Még jó üzlet a föld, főleg a Dél-Alföldön és Budapest környékén

Publikálás dátuma
2019.03.01. 10:30
Tavaly a gyümölcsösök hozták a legnagyobb hasznot az eladóiknak
Fotó: Jinga
Akinek van valamilyen mezőgazdasági képzettséget igazoló dokumentuma, ne a párnacihába tartsa a pénzét, vegyen földet. Szép haszon elé néz, amikor eladja - jósolják.
Idén is folytatódik a birtokkoncentráció, így élénk marad az érdeklődés és ezzel együtt a keresleti a földpiacon. Az előrejelzések szerint ez akár csak a múlt évben, idén is átlagosan 10 százalékos áremelkedést hozhat – mondta Sáhó Ákos, a földárakat vizsgáló Agrotax Kft. ügyvezető igazgatója. Természetesen az árszintet akár emelheti is, ha a hitelintézetek kedvező termőföld-vásárlási hitelkonstrukciókkal rukkolnak elő. Banki körökben már meglebegtették ennek a lehetőségét. Idén már nem, de 2020-ban több tényező alakíthatja a földpiaci keresletet. Ha az Európai Unió valóban lefarag a közvetlen területalapú támogatásokból, az valamelyest fékezheti a földárak növekedési dinamikáját és mérsékelheti a haszonbérleti díjakat is. Ám az osztatlan földtulajdon visszaszorítása, illetve az öröklési jogszabály olyan módosítása, amely megakadályozza a birtok szétdarabolását, szintén élénkítheti a földpiaci keresletet. Ami biztos, hogy tavaly az volt és még ebben az évben is jó üzlet a termőföld, és általában is a mezőgazdasági területek adásvétele. Egy hektár termőföld országos átlagára meghaladta az 1,4 millió forintot, ami 12 százalékkal magasabb a 2017-es átlagárhoz képest az Agrotax Iránytű adatai szerint. A legdrágább régió ismét Budapest és környéke volt, ahol 3,1 millió forint a föld hektáronkénti átlagára, míg Nógrád megye maradt a legolcsóbb, ott 1 millió forint alatti árat fizettek a vevők. A legmagasabb országos átlagár a Dél-Alföldön alakult ki, ahol hektáronként 1,7  millió forint alatt nemigen lehetett földet vásárolni, de Békés megyében majd' kétmillió forintot is adtak egy hektárért. Nem okozott meglepetést, hogy leginkább a szántóterületek iránt nőtt meg az érdeklődés és az átlagos hektáronkénti ára 2018-ban több mint 1,5 millió forint volt, ami 10 százalékos növekedés az előző évihez képest. A legnagyobb hasznot azok szüretelhették le, akik 2017-ben vettek gyümölcsöst. Ők átlagosan 39 százalékkal magasabb áron adhatták el a birtokukat 2018-ban, de még a szőlő is 20 százalékos hasznot termett. A gyep, illetve legelőterületeken is 37 százalékos hasznot lehetett kaszálni, de még az erdő birtokok értékesítésén is az értékpapír hozamokat jócskán felülmúló 8 százalékkal számolhatott az Agrotax adatai szerint. A haszonbérleti díjak országos átlagban nem érték el az uniós területalapú támogatás 69-70 ezer forintos hektáronként összegét,  és megtorpantak 64 ezer forintnál. Itt persze jelentős régiós különbségeket takart az átlag, hiszen a Dél-Alföldön 100 ezer forintos díjak is voltak, míg a legtöbb ágazatban az utolsó helyen álló Nógrád megye ebben a szegmensben a közép-magyarországi régiót maga mögé utasította. A bérleti díjak átlagosan 5 százalékkal haladták meg tavaly az előző évit.   Egy új törvényi szabályozásnak köszönhetően a piaci árba beépülhet a föld jövedelemtermelő képessége, amelyre ugyan még nincs általános gyakorlat, de várhatóan kialakul. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kidolgozott új rendszer ugyan meghagyta a piac működésének elemeit, vagyis az előzetes hírekkel szemben továbbra sincs sem központi, illetve hatósági ár, viszont a törvényben szerepel az árplafon, vagyis a termőföld jövedelemtermelő képességét is bele kell számítani az árba. Az erdőknél 50, míg a többi művelési ágban 20 éves termelési időszakkal kell számolni. A kamara indolkása szerint ezzel is a spekulációt kívánják megakadályozni. A kamara kiadványa szerint a jövedelemtermelő képességét az adott területen termesztett haszonnövény hektáronkénti ágazati eredménye határozza meg, amiben az uniós területalapú támogatás is benne van. Ezt felszorozva 20 évvel, illetve egy átlagos inflációval, kijön az adott régióban a termőföld árának felső határa. Ugyanakkor, mint minden adat – beleértve az inflációt, a termék piaci árát és a költségeket is – a bérleti díj is az ország különböző területein igen eltérően alakulhat. Sőt, közeli települések között is lehet markáns különbség. Az Agrotax javaslata szerint a föld haszonbérleti díja szorosan összefügg az adott terület jövedelemtermelő képességével. Ez piaci áralku eredménye, s így az egyik leghitelesebb mutatója a termőföld profittermelésének. Elsősorban az üdülőterületeken, illetve a fővárosban, nagyvárosokban és agglomerációjukban a fél hektár, vagy annál kisebb gyümölcsösök, szőlők eladásánál gyakori az extrém magas ár. Előfordult hektárra vetítve 63 millió forintos adásvétel is, ami egyértelműen spekulációs céllal történt. Azzal a szándékkal egyet lehet érteni, hogy az ilyen üzleteket megakadályozzák. Az, hogy erre a legjobb módszer lenne a jövedelemtermelő képesség meghatározása, vagy más módszereket kell a jövőben erre kialakítani az már más kérdés – jegyezte meg a Népszava kérdésre válaszolva Sáhó Ákos. Ez kérdés megválaszolható lesz, ha az ellenzék közös beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz (AB), amire a múlt hét végén ígéretet tettek. Harangozó Gábor, az MSZP elnökségi tagja korábban úgy nyilatkozott, hogy a földforgalmi törvény december 12-i módosításával 1,5 millió tulajdonos földjét értékelték le. Szerinte a Fidesz most már nemcsak az állami földeket akarja a fideszes haveroknak átjátszani, hanem a magánkézben lévő földek eladásába is bele akar szólni: meg akarja mondani, hogy egy adott földet a tulajdonosa kinek és mennyiért adhat el.

