Előfizetés

A „fényvitamin” az egész szervezetnek jót tesz

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.03.01. 14:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Tél végére a magyar lakosság háromnegyede D-vitamin-hiányban szenved, ami többek között rontja a szervezet ellenállóképességét is. Pótlására a táplálék-kiegészítők mellett az első tavaszi napsugarak is alkalmasak.
D-vitamint a szervezetünk a napfényből állít elő, ezért nem meglepő, hogy tél végére a magyarok készletei kimerülnek. 

Számokban

Kutatások szerint az 1-3 éves gyerekek 65 százaléka nem fogyaszt elég D-vitamint, a 11-18 éves korosztály csaknem 100 százalékának hiánya van. Egy számítás szerint a D-vitamin-hiány megszüntetésével a magyarok halandósága 7-10 százalékkal csökkenne, az átlagéletkora pedig 2-3 évvel nőne. A szükséges D-vitamin-érték elérése 26 százalékkal csökkentené a csípőtáji törések, 78 százalékkal a gyermekkorban kialakuló, 1-es típusú cukorbetegség, 35 százalékkal a rákos megbetegedések, és jelentős mértékben az influenza kockázatát.  

Szinte mindenre hat

D-vitamin hiánya esetén sokkal gyakrabban izzadunk, legyengül az immunrendszer, aminek következtében betegesebbek vagyunk, állandósul a fáradtságérzés, jobban megvisel a stressz, fokozódhat a csontritkulás és a szexuális vágy is csökkenhet. Gyermekeknél angolkór, felnőtteknél csontlágyulás, csontritkulás, fogromlás jelentkezhet, ugyanis a kalcium nem képes beépülni a csontokba és a fogakba. Az alacsony D-vitaminszint növeli a vastagbél- és emlőrák, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét. Vizsgálatok támasztják alá, hogy D-vitamint rendszeresen szedők körében kevésbé fordul elő influenza és egyéb légúti megbetegedés. Szerepet játszik az allergiás ekcéma és asztma kialakulásának megelőzésében is. A hormonrendszer egyik fontos alkotóelemeként részt vesz a vesék, a csontok, a mellékpajzsmirigy és az emésztőrendszer működésében, hozzájárul a magas vérnyomás megelőzéséhez, csökkenti a gyulladások kialakulását is. Egy 2016-os tanulmány eredményei szerint szoros kapcsolat van az alacsony D-vitamin-szint, illetve az 1-es típusú cukorbetegség kialakulása között, de szerepet játszik a kisgyermekkori túlsúly megelőzésében is. Fokozza az inzulintermelődést, és befolyásolja az idegrendszer fejlődését. Csökkentheti a hiperaktivitás és a koncentrációs zavarok (ADHD) valószínűségét. 
Illusztráció
Fotó: Pixabay

Mennyit?

A zsírban oldódó, ezáltal a szervezetben raktározódó vitamin legjobban hasznosuló formája a D3-vitamin. A hivatalos ajánlás szerint egészséges felnőttek esetében napi 1500-2000 Nemzetközi Egységet kell bevinni, táplálékkiegészítő vagy gyógyszer formájában ősztől tavaszig. Egyes vélemények szerint ennél azonban sokkal többre (6-10 ezer NE) is szükség van, de ennek mennyisége függ az életkortól, életkörülményektől, az éghajlati viszonyoktól és az étkezéstől is. A D-vitamin szintjét laborvizsgálattal lehet ellenőrizni. 
Jelentős mennyiségű D-vitaminhoz jutunk, ha naponta minimum fél órát napon tartózkodunk, már az első tavaszi napsugarak is jótékonyan hatnak. Lehet ugyan bizonyos élelmiszerekkel, például zsíros halak (lazac, tonhal, szardínia), halmáj, tojássárgája, sajtok, vargánya, gabona és natúr joghurt fogyasztásával is pótolni, de ezekből naponta komoly mennyiséget kellene fogyasztani, hogy a szükséges mennyiséget bejuttassuk.

Elhunyt Ulmann Ágnes

MTI
Publikálás dátuma
2019.03.01. 13:53

Fotó: Shutterstock
A világhírű mikrobiológus kilencvenegy éves korában, február 25-én halt meg párizsi otthonában.
Kilencvenegy éves korában elhunyt Ulmann Ágnes, a molekuláris biológia világhírű kutatója, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) kutatási vezetője, a párizsi Pasteur Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja – tudatta a párizsi kutatóintézet a Le Monde című napilapban. A közlemény szerint Ulmann Ágnes február 25-én hunyt el párizsi otthonában. A magyar tudós 1927. április 14-én született az erdélyi Szatmáron. Az aradi román középiskola elvégzése után a Kolozsvári Egyetemen kezdte meg a tanulmányait, majd 1947-ben átiratkozott Budapestre, az ELTE kémia szakára. A frissen alakult Orvosi Vegytani Intézetben kezdte el az oktatást és a kutatást, 1958-tól Párizsban dolgozott, a Nobel-díjas Jacques Monod laboratóriumában lett a mikrobiális genetika egyik kiemelkedő alakja. Aktív részese és előremozdítója volt a molekuláris biológia és a mikrobiológia máig legmeghatározóbb felfedezéseinek, fontos kutatási területe a szamárköhögést okozó baktérium egyik toxinja volt. Ulmann Ágnes egyszerre volt 1962 óta a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) és 1978-tól a Pasteur Intézet tagja, mintegy 180 tanulmány és hat tudományos kötet szerzője. A francia állampolgárságot 1966-ban kapta meg, 1996-ban Becsületrenddel tüntették ki, 2002-ben Robert Koch-aranyérmet kapott.

