Letöltendő börtönt kapott Kocsis István

Publikálás dátuma
2019.03.01. 11:18
Kocsis István perének február 14-i tárgyalási napján
Fotó: Csortos Szabolcs
Per Két első fokú felmentés után tegnap másodfokon öt évet kapott az állami MVM milliárdjainak eltüntetésével vádolt exvezér, aki nem jelent meg az ítélethirdetésen. A végső döntés a Kúriára vár.
Öt év letöltendő börtönre ítélte Kocsis Istvánt, az MVM Magyar Villamos Művek 2005-2008 közötti vezérigazgatóját az állami energiacsoportból eltűnt több mint tízmilliárd forintot érintő, társtettesként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés és sikkasztás tárgyában a másodszorra megismételt bírósági eljárás másodfokaként a Pécsi Ítélőtábla Krémer László vezette tanácsa. A cégvezér akkori tanácsadója, Szász András bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés és társtettesként, folytatólagosan elkövetett pénzmosás miatt 3 év börtönt kapott. Ők legkorábban büntetésük letöltésének kétharmada után szabadulhatnak. Varga-Sabján László egykori MVM-menedzser bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett sikkasztás és pénzmosás bűntette miatt 2 év börtönt kapott, 3 évre felfüggesztve. Kocsis Istvánnét a tanács orgazdaságban és pénzmosásban találta érintettnek, de az ex-vezérigazgató felesége esetében fenntartották az első fokon kiszabott, két év felfüggesztett börtönt. Az indoklás alapján amúgy minden bizonnyal elítélnék az időközben elhunyt Molnár Lászlót, az MVM egykori gazdasági vezérigazgató-helyettesét is. Kocsis Istvánnak és Szász Andrásnak különböző jogcímeken mindemellett „15 napon belül” mintegy kétmilliárd forintot be kell fizetniük az MVM számára. A döntés ellen valamennyi védő fellebbezett. Így a végső ítélet a Kúriára vár, valószínűleg már a nyári szünet után. Nehéz is lett volna Kocsis Istvánt és Szász Andrást most elvezetni, hisz a vádlottak közül a tárgyaláson – szokás szerint – ők nem, csak Varga-Sabján László jelent meg.

Parancsra tette

Értelmetlennek és ellentmondásosnak tartja a rá vonatkozó ítéletet Varