Fóti gyermekotthon bezárása: kerekesszékkel a budai hegyekbe

Publikálás dátuma
2019.03.01. 06:45
Hegyes-völgyes vidékre költöztetnék a kerekesszékes gyerekeket
Fotó: Vajda József / Népszava
Nincs teljesen akadálymentesítve az az intézmény, ahová a bezárásra ítélt fóti Gyermekváros mozgássérült gondozottjait vinnék – tudta meg lapunk.
A budai hegyekben található Hűvösvölgyi Gyermekotthonba költöztetné a kormány a felszámolás alatt álló Fóti Károlyi István Gyermekközpontban gondozott gyerekek egy részét. A tervek szerint a különleges igényű gyerekek kerülnének a Bolyai Gyermekotthoni Központ részegységeként működő hűvösvölgyi otthonba – vagyis azok, akiknek mozgásszervi problémáik is vannak, többségük kerekesszékkel tud csak közlekedni. Forrásunk szerint nemcsak a „hegyes-völgyes” környezet jelenthet problémát a gyerekeknek, hanem az is, hogy a hűvösvölgyi intézmény még nincs teljes körűen akadálymentesítve. A kormány legfőbb érve a fóti Károlyi-kastély területén működő központ – ismertebb nevén Gyermekváros – bezárása mellett az, hogy fel kell számolni a nagy, elzárt, „tömegszerű” intézményeket. Fót esetében azonban szó sincs tömegszerűségről: jelenleg 62 gyermeket látnak el a kastélyparkban kialakított lakóotthonokban. Közülük 32 speciális-, 24 különleges szükségletű, további 6 gondozott pedig kísérő nélküli menekült gyermek. Ehhez képest a hűvösvölgyi intézmény 78 férőhelyes, és nincs annyi különálló kis épület sem, mint Fóton, így a gyerekek egy helyre lennének bezsúfolva. A speciális szükségletű gyerekeket Zalaegerszegen és Kalocsán, a kísérő nélküli kiskorúakat az Aszódi Javítóintézet területén helyeznék el. – Nem ez az első eset, hogy a döntéshozók nagyfokú információhiányról tesznek tanúbizonyságot – mondta Prókai Judit gyermekvédelmi szakértő, aki három évig, 2013-2016 között vezette a fóti központ speciális gyermekotthonát. Szerinte Fülöp Attila szociális államtitkár minapi nyilatkozata is azt mutatja, nincs tisztában a Gyermekvárosban zajló munkával, az ottani körülményekkel. Az államtitkár egyebek mellett azt mondta a Hír Tv-ben: a Károlyi-kastély „elzárt parkjában” élő gyerekek nem lesznek szerves részei a városnak, a közösségnek. – Elmehetett volna és megnézhette volna, hogy a kastélyparkban működő gyermekközpont Fót központjában található. A gyerekek nem a kastélyban laknak, hanem annak parkjában kialakított otthonokban. A park nem zárt, napi szinten látogatják a város lakói, sőt a turisták is. A gyerekek pedig rendszeresen részt vesznek a város rendezvényein. Több alkalommal éppen a kísérő nélküli kiskorúak nyertek díjakat a városi főzőversenyen – mondta Prókai Judit. A szakember emlékeztetett: 2017 januárjában jelentették be először a Gyermekváros felszámolásának tervét, a gyerekek és a dolgozók azóta bizonytalanságban élnek. – Ezt nem nevezném a gyermekek iránti elköteleződésnek – fogalmazott. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma annyit közölt: „zajlanak a fejlesztések” azokban az otthonokban, ahova a fóti gyerekeket költöztetnék. Cél, hogy a gyerekek nevelő- vagy örökbefogadó szülőkhöz, illetve „korszerű intézményekbe” kerüljenek. Továbbra is úgy vélik: „a fóti korszerűtlen intézmény annak a nosztalgiának a maradványa, amely a rendszerváltás előtt alakult ki”.  

Nem tudnak a gyerekekről

A bizonytalanság nem csak Fóton érezhető. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő felkereste a zalaegerszegi és kalocsai gyermekotthonokat is, tapasztalatairól blogján számolt be: az érintett intézmények vezetői nem tudnak arról, hogy Fótról költöztetnének hozzájuk gyerekeket. Hasonló a helyzet Aszódon is. Lapunk érdeklődésére Sztán István polgármester sem tudott érdemi információkkal szolgálni. Vécsey László, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője korábban cáfolta, hogy menekült gyerekek kerülnének Aszódra. Szerettük volna megtudni, ebben továbbra is biztos-e, ám megkeresésünkre nem reagált.

