Újabb pártok sokalltak be: levélben kérik a Fidesz kizárását

Publikálás dátuma
2019.03.01. 11:10

Fotó: Németh András Péter
A portugálok és a hollandok is az EPP elnökségéhez fordultak.
A flamand, a vallon, valamint a luxemburgi kereszténydemokraták után, a portugálok is megírták levelüket az EPP elnökségének, amelyben kérik, hogy az EPP szabályzatának megfelelően a magyar tagpártot függesszék fel vagy zárják ki a pártcsaládból. Néppárti források lapunknak nem kívánták kommentálni a portugál sajtóban megjelent hírt. A portugál Néppárt véleménye szerint a Fidesz által keltett feszültségek és konfliktusok nyilvánvalóan és szándékosan a pártcsalád egységének a megbontására irányulnak. Az Assunção Cristas pártelnök és Nuno Melo EP-képviselő által aláírt levél szerint a kereszténydemokraták aktívan kiállnak a plurális és szabad demokráciáért, az emberi jogokért és a jogállamért. Orbán Viktor politikája azonban mindezeket veszélybe sodorja. Az EPP fontosnak ítéli a sokszínűséget és a véleménykülönbségek tiszteletben tartását, de nincs hely benne az Orbán által gyakorta képviselt szélsőséges, nacionalista és euroszkeptikus nézeteknek – fogalmaznak a sajtóhoz is eljuttatott levelükben. A Néppárt szabályzata szerint egy párt kizárása akkor kerülhet napirendre, ha azt öt ország hét tagpártja hivatalosan kezdeményezi az EPP elnökének írt hivatalos levélben. Mint beszámoltunk róla, a svéd és a finn kereszténydemokraták is intenzív konzultációkat folytatnak a pártcsaládon belül, hogy a kizárási javaslathoz minél többen csatlakozzanak. Frank Engel EP-képviselő, aki a luxemburgi Keresztényszocialista Néppárt elnökeként már hivatalosan kezdeményezte a folyamat elindítását, csütörtök esti Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy az északi és a déli tagpártokkal folytatott konzultációk eredményeként összejött a szükséges támogatás ahhoz, hogy a Fidesz kizárásáról megkezdődjenek a tárgyalások. Eszerint már csak a levelek megírása és kézbesítése van hátra.

Egy holland párt is kezdeményezte a kizárást

A holland Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) is indítványozta a Fidesz kizárását az EPP-ből. A CDA Joseph Daulnak, az EPP elnökének küldött levelet a Fidesz kizárását és vita lefolytatását kezdeményezve. A kiszivárgott dokumentumban hangsúlyozták, hogy a magyar kormánypártok számos lépése nem fér össze az Európai Néppárt ideológiájával, programjával és álláspontjával. „A közelmúltbeli fejleményekre tekintettel arra jutottunk, hogy a Fidesszel folytatott informális eszmecseréknek nincs már meg a kívánt hatásuk” – közölte Rutger Ploum CDA-elnök a Politico korábbi beszámolója szerint. (MTI)