Másodszor azonosítottak másfél petéjű ikreket

MTI
Publikálás dátuma
2019.03.01. 09:09
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A világon másodszor azonosítottak olyan ikerpárt, amely se nem egypetéjű, se nem kétpetéjű, a Brisbane-ben 2014-ben született kisfiú és kislány másfél petéjű (sesquizigóta) ikerpár.
A ma már négyéves gyerekek anyai részéről egypetéjű (monozigóta) ikrek, génjeik 100 százaléka azonos édesanyjuk DNS-ével, ám apai oldalról csupán a férfi DNS-ének egy részén osztoznak, azaz nem hasonlítanak jobban egymásra, mint más testvérek. Ez azt jelenti, hogy genetikailag az egypetéjű és a kétpetéjű (dizigóta) ikrek között vannak. A másfélzigóta ikerpár az ikerterhesség egy harmadik típusa.
Ez az első eset viszont a világon, amikor az orvosok még akkor állapították meg genetikai tesztekkel, hogy az ikrek másfélpetéjűségét, amikor még a méhben fejlődtek - közölték ausztrál kutatók a The New England Journal of Medicine (NEJM) orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmányukban. Az anya 28 éves volt és az ikrek természetes módon fogantak. 
"Valószínűleg az anya petesejtjét egyszerre termékenyítette meg az apa két spermiuma még osztódás előtt. A várandósság hathetes korában végzett ultrahang egyetlen placentát mutatott és a magzatburok fekvését, ami azt jelezte, hogy egypetéjű ikreket vár az anya. A 14 hetes korban végzett ultrahang vizsgálat azonban azt mutatta, hogy az ikerpár hím- és nőnemű, ami lehetetlen, ha egypetéjű ikrekről van szó"

- idézte az Eurekalert tudományos hírportál Nicholas Fisk professzort, a tanulmány egyik szerzőjét.

Ő vezette azt az orvoscsoportot, amely az anyáról és ikreiről gondoskodott a Royal Brisbane and Women Hospitalban 2014-ben.
Egypetéjű ikrek akkor születnek, ha egyetlen ivarsejt termékenyít meg egyetlen petesejtet, amely a fogantatás követően kettéosztódik. Kétpetéjű ikrek születése esetén az ikerpár tagjai két petesejtből és két külön spermiumból fejlődnek ki. Ha egy petesejtet két spermium termékenyít meg, az három kromoszómakészletetet eredményez, egyet az anyától, kettőt az apától.
"Három kromoszómakészlet tipikusan összeegyeztethetetlen az élettel, és az ilyen magzat általában nem marad meg"

- magyarázta Michael Gablett, az egyetem genetikusa, a tanulmány társszerzője.

A brisbane-i ikrek esetében a megtermékenyített petesejt egyenlően osztódott három kromoszómakészletre sejtcsoportokban, amelyek aztán kettéváltak, így jöttek létre az ikrek.
"Egyes sejtek az első spermium kromoszómáit tartalmazzák, a többiek a másodikát, ennek eredményeként az ikrek csupán az apai DNS egy részéből és nem száz százalékából részesednek"

- tette hozzá.

Ilyen ikrek születésről először az Egyesült Államokban számoltak be 2007-ben, de őket megszületésük után azonosították másfél zigóta ikerpárnak. Fist professzor közölte, hogy az ikerkutatások adatbázisát tanulmányozva kiderült, mennyire ritka az ilyen ikerpár. Először úgy vélték, lehettek más ilyen esetek is, amelyeket rosszul vagy egyáltalán nem azonosítottak, ezért megvizsgáltak 968 kétpetéjű ikerpár és szüleik genetikai adatait. Nem találtak egyetlen más másfél zigóta ikerpárt köztük, sem pedig a világ nagy ikertanulmányaiban.
A brisbane-i ikrek császármetszéssel jöttek világra és látszólag egészségesnek tűntek, ám az orvosok kiderítették, hogy születésük előtt a kislánynál vérrög képződött. Ezért négyhetes korában amputálni kellett egyik karját. Hároméves korában el kellett távolítani petefészkeit, mivel azok nem fejlődtek ki teljesen, és így daganatos betegség kockázatát hordozták, ami genetikájának a következménye.