Szerző

Hivatalból túlhajszoltak - életbe lép a kormányzati szolgálati jogviszony

Publikálás dátuma
2019.03.01. 06:00
Kaotikus helyzeteket teremt, hogy részletek sorát nem szabályozzák az előírások
Fotó: Népszava
Péntektől érvényes a központi hivatalok tisztviselőinek „rabszolgatörvénye”: durva megszorítások jönnek, miközben végrehajtási rendeletek sora hiányzik.
A hét minden munkanapján 6 óra 45 perckor kezdődik a munkaidő a Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóság köztisztviselői számára – ezt hozta nekik az új kormányzati igazgatásról szóló, mától hatályos jogszabály, vagy ahogy ismertebb, a „köztisztviselői rabszolgatörvény”. A korai kezdés ellenére hajnaltól legalább napi kilenc órát kell bent lenniük a munkahelyükön az eddigi nyolc óra helyett, és a munkaidőbe már nem számít bele az ebédszünet fél órája. A további megszorítások közé tartozik, hogy a megyei és fővárosi kormányhivatali dolgozóknak már nem jár cafeteria, az alapszabadság 25 napról 20 napra csökken, és már nem a munkában töltött idő, hanem a pozíció határozza meg a további szabadnapok számát. Súlyos változás az is: ezután ellentételezés nélkül terjeszthető ki a napi munkaidő 12 órára, vagyis nem fizetik ki a túlórákat. Nemcsak a nyugdíjfolyósítónál dolgozóknak, hanem a Magyar Államkincstár valamennyi kormánytisztviselőjének, ügykezelőjének, a minisztériumok és háttérintézményeik, valamint a kormányhivatalok, járási hivatalok dolgozóinak is megváltozik a jogviszonya március 1-től. Mától kormányzati szolgálati jogviszonynak nevezik azt. 
Míg a jogviszony átnevezése kevésbé jelentős változás – főleg, hogy az érintettek 2010 óta voltak már közszolgálati tisztviselők, kormánytisztviselők, köztisztviselők és állami tisztviselők is –, az már súlyos következmény, hogy a dolgozók mindennapjait durván átszabja az kormányzati igazgatásról szóló jogszabály. Ráadásul az úgy lép hatályba, hogy a mögött a beígért 38 végrehajtási rendeletből mindössze egy, a tavalyi szabadságok megváltásáról szóló készült el.
A hivatali vezetők is csak most kapnak tájékoztatást arról, mit is mondjanak a teljesen tanácstalan beosztottaiknak. A Magyar Államkincstárban (MÁK) például a humánpolitikai vezető hétfőn körlevélben írta meg az elnökhelyetteseknek, központi igazgatóknak és megyei igazgatóknak, hogy mit is feleljenek a kérdésekre. Például azt, hogy a tavaly ki nem vett szabadságok árát a március 5-én esedékes bérükkel megkapják a dolgozók, de a januárra és februárra is járó megemelt munkabér különbözetét majd csak azoknak fizetik ki áprilisban, akik elfogadják a kinevezésüket és maradnak az eddigi munkahelyükön. Az is kiderül a lapunk birtokába került belső tájékoztatóból, hogy a túlórák miatt összegyűlt szabadidőt csak márciusban lehet kivenni, ha pedig ezt nem lehet megoldani – és a rengeteg munka miatt ez a valószínű – akkor meg kell váltani a szabadnapokat. Most derült ki az is, hogy megvonják az eddigi címeket az érintettektől, ami főként érzelmi reakciót vált ki, de biztos, hogy nem lesz több szakmai tanácsadó, főtanácsadó, közigazgatási tanácsadó. Arra is készül a MÁK – és nyilvánvalóan a többi központi hivatal is –, hogy aki a felmentését kéri, vagy akinek felmondanak, az nem kap új kinevezési ajánlatot. A papírt egyébként, amiben az illető új munkabére is szerepel majd, március 15-ig kell átadni.
Az egyhetes szabadságcsökkentéssel, a megnövelt munkaidővel, a teljesen bizonytalan státussal, vezetői kinevezéssel, központi létszámgazdálkodással járó törvény úgy lép hatályba, hogy a tisztviselők tömege várja a márciusi bérpapírját és ha azon nem szerepel a beígért 30 százalékos béremelésnek megfelelő összeg, nem írja alá az új kinevezést.

Marad a létszámstop és az emberhiány

A MÁK-nál úgy tudják, hogy a változások ellenére továbbra is fennmarad a létszámzárlat. Márpedig a Kincstár sok területén, így a nyugdíjfolyósító mellett például a megyei kormányhivatalokban már most is nagy a baj. Országos átlagban 10 százalékos a munkaerőhiány, de a Népszava információi szerint a nyugati megyékben ennél magasabb, van, ahol eléri a 20 százalékot is.

Témák
közszolgák
Frissítve: 2019.03.02. 08:53

Kormánybiztossá nevezték ki Hollik Istvánt

Publikálás dátuma
2019.02.28. 20:19
Fotó: Facebook / Hollik István
A politikus 2018 óta dolgozik kormányszóvivőként, idén januárban lett országgyűlési képviselő, és most itt a legújabb megbízatása.
A hazai kommunikációs feladatok ellátására kormánybiztossá nevezték ki Hollik Istvánt - írja az MTI. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny csütörtöki számában jelent meg. Hollik István megbízatása február 18-tól 2021. február 17-ig szól.

Feladatai közé tartozik, hogy gondoskodjon a kormány tagjai és az államtitkárok nyilvános sajtóeseményeinek, sajtótájékoztatóinak előkészítéséről. Ezen felül előkészíti és megszervezi a kormányzati döntésekkel kapcsolatos hazai sajtótájékoztatókat, továbbá tájékoztatja a hazai tömegkommunikációs szerveket, hírügynökségeket a kormány tevékenységéről, és tartja a kapcsolatot a hazai újságírókkal és szerkesztőségekkel.

A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök kabinetfőnöke, azaz Rogán Antal irányítja - áll a határozatban.
Szerző
Frissítve: 2019.02.28. 20:47