Frissítve: 2019.03.01. 11:49

Szavazásra hívnak a német és a magyar szakszervezetek

Publikálás dátuma
2019.03.01. 10:44

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Minden munkavállalót a voksoláson való részvételre buzdítanak a közelgő európai parlamenti választás előtt.
Közös nyilatkozatot írtak alá az öt nagy hazai érdekvédelmi szövetség vezetői a Német Szakszervezeti Szövetség ügyvezető elnökével, hogy a közelgő európai parlamenti választás előtt egyrészt minden munkavállalót a voksoláson való részvételre buzdítsanak, másrészt meghatározzák azokat a munka világát érintő célokat, amelyek mentén mindenkinek értékelni kellene az induló pártok programjait. A német szociáldemokraták Freidrich Ebert Alapítványa meghívására Magyarországra látogató német érdekvédelmi vezetők tegnap hosszú beszélgetést folytattak a magyar konföderációk elnökeivel és jelezték, hogy készek tapasztalatcserékkel, felkészítéssel és Magyarországon működő német cégek esetén akár konkrét célok elérésének támogatásával is segíteni a munkájukat, mert egyre eredményesebbnek látják az itteni szervezetek tevékenységét. A Népszava szerkesztőségébe eljuttatott közös nyilatkozat szerint a „magyar és német szakszervezeti szövetségek célja a jó munkahelyeket, tisztességes béreket és minőségi szociális védelmet nyújtó Európa” megteremtése. Ezért arra szólítanak fel mindenkit, hogy „menjen el szavazni: szavazzon egy másik Európára, egy szociális, szolidáris és igazságos Európára”. Hangsúlyozzák az ,,ugyanazon helyen folytatott ugyanazon munkáért egyenlő díjazás" elvének fontosságát, követeléseiket listába szedték. Így a nyilatkozat szerint minden tagállamban el kell érni, hogy a minimálbérek a szegénységi küszöb fölé kerüljenek, létre kell hozni egy nyilvános, összeurópai jegyzéket azokról a cégekről, amelyek nem tartják be a minimális normákat és a munkajogot. Az életkort és a szaktudást mindenhol el kell ismerni, a versenyszféra átlagbérét pedig a közszférában dolgozóknak is kell érni – szögezi le a német-magyar nyilatkozat. Követelik továbbá, hogy a közbeszerzések elnyerésének legyen feltétele a szociális normák és a vállalat kollektív szerződésében foglaltak betartása. Kimondják, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) segítségével akkor is biztosítani kell a munkavállalók jogait, ha nem hazájukban dolgoznak. Ilyenkor elérhetővé kell tenni számukra a megfelelő tájékoztatás és tanácsadás igénybevételének lehetőségét, és ennek a háztartásban és gondozásban dolgozókra is ki kell terjedni. Végül a közös nyilatkozat azt tartalmazza, hogy minden foglalkoztatási formában dolgozó számára biztosítani kell a szociális védelem elérésének lehetőségét az unió minden tagállamában.

Igazságosabb jövőt követelnek

A közös nyilatkozat szerint minden szakszervezet szociális, szolidáris és igazságos gondolkodást vár Európa vezetőitől. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke szerint ez annyit jelent, hogy meg kell állítani a jövedelmek közötti különbségek növekedését, mert ma Európa nagy részén, de Magyarországon különösen az figyelhető meg, hogy miközben tagadhatatlanul jobban él a középosztály, aközben nyílik az olló a magas és a nagyon alacsony keresetű réteg között, 3 millió ember éhezik. Földiák András lapunk kérdésére nem nevezett meg pártokat, amelyek ezt az irányt másoknál hitelesebben jelenítenék meg, mert – mint mondta – szociáldemokrata és keresztény tömörülések is képviselik ezt a gondolatot. A vízválasztó az, igazságosabbá akarják-e tenni a megtermelt javak elosztását vagy nem. A SZEF vezetője emlékeztetett a franciaországi utcai megmozdulások gyökerére is, mondván, az unióban egyre kevésbé fogadják el az emberek, hogy a milliárdosok gazdagodnak, a szegények pedig tovább szegényednek. Hasonlóan fogalmazott lapunk érdeklődésére Kordás László is. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) vezetője is úgy látja, a jövedelmek elosztásában kellene igazságosabb megoldásokat találni a kontinens országaiban, így nálunk is, például a munkavállalók adóterheinek csökkentésével, a nettó bérek növelésével. A tőketulajdonos, a menedzsment és a munkavállalók közösen megtermelt jövedelméből jelenleg aránytalanul kevés jut a dolgozóknak, ezt a részesedést kell mindenképpen megemelni – hangsúlyozta az elnök. Pártok megnevezése nélkül úgy fogalmazott Kordás László, hogy a fenti elvárásnak véleménye szerint többségében, de nem kizárólag baloldali pártok felelnek meg. Két nagy erő jelenik meg a szakszervezetek mögött – fűzte tovább ezt a gondolatot Palkovics Imre. A Munkástanácsok elnöke lapunknak azt mondta, a baloldali szakszervezetek a szociáldemokratákat, ők pedig a keresztényszociális, kereszténydemokrata pártokat támogatják, de a közös nyilatkozat fő üzenete mindkét tábornak szól, hogy menjenek el szavazni a májusi EP választáson és olyan tömörülésre adják a voksukat, amelyik széles rétegek érdekeit képes szem előtt tartani. A konkrét példák között ő is a jövedelemkülönbségek csökkentését nevezte fő célnak, országon belül és az unióban is, mert ahhoz, hogy a kelet-európai országok felzárkózása a nyugati bérekhez eredményesebb lehessen, Palkovics szerint nem elegendő a tagállamok erőfeszítése, hanem szükség van a közös uniós gazdaságpolitika változására is. Meg kell állítani az eddigi kifosztást, azt, hogy a nyugati cégek tőkebefektetéseken keresztül kiviszik az itt megtermelt profitot, a cél annak elérése, hogy a helyi gazdaságba forgassák vissza, mert akkor több jutna itthon is szociális célokra – foglalta össze a legfontosabb szempontot, amire figyelni kell a választóknak a közelgő EP választás előtt.
Szerző
Frissítve: 2019.03.01. 19:08