A gyümölcsösökön volt a legnagyobb haszon

Nem okozott meglepetést, hogy leginkább a szántóterületek iránt nőtt meg az érdeklődés, az átlagos hektáronkénti ár 2018-ban több mint 1,5 millió forint volt, ami 10 százalékos növekedés az előző évihez képest. A legnagyobb hasznot azok szüretelhették le, akik 2017-ben vettek gyümölcsöst. Ők átlagosan 39 százalékkal magasabb áron adhatták el a birtokukat 2018-ban, de még a szőlő is 20 százalékos hasznot termett. A gyep, illetve legelőterületeken is 37 százalékos hasznot lehetett kaszálni, de még az erdőbirtokok értékesítésén is az értékpapírhozamokat jócskán felülmúló 8 százalékot lehetett elérni az Agrotax adatai szerint. A haszonbérleti díjak országos átlagban nem érték el az uniós területalapú támogatás 69-70 ezer forintos hektáronként összegét, és megtorpantak 64 ezer forintnál, igaz jelentős szórással. A bérleti díjak átlagosan 5 százalékkal haladták meg tavaly az előző évit. 

Szerző

A magyarok 40 százalékának nincs elég helye az otthonában

Publikálás dátuma
2019.03.01. 09:39

Fotó: Shutterstock
Különösen rossz a más uniós tagállamokból hazánkba költözők helyzete.
A magyarok 40 százaléka túlzsúfolt háztartásban él – derül ki az Eurostat összesítéséből, a hírt a hvg.hu vette észre. Különösen rossz a más uniós tagállamokból Magyarországra költözők helyzete, nekik 51,6 százalékuk él zsúfoltságban. Az unión belül költözők között ez a legrosszabb mutató egész Európában. A módszertan szerint az a háztartás számít túlzsúfoltnak, ahol egy szobában egy párnál, vagy két testvérnél, esetleg egy egyedülálló felnőttnél több ember él.
Forrás: Eurostat
Szerző

