Mi lesz a békefolyamattal Trump és Kim csúcstalálkozója után?

Az észak-koreai vezető a szankciók azonnali feloldását követelte a szakaszos leszerelésért, az amerikai elnök ebbe nem egyezett bele.

Hiába volt a szerdai mosolydiplomácia, csütörtökön már megegyezés nélkül kellett rövidre zárni Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető találkozóját a vietnámi fővárosban. Az amerikai elnök sajtótájékoztatóján arról beszélt, a szankciók feloldásának kérdése miatt omlottak össze a tárgyalások, másképpen képzelik el a nukleáris leszerelési folyamatot.

A helyzet olyan, mint a róka fogta csukáé: Phenjan a szankciók azonnali feloldását várja azért, hogy elkezdje a szakaszos leszerelést, Washington a leszereléshez köti, hogy feloldja a szankciókat. Vitás pont még az is, hogy Kim szerint a nukleáris fegyverek kivonása az egész Koreai-félszigetre vonatkozik - a déli rész amerikai védelem alatt áll -, amivel viszont Trump nem ért egyet. Jelenleg 28 ezer amerikai katona állomásozik Dél-Koreában, részint az északiak elrettentésére, de legalább annyira Kína miatt is. Geopolitikai érdekei miatt így aligha valószínű, hogy Washington teljesen feladná jelenlétét. Az érthetetlen az egészben, hogy erről a nézeteltérésről eddig is tudni lehetett, így élt a remény, hogy valamilyen középutas kompromisszummal, konkrét ütemtervvel ültek asztalhoz Hanoiban. „Ezért nem rendezel vezetői csúcstalálkozót, melynek nincs kapcsolata a valódi tárgyalásokkal” - kommentálta a híreket a CNN-nek Van Jackson szakértő, hozzátéve, hogy az újabb találkozó túl hamar jött.

A közös ebéd és az aláírási ceremónia tehát elmaradt, de azért még nincs minden veszve. Trump továbbra is óvatos retorikával, pozitívan nyilatkozott Kim Dzsong Unról, és egyáltalán nem zárkózott el a további tárgyalásoktól. Az észak-koreai vezér állítólag ígéretet tett arra, hogy továbbra is szünetelteti a nukleáris - és rakéta-teszteket. Belegondolva, hogy két évvel ezelőtt még kísérleti hidrogénbomba robbantást hajtottak végre, és szinte minden hétre jutott egy rakétakilövés, ez óriási a változás a hozzáállásban.

Szóba került Otto Warmbier ügye is, az amerikai turistáé, akit „államellenes bűncselekmény” (egy propagandaplakát ellopása) miatt börtönbüntetésre ítéltek Észak-Koreában, majd ismeretlen okból kómába esett és hazaszállítása után nem sokkal elhunyt. Trump az eset kapcsán azt mondta, Kim ismerte az ügyet, és nagyon sajnálta, de biztosította róla, hogy nem tudott róla. „Azok a börtönök kemény, kemény helyek, ahol rossz dolgok történnek” - fűzte hozzá az amerikai elnök.

Kérdés, hogy most hogyan tovább, a hanoi tárgyalások után megreked-e az egész békefolyamat is? Erre egyelőre nincs válasz. Biztató, hogy Trump azt mondta, a találkozó nem úgy ért véget, hogy „mindenki felugrott az asztaltól”, baráti hangulatban váltak el. Miközben az amerikai elnökre záporoznak a belpolitikai támadások, úgy kell neki egy külpolitikai siker, mint egy falat kenyér. Miután viszont az észak-koreai vezér nem állt kamerák elé, hanem azonnal hazaindult, nem ismert az álláspontja. Újévi beszédében még azt ígérte, hogy ha Washington nem oldja fel a szankciókat „új utakat” kell keresniük, ám azt nem részletezte, hogy ez mit jelenthet. Bár Trump reményét fejezte ki, hogy újra találkoznak, egyelőre erről nincs szó - a kudarc után nyilván nem is lenne értelme még beszélni róla. A következő feladat, hogy olyan konkrét kompromisszumokat dolgozzanak ki, amelyekkel meg lehet tenni a következő lépést.