Navracsics már elképzelhetőnek tartja, hogy büntetésből küldték ki Brüsszelbe

Publikálás dátuma
2019.03.01. 10:33

Fotó: Vajda józsef / Népszava
– Eleinte azt mondtam, ez nem igaz, most azonban már nem vagyok biztos benne – mondta az uniós biztos.
– Sokfelől hallottam annak idején, büntetésből küldtek ki Brüsszelbe uniós biztosnak – mondta a Civil Rádió reggeli műsorában Navracsics Tibor, akinek mandátumát bizonyosan nem hosszabbítja meg a kormány, s utóda Trócsányi László igazságügyi miniszter lehet. – Eleinte azt mondtam, ez nem igaz, most azonban már nem vagyok biztos benne – tette hozzá, s nevetve azt is megjegyezte, pályaválasztás előtt áll… Navracsics kijelentette, négy és fél éven át próbálta képviselni a magyar érdekeket Brüsszelben, s az unióét idehaza, s az is kiderült, legutóbb több mint négy hónapja, október 31-én beszélt Orbán Viktor miniszterelnökkel. A kórházaknak civilek által felajánlott ágyakról, melyeket a Heim Pál kórház visszautasított annyit mondott: lehet, hogy kritikája az egészségügyi rendszernek, hogy nincs pénze ágyakra, ám a bútorok elfogadása ettől még nem jelent ellenzéki mentalitást. – Ha nincs ágy, el kell fogadni – mondta határozottan, s hozzátette, akkor sem látna lehetőséget rá, hogy a nagy ellátórendszerek minden problémája megoldódjon, ha hirtelen ömleni kezdene a pénz a területekre, mert mindig lesznek újabb és újabb igények és elvárások. A migrációval kapcsolatosan megjegyezte, minden tömegdemokrácia egy idő után szükségszerűen eljut az ösztönök és a félelmek birodalmába, s ez az ösztönszerűség találkozott a migrációval. – Amikor pedig adódik valamilyen komoly ügy, akkor azt a politika a legalsó szinteken is érthető módon kommunikálja – utalt a magyar kormány propagandájára. – Évekkel ezelőtt az EU késve és rosszul reagált a menekültkérdésre, s bár voltak korrekciós kísérletek, a magyar kormány nem kért ezekből. A mostani, Brüsszel-ellenes kormánypropagandáról Navracsics megjegyezte, korábban Brüsszelben valamilyen formában valóban szóba kerültek azok a lehetőségek, amiket a kormány a kampányában állít, az unió pedig azért reagál, mert az Európai Bizottság elnökének az arcával fut ez a kampány, azt a látszatot keltve, hogy Magyarország nélkül születnek döntések – pedig az ország az EU tagja, s képviselői jelen vannak minden döntéshozatalnál. – És én vagyok az a biztos – utalt a saját, meglehetősen kettős helyzetére –, akit kiküldött az unióba a kormánya, mely aztán azonnal megtámadta Brüsszelt.
Szerző
Frissítve: 2019.03.01. 12:01