Még jó üzlet a föld, főleg a Dél-Alföldön és Budapest környékén

Publikálás dátuma
2019.03.01 10:30
Tavaly a gyümölcsösök hozták a legnagyobb hasznot az eladóiknak
Fotó: Jinga
Akinek van valamilyen mezőgazdasági képzettséget igazoló dokumentuma, ne a párnacihába tartsa a pénzét, vegyen földet. Szép haszon elé néz, amikor eladja - jósolják.
Idén is folytatódik a birtokkoncentráció, így élénk marad az érdeklődés és ezzel együtt a keresleti a földpiacon. Az előrejelzések szerint ez akár csak a múlt évben, idén is átlagosan 10 százalékos áremelkedést hozhat – mondta Sáhó Ákos, a földárakat vizsgáló Agrotax Kft. ügyvezető igazgatója. Természetesen az árszintet akár emelheti is, ha a hitelintézetek kedvező termőföld-vásárlási hitelkonstrukciókkal rukkolnak elő. Banki körökben már meglebegtették ennek a lehetőségét. Idén már nem, de 2020-ban több tényező alakíthatja a földpiaci keresletet. Ha az Európai Unió valóban lefarag a közvetlen területalapú támogatásokból, az valamelyest fékezheti a földárak növekedési dinamikáját és mérsékelheti a haszonbérleti díjakat is. Ám az osztatlan földtulajdon visszaszorítása, illetve az öröklési jogszabály olyan módosítása, amely megakadályozza a birtok szétdarabolását, szintén élénkítheti a földpiaci keresletet. Ami biztos, hogy tavaly az volt és még ebben az évben is jó üzlet a termőföld, és általában is a mezőgazdasági területek adásvétele. Egy hektár termőföld országos átlagára meghaladta az 1,4 millió forintot, ami 12 százalékkal magasabb a 2017-es átlagárhoz képest az Agrotax Iránytű adatai szerint. A legdrágább régió ismét Budapest és környéke volt, ahol 3,1 millió forint a föld hektáronkénti átlagára, míg Nógrád megye maradt a legolcsóbb, ott 1 millió forint alatti árat fizettek a vevők. A legmagasabb országos átlagár a Dél-Alföldön alakult ki, ahol hektáronként 1,7  millió forint alatt nemigen lehetett földet vásárolni, de Békés megyében majd' kétmillió forintot is adtak egy hektárért. Nem okozott meglepetést, hogy leginkább a szántóterületek iránt nőtt meg az érdeklődés és az átlagos hektáronkénti ára 2018-ban több mint 1,5 millió forint volt, ami 10 százalékos növekedés az előző évihez képest. A legnagyobb hasznot azok szüretelhették le, akik 2017-ben vettek gyümölcsöst. Ők átlagosan 39 százalékkal magasabb áron adhatták el a birtokukat 2018-ban, de még a szőlő is 20 százalékos hasznot termett. A gyep, illetve legelőterületeken is 37 százalékos hasznot lehetett kaszálni, de még az erdő birtokok értékesítésén is az értékpapír hozamokat jócskán felülmúló 8 százalékkal számolhatott az Agrotax adatai szerint. A haszonbérleti díjak országos átlagban nem érték el az uniós területalapú támogatás 69-70 ezer forintos hektáronként összegét,  és megtorpantak 64 ezer forintnál. Itt persze jelentős régiós különbségeket takart az átlag, hiszen a Dél-Alföldön 100 ezer forintos díjak is voltak, míg a legtöbb ágazatban az utolsó helyen álló Nógrád megye ebben a szegmensben a közép-magyarországi régiót maga mögé utasította. A bérleti díjak átlagosan 5 százalékkal haladták meg tavaly az előző évit.   Egy új törvényi szabályozásnak köszönhetően a piaci árba beépülhet a föld jövedelemtermelő képessége, amelyre ugyan még nincs általános gyakorlat, de várhatóan kialakul. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kidolgozott új rendszer ugyan meghagyta a piac működésének elemeit, vagyis az előzetes hírekkel szemben továbbra sincs sem központi, illetve hatósági ár, viszont a törvényben szerepel az árplafon, vagyis a termőföld jövedelemtermelő képességét is bele kell számítani az árba. Az erdőknél 50, míg a többi művelési ágban 20 éves termelési időszakkal kell számolni. A kamara indolkása szerint ezzel is a spekulációt kívánják megakadályozni. A kamara kiadványa szerint a jövedelemtermelő képességét az adott területen termesztett haszonnövény hektáronkénti ágazati eredménye határozza meg, amiben az uniós területalapú támogatás is benne van. Ezt felszorozva 20 évvel, illetve egy átlagos inflációval, kijön az adott régióban a termőföld árának felső határa. Ugyanakkor, mint minden adat – beleértve az inflációt, a termék piaci árát és a költségeket is – a bérleti díj is az ország különböző területein igen eltérően alakulhat. Sőt, közeli települések között is lehet markáns különbség. Az Agrotax javaslata szerint a föld haszonbérleti díja szorosan összefügg az adott terület jövedelemtermelő képességével. Ez piaci áralku eredménye, s így az egyik leghitelesebb mutatója a termőföld profittermelésének. Elsősorban az üdülőterületeken, illetve a fővárosban, nagyvárosokban és agglomerációjukban a fél hektár, vagy annál kisebb gyümölcsösök, szőlők eladásánál gyakori az extrém magas ár. Előfordult hektárra vetítve 63 millió forintos adásvétel is, ami egyértelműen spekulációs céllal történt. Azzal a szándékkal egyet lehet érteni, hogy az ilyen üzleteket megakadályozzák. Az, hogy erre a legjobb módszer lenne a jövedelemtermelő képesség meghatározása, vagy más módszereket kell a jövőben erre kialakítani az már más kérdés – jegyezte meg a Népszava kérdésre válaszolva Sáhó Ákos. Ez kérdés megválaszolható lesz, ha az ellenzék közös beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz (AB), amire a múlt hét végén ígéretet tettek. Harangozó Gábor, az MSZP elnökségi tagja korábban úgy nyilatkozott, hogy a földforgalmi törvény december 12-i módosításával 1,5 millió tulajdonos földjét értékelték le. Szerinte a Fidesz most már nemcsak az állami földeket akarja a fideszes haveroknak átjátszani, hanem a magánkézben lévő földek eladásába is bele akar szólni: meg akarja mondani, hogy egy adott földet a tulajdonosa kinek és mennyiért adhat el.

