közmű;közműdíj;víziközmű;vízellátás;rezsicsökkentés;közműdíjak;víziközmű-cégek;

Orbánék lerohasztják a vízrendszert

A hazai víziközművek felújítására kötelezett innovációs és technológiai tárca önleleplező parlamenti nyilakozatában egyidejűleg elismeri a hálózat elavultságát és azt is, hogy nem ad rá több pénzt.

Mindössze másfél milliárd forintot biztosít a hazai víz- és csatornahálózat felújítására a Víziközművek Állami Rekonstrukciós Alapja – hívja fel a figyelmet többedszerre feltett parlamenti kérdésében Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke. Cseresnyés Péter, a megszólított Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára parlamenti válaszaiban ezt visszaigazolja. Egyszersmind elismeri az ágazat több évtizedes felújítási elmaradásait, pedig ennek pótlása állami kötelesség.

Az ellenzéki politikus a gondok nagyságrendjének érzékeltetése végett korábbi megkeresésében idézte a Magyar Víziközmű Szövetséget, amely 1500 milliárd forintra, illetve a Megyei Jogú Városok Szövetségét, amely 3 ezer milliárd forintra becsüli a mintegy 65 ezer kilométernyi hazai víz- és csatornahálózat felújítási igényét. Ehhez képest a 2013-as rezsicsökkentés még apasztotta is a bevételeket. Mi több, az állam a közművezetékadóval további terhekkel sújtotta az ágazatot. Ennek folytán 2012 óta megkétszereződött a meghibásodások száma. Ez az ivóvíz minőségének romlásához vezet. Ráadásul a szállított mennyiség 25-30 százaléka egyszerűen elszivárog. Így jelenleg a víziközművek mindössze ötödének színvonala számít megfelelőnek.

Tisztesség ne essék szólván, Cseresnyés Péter semmivel sem áltatja a zöldpárti képviselőt. Elismeri, hogy az ágazat több évtizedes felújítási elmaradást görget maga előtt. Emiatt a kormány források biztosítása helyett most „újrafogalmazza a jövőképet”, „felméri a probléma volumenét”, „stratégiát”, „a kérdésekre megfelelő válaszokat” dolgoz ki, emellett ütemezi a feladatokat és pályázati forrásokat biztosít. Keresztes László Lóránt visszakérdezésére az államtitkár a minap ezt lényegében megismételve egyértelműsítette: a felvetés kapcsán nem szorult belé további közlendő, a témában jelenleg ennyit tud mondani.

Mindez nem csak azért fura, mert a magyar államnak törvényi kötelessége a - ma már szinte kizárólag köztulajdonú - vízvezeték- és csatornarendszer állagmegóvása. A költségfelmérésre, az anyagi igények megfogalmazására kötelezett Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal ehhez képest lényegében a 2013-as rezsicsökkentéssel egybeeső megalakulása óta nem állt elő a probléma megoldását illető, érdemi javaslattal. Erősen feltételezhető, hogy ez nem független az Orbán-kormány „rezsipolitikájától”. Kétségkívül a szaktárca önleleplező válasza sem hárítja a felelősséget a hatóságra.

Cseresnyés Péter nyilatkozata emellett azért is különös, mert még azt sem hozta fel érvként, hogy – mint arról korábban beszámoltunk – az ITM néhány hete egy ötmilliárdos keretű energetikai felújítási pályázatot is meghirdetett víziközművek számára.