36 milliárdot kerített körbe Andy Vajna

Publikálás dátuma
2019.03.01. 08:36

Fotó: Népszava
A cégbirodalom fő elemei teljes egészében a Cinergi fennhatósága alá kerültek.
Andy Vajna halála után Samuel Russell Falconello foglalta el az Egyesült Államokban, Delaware államban bejegyzett Cinergi Pictures Entertainment Inc.-nek a megüresedett elnöki posztját. Vajna magyarországi vagyonát 70 milliárd forint közelébe becsülték a milliárdos toplisták készítői, és ennek jelentős része az offshore paradicsomban működő Cinergiben összpontosul – írja a 24.hu. A portál felidézi, hogy Falconello – aki tökéletesen eligazodik az egyesült államokbeli cég- és pénzügyi szabályokban – 25 évvel ezelőtt bukkant fel először Vajna magyarországi cégeiben, amelyeknek már akkor is nagy szükségük volt egy profira. Az akkoriban még fiatal amerikai beválthatta a reményeket, mert később Vajna külföldön kiépített céghálózatában is kulcspozícióba került, a luxemburgi székhelyű kaszinócégben például sokáig ügyvezetőtárs volt a producer mellett. Az AV Investmentset 2014-es alapításától fogva Andy Vajna vezette, de hamarosan ügyvezetőtársul hívta Falconellót. Ebben futnak össze – többnyire közvetett tulajdonlással – a fő érdekeltségek: ide van bekötve a TV2 kereskedelmi televíziót birtokló cég, a tévének beszállító IKO Holding Kft. a rádióüzemeltető Rádió Plus Kft., és a kaszinókhoz vezető érdekeltség, a luxemburgi székhelyű AV Investments S.A., illetve a Nobu luxuséttermet működtető Buno Kft. is. A céget vivő hármas, Vajna, Falconello és Kovács Andrea számára összesen 170 ezer dollár (47 millió forint) javadalmazást tüntetett fel a cég 2017-es beszámolójában. A nyereség kivételéről, az osztalék kifizetéséről speciálisan rendelkeztek: a cégben akkor 90 százaléka volt Vajnának és 10 százaléka a Cinerginek, 2 millió dollár alatti nyereségnél azonban éppen fordított a nyereségkivét, azaz 90 százalékra jogosult a kisebbségi Las Vegas-i tulaj. Az AV Investmentsnél röviddel Vajna január 20-ai halála után, február elején alapítói határozatot hozott az időközben 100 százalékos tulajdonossá vált Cinergi. Falconello aláírásával úgy rendelkezett: nem nevez ki ügyvezetőt Vajna helyére, a másik két ügyvezető viszi tovább a boltot, Falconello és Vajna bizalmasa, Kovács Andrea. A cég és a csoport jogszerű működésének fenntartása érdekében viszont tanácsadó testület felállításáról határozott a Cinergi. Vajna élete utolsó hónapjaiban alaposan átrendezte a cégbirodalmát, a vagyon jelentős részét tulajdonképpen visszavitte oda, amerről az egykori sztárproducer Magyarországra érkezett: az offshore paradicsomként jegyzett Delaware államba. Csoportja főszereplője lett ugyanis a Los Angeles-i székhellyel, de a delaware-i cégbíróság által bejegyzett Cinergi Pictures Entertainment Inc. Erről a cégről a hivatalos papírokból nem derül ki a tulajdonos vagy tulajdonosok kiléte, csak annyi biztos, hogy a képviseletében Vajna járt el, elnöke és igazgatója volt a 15 ezer dolláros alaptőkéjű, zártkörű társaságnak. 

130 millió dolláros ügylet

A portál szerint a 15 ezer dolláros jegyzett tőkéjű Cinergivel nemrég brutális manővert hajtott végre Vajna: 130,5 millió dollár, bő 36 milliárd forint értékű részvényt bocsátott ki a társaság. Ugyanennyire értékelték Vajna fő magyarországi vagyonkezelőjének, az AV Investments Kft.-nek a piaci értékét (pontosabban 90 százalékos üzletrészéét). A számot egy gödöllői könyvvizsgáló cég, az NTC Audit Kft. hozta ki – ez Vajna egykori vagyonkezelési tanácsadójának, Tremmel Zoltánnak a cége. A két 36 milliárdos csomagot azután elcserélték, mégpedig úgy, hogy Vajna alapított november elején egy teljesen új vagyonkezelőt, az AV Perfect Kft.-t, amibe beapportálta a 130,5 millió dollár értékű AV Invesments-üzletrészt. A csomagot az AV Perfect azután átruházta a Cinergire, a Cinergi pedig az ugyanekkora értékű részvénypakettjét adta érte cserébe. A cikk szerint az ügyletnek mindkét oldalán a filmmogul állt, a részvénycsereakcióról szóló „közös nyilatkozatot” a Cinergi Pictures Entertainment Inc. képviseletében Andrew G. Vajna igazgatóként, az AV Perfect Kft. képviseletében pedig Vajna András György ügyvezetőként írta alá. Végeredményben a húzással az AV Investments kizárólagos tulajdonosa lett a Cinergi, és a Vajna jegyezte AV Perfect tulajdonos lett a Cinergiben. A kör ezzel bezárult, Vajna 36 milliárdot kerített körbe néhány mozdulattal. Most már az a kérdés, hogy kik férhetnek hozzá a vagyonhoz, azaz kik vannak a körön belül, azaz a Cinergiben. A részvénycsere-akciót a portál egyik, a Vajna-hagyatékra rálátó forrása vagyonmentő akcióként magyarázta, és azt érzékeltette, mintha Vajna kapcsolata nem lett volna már felhőtlen a NER kormányzati potentátjaival. Tény, hogy a lépéssorozat nyomán az AV Investments és ezzel a médiától a kaszinókig a Vajna-féle cégbirodalom fő elemei teljes egészében az amerikai offshore társaság, a Cinergi fennhatósága alá kerültek. Ugyanakkor az ügylet ellentételezéseként a Cinergiben tulajdonos lett az AV Perfect, amelyiknek a tulajdonosa maga az elhunyt – teszi hozzá a portál. 
Szerző
Témák
Andy Vajna
Frissítve: 2019.03.01. 09:41