A „fényvitamin” az egész szervezetnek jót tesz

Publikálás dátuma
2019.03.01. 14:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Tél végére a magyar lakosság háromnegyede D-vitamin-hiányban szenved, ami többek között rontja a szervezet ellenállóképességét is. Pótlására a táplálék-kiegészítők mellett az első tavaszi napsugarak is alkalmasak.
D-vitamint a szervezetünk a napfényből állít elő, ezért nem meglepő, hogy tél végére a magyarok készletei kimerülnek. 

Számokban

Kutatások szerint az 1-3 éves gyerekek 65 százaléka nem fogyaszt elég D-vitamint, a 11-18 éves korosztály csaknem 100 százalékának hiánya van. Egy számítás szerint a D-vitamin-hiány megszüntetésével a magyarok halandósága 7-10 százalékkal csökkenne, az átlagéletkora pedig 2-3 évvel nőne. A szükséges D-vitamin-érték elérése 26 százalékkal csökkentené a csípőtáji törések, 78 százalékkal a gyermekkorban kialakuló, 1-es típusú cukorbetegség, 35 százalékkal a rákos megbetegedések, és jelentős mértékben az influenza kockázatát.  

Szinte mindenre hat

D-vitamin hiánya esetén sokkal gyakrabban izzadunk, legyengül az immunrendszer, aminek következtében betegesebbek vagyunk, állandósul a fáradtságérzés, jobban megvisel a stressz, fokozódhat a csontritkulás és a szexuális vágy is csökkenhet. Gyermekeknél angolkór, felnőtteknél csontlágyulás, csontritkulás, fogromlás jelentkezhet, ugyanis a kalcium nem képes beépülni a csontokba és a fogakba. Az alacsony D-vitaminszint növeli a vastagbél- és emlőrák, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét. Vizsgálatok támasztják alá, hogy D-vitamint rendszeresen szedők körében kevésbé fordul elő influenza és egyéb légúti megbetegedés. Szerepet játszik az allergiás ekcéma és asztma kialakulásának megelőzésében is. A hormonrendszer egyik fontos alkotóelemeként részt vesz a vesék, a csontok, a mellékpajzsmirigy és az emésztőrendszer működésében, hozzájárul a magas vérnyomás megelőzéséhez, csökkenti a gyulladások kialakulását is. Egy 2016-os tanulmány eredményei szerint szoros kapcsolat van az alacsony D-vitamin-szint, illetve az 1-es típusú cukorbetegség kialakulása között, de szerepet játszik a kisgyermekkori túlsúly megelőzésében is. Fokozza az inzulintermelődést, és befolyásolja az idegrendszer fejlődését. Csökkentheti a hiperaktivitás és a koncentrációs zavarok (ADHD) valószínűségét. 
Illusztráció
Fotó: Pixabay

Mennyit?

A zsírban oldódó, ezáltal a szervezetben raktározódó vitamin legjobban hasznosuló formája a D3-vitamin. A hivatalos ajánlás szerint egészséges felnőttek esetében napi 1500-2000 Nemzetközi Egységet kell bevinni, táplálékkiegészítő vagy gyógyszer formájában ősztől tavaszig. Egyes vélemények szerint ennél azonban sokkal többre (6-10 ezer NE) is szükség van, de ennek mennyisége függ az életkortól, életkörülményektől, az éghajlati viszonyoktól és az étkezéstől is. A D-vitamin szintjét laborvizsgálattal lehet ellenőrizni. 
Jelentős mennyiségű D-vitaminhoz jutunk, ha naponta minimum fél órát napon tartózkodunk, már az első tavaszi napsugarak is jótékonyan hatnak. Lehet ugyan bizonyos élelmiszerekkel, például zsíros halak (lazac, tonhal, szardínia), halmáj, tojássárgája, sajtok, vargánya, gabona és natúr joghurt fogyasztásával is pótolni, de ezekből naponta komoly mennyiséget kellene fogyasztani, hogy a szükséges mennyiséget bejuttassuk.
Szerző

Megterhelő időjárással kezdődik a tavasz

Publikálás dátuma
2019.02.28. 17:17
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A február kifejezetten enyhe idővel zárul, azonban a meteorológiai tavasz első napján hidegfront okoz hirtelen lehűlést, ami megterheli szervezetünket.
A pénteken érkező hidegfront helyenként több mint 10 fokos lehűlést okoz és csapadékra is számítani kell. A hirtelen lehűlés és a változékonyra forduló idő alaposan próbára teszi az időjárás-érzékenyek szervezetét – tájékoztatott Pintér Ferenc, a Meteo Klinika igazgatója. 
A panaszok az egyéni érzékenység szerint jelentkeznek, de ilyenkor a legtöbben fokozódó görcsökre, vérnyomás-ingadozásra és erős fejfájásra panaszkodnak. Sokan tapasztalhatnak alvászavart, fáradtságot, ingerültséget, és emésztési panaszoktól is szenvednek. Romolhat a keringési betegségben szenvedők állapota és sokaknál mellkasi fájdalom jelentkezhet. A Dunántúlon a megerősödő szél tovább fokozhatja a tüneteket, és ingerlékenységet, nyugtalanságot okozhat. A meteogyógyász a Facebook-oldalán arra is felhívta a figyelmet, hogy akár több, egymástól független tünetet is tapasztalhatunk, sőt intenzív panaszokra is fel kell készülni.
A fejfájás enyhítése érdekében már a reggeli óráktól ajánlott sok folyadékot fogyasztani, és ha lehet, kerülni a stresszes helyzeteket. A változékony időben fontos a kímélő étrend, a zsíros és fűszeres ételek kerülése, együnk szárnyas húsokat és halakat minél több zöldséget és gyümölcsöt, hogy az immunrendszert is megerősítsük.
Szerző

