George Pell nem vezeti többé a Vatikán pénzügyi titkárságát, amelyet az utóbbi öt évben irányított. Valójában a bíboros mandátuma az utóbbi napokban lejárt, és nem hosszabbították meg. Gisotti hozzátette, hogy a Pell bíborossal szemben született első fokú ítélet után a vatikáni Hittani Kongregáció is „foglalkozik az üggyel a kánonjog előírta ütemezés és mód szerint”. A szóvivő az újságírók előtt nem titkolta, hogy Pell bíboros elítélése „sokként” érte a Vatikánt, ahol vasárnap fejeződött be a kiskorúak védelmére megrendezett püspöki tanácskozás. Hozzátette, hogy az egyház megvárja a fellebbezés eredményét.
A 77 éves George Pellt kedden bűnösnek találták egy gyermekmolesztálási ügyben. A bíboros a vád szerint 22 évvel ezelőtt, érsekségének helyszínén, a melbourne-i Szent Patrik-székesegyház sekrestyéjében öt ízben követett el szexuális visszaélést a helyi fiúkórus 13 éves tagjai ellen. Az elkövetett bűncselekmények mindegyike akár 10 év börtönnel büntethető. A bíróság március 13-án jelenti be, hogy milyen büntetést szab ki Pellre. A magát ártatlannak valló bíboros ügyvédei bejelentették, hogy fellebbeznek. Pell bíboros a legmagasabb rangú vatikáni tisztségviselő, akit pedofília miatt elítéltek. 1996 és 2001 között Melbourne, 2001 és 2014 között Sydney érseke, Ausztrália prímása volt. XVI. Benedek pápa idején merült fel vele szemben a gyerekeken elkövetett visszaélés vádja, ezért Pell bíborost akkor nem választották meg a papi kongregáció elnökének. Ferenc pápa megválasztása után azonban a vatikáni reformokat kidolgozó bíborosi tanács tagja lett, majd a pápa 2014-ben kinevezte a vatikáni pénzügyi átalakítás vezetőjének. Ezt a tisztségét azt követően is megtartotta, hogy 2017-ben a Vatikánból visszatért Ausztráliába, hogy ott bíróság elé álljon. A papi visszaélés egykori áldozata, a brit Peter Saunders korábban Pell bíboros lemondását sürgette, hangsúlyozva, hogy az ausztrál egyház volt vezetője „semmibe vette” az ausztrál hatóságok készítette jelentést a papok elkövette erőszakról. Saunders kezdetben tagja volt a kiskorúak védelmében Ferenc pápa által létrehozott vatikáni bizottságnak, amelyből 2016 februárjában kilépett. Ezzel egy időben az ausztrál hatóságok vizsgálatot kezdeményeztek Brisbane érseke, Mark Benedict Coleridge-dzsel szemben is, aki a kiskorúak védelmére megtartott vatikáni püspöki tanácskozás vasárnapi záró miséjén a homíliát mondta.
Szerző