A gyümölcsösökön volt a legnagyobb haszon

Nem okozott meglepetést, hogy leginkább a szántóterületek iránt nőtt meg az érdeklődés, az átlagos hektáronkénti ár 2018-ban több mint 1,5 millió forint volt, ami 10 százalékos növekedés az előző évihez képest. A legnagyobb hasznot azok szüretelhették le, akik 2017-ben vettek gyümölcsöst. Ők átlagosan 39 százalékkal magasabb áron adhatták el a birtokukat 2018-ban, de még a szőlő is 20 százalékos hasznot termett. A gyep, illetve legelőterületeken is 37 százalékos hasznot lehetett kaszálni, de még az erdőbirtokok értékesítésén is az értékpapírhozamokat jócskán felülmúló 8 százalékot lehetett elérni az Agrotax adatai szerint. A haszonbérleti díjak országos átlagban nem érték el az uniós területalapú támogatás 69-70 ezer forintos hektáronként összegét, és megtorpantak 64 ezer forintnál, igaz jelentős szórással. A bérleti díjak átlagosan 5 százalékkal haladták meg tavaly az előző évit. 

Frissítve: 2019.03.01 10:30

313,97 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.03.20 19:14
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben szerda este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 313,97 forintra emelkedett este háromnegyed hétkor a reggel fél nyolckor jegyzett 312,97 forintról. Az euró szerdán 312,61 forint és 314,06 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 275,93 forintról 277,31 forintra, a dolláré pedig 275,88 forintról 276,66 forintra emelkedett. Az euró a reggeli 1,1348 dollár után este 1,1349 dolláron állt.
Szerző

Hétmilliót vettek ki Andy Vajna vendéglős cégéből

Publikálás dátuma
2019.03.20 16:37

Fotó: AFP/ Kisbenedek Attila
Néhány napja új bejegyzés jelent meg a Buno Vendéglátóipari Kft.-nél.
Nincs hír a januárban elhunyt Andy Vajna örökségének rendezéséről, apró mozgások azonban akadnak a hagyatékban: néhány napja új bejegyzés jelent meg a Buno Vendéglátóipari Kft.-nél, a Nobu éttermet üzemeltető cég jegyzett tőkéjét 64 millióról 57 millió forintra csökkentették – írja a 24.hu. A portál szerint még Vajna életében, december elején határozták el a tőkeleszállítást. Indoklásként tőkekivonást jelöltek meg, egyebekben nem részletezték a lépést a cégbíróságnak beküldött dokumentum szerint. Tőkerendezési kötelezettségre amúgy nem utalt semmi a vendéglős cég mérlegében, legalábbis a saját vagyona 200 millió forint felett volt 2017-ben, és csaknem egymilliárdos árbevétele mellett alig látható, 3,6 millió forint veszteséget mutatott ki. A tőkekivonásról a 100 százalékos tulajdonos, a Vajna-cégháló központi magyarországi vagyonkezelője, az AV Investments Befektetési Kft. határozott, amelynek képviselője a döntés meghozatalakor Andy Vajna volt. És ezek szerint bizalmi embere, Russell Falconello is így látta jónak – teszi hozzá a portál.
Témák
Andy Vajna