Akár heteken belül gyógyítható a több százezer embert érintő betegség

Publikálás dátuma
2019.02.28. 14:14
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Húsz évvel ezelőtt akár hónapok is eltelhettek a pánikbetegség diagnózisáig, mára, a betegség ismertsége miatt jelentősen rövidült a folyamat, így a gyógyulás is gyorsabb lehet.
Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de Magyarországon vélhetően a nemzetközi trendeknek megfelelően körülbelül 300-350 ezer embert érint a pánikbetegség – derült ki a Semmelweis Egyetem közleményéből. Szorongásos rohamot szinte minden ember átél vagy átélt már élete során; ilyenkor a rohamszerűen érkező rosszullét kiváltó oka könnyen beazonosítható: egy félelemkeltő közlekedési szituáció, egy váratlan telefonhívás, esetleg vizsgahelyzet is lehet - mondta Dr. Purebl György. A Magatartástudományi Intézet igazgatóhelyettese hozzátette, más a helyzet „klasszikus” pánikroham esetén, amikor a kiváltó ok nem egyértelmű, derült égből villámcsapásként, megmagyarázhatatlanul jelentkeznek az ijesztő tünetek, amelyek így további szorongásokhoz vezetnek.
A roham során érzékelhetünk szapora szívverést, izzadást, remegést, zsibbadást, légszomjat, mellkasi fájdalmat, hideg- vagy meleghullámokat, hányingert vagy hasi tüneteket, jelentkezhet szédülés, ájulásérzés, irrealitásérzés vagy a testtől való elválás érzése, de rosszabb esetben a páciens átélhet az önkontroll elvesztésétől való vagy akár halálfélelmet is. A szorongás és a tünetek intenzitása nagyjából 10 perc alatt eléri a tetőpontot, majd a roham 20-30 perc alatt fokozatosan magától megszűnik.
Egy roham még nem jelent betegséghez - mondta Dr. Purebl György. A pszichológia ma már úgy vélekedik, hogy a pánikbetegség kialakulásában nem a rohamok gyakorisága játszik szerepet, sokkal inkább az, hogy a beteg hogyan ítéli meg a testében lejátszódó folyamatokat. Pánikrohamot átélni ijesztő, hiszen a tünetek például szívinfarktust idéznek, ezért gyakori, hogy a páciens retteg egy újabb rosszulléttől. Ha úgynevezett anticipátoros (előrevetítő) szorongás jelentkezik, és megjelenik a beteg gondolkodásában a “biztosan megint rosszul leszek” gondolat, akkor viszont pánikbetegséggel állunk szemben – magyarázta az egyetemi docens. 
A betegség kiváltó okai ismeretlenek, de rossz megküzdési technika, egy szorongásos kulcsélmény is állhat a háttérben, illetve nagy szerepet tulajdonítanak a szülők “túlféltő” magatartásának is. Annyi bizonyos, hogy a pánikbetegeknél fokozott szorongásérzékenység tapasztalható: ebből ered a testérzékelésre fordított nagyobb figyelem, az állapot félreértelmezése, „túlreagálása”. Bár a pánikbetegség genetikai hátterét még nem tudták pontosan feltárni, öröklött tényezők szerepére utal, hogy a pánikbetegek első fokú rokonai között átlagosan négyszer gyakoribb a betegség megjelenési valószínűsége.
A pánikbetegséghez más pszichés eredetű betegségek is társulhatnak. A klinikai depressziót is gyakran hozzák összefüggésbe vele, de az esetek 80 százalékában a pánikbetegség kísérője az úgynevezett agorafóbia, vagyis szorongás az olyan helyektől és helyzetektől, ahonnan nehéz menekülni, vagy ahol nem lehet segítségre számítani pánikszerű tünetek esetén. Az agorafóbiás félelem leggyakrabban egyedüllét esetén, távol az otthontól, tömegben vagy valamilyen tömegközlekedési eszközön jelentkezik.
Jó hír, hogy a betegséget ma már gyorsabban fel lehet ismerni, ami egyrészt az ismertségének köszönhető, másrészt annak, hogy mivel más mentális zavarokkal szemben a pánikbetegség kevésbé stigmatizáló, az emberek könnyebben beszélnek róla. Dr. Purebl György elmondta, bár korábban gyakran előfordult, hogy a tünetek miatt más súlyos betegségekre: szívinfarktusra, refluxra vagy gyomorfekélyre gyanakodtak a szakemberek, ma már a háziorvosok is gondolnak a pánikbetegség lehetőségére. Nagyon fontos, hogy még a betegség súlyosbodása előtt – gyógyszeres és/vagy pszichoterápiás - kezelést kapjon a páciens. A kutatások szerint a pánikbetegség kezelésében a kognitív viselkedésterápia az egyik leghatékonyabb módszer; az esetek 90 százalékában teljes, hosszútávú gyógyulást lehet elérni.

Terápia: mint egy nyelvtanfolyam

Magyarországon először a kognitív viselkedésterápiát oxfordi mintára a Semmelweis Egyetemen Dr. Kopp Mária munkacsoportja adaptálta a kilencvenes években. A terápia lényege, hogy a beteg megtanulja felismerni és korrigálni a testi reakciói katasztrofizálásából származó negatív gondolatait, amelyek a pánikrohamok megjelenéséért és fennmaradásáért felelősek. Ezzel párhuzamosan megtanulja a reális helyzetértékelés kialakítását, az aktuális stresszhelyzet kezelését és az elkerülő viselkedések leépítését is. Az eredeti terápia tizenkét alkalmas, általában már rövidebb idő alatt is jelentősen javulhat a betegek állapota. A terápia nem könnyű, olyan, mint egy intenzív nyelvtanfolyam, a gyógyuláshoz a páciens aktív közreműködése szükséges.

Mivel a pánikbetegség „divatos” betegséggé vált, van, aki először pszichiáterhez fordul a panaszaival, de a mellkasi panaszok minden esetben kivizsgálást igényelnek: fontos a szív- és érrendszeri betegségek kizárása – hangsúlyozta az igazgatóhelyettes. Utána azonban minél korábban érdemes elkezdeni a pszichiátriai vagy klinikai pszichológiai kezelést. Ingyenes pszichoterápiás ülésekre az egyetemi központokban lehet jelentkezni, a többi között a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika ambulanciáján, a Magatartástudományi Intézet rendelőjében, illetve az Általános Orvostudományi Kar Klinikai Pszichológia Tanszékén.
Szerző
Frissítve: 2019.02.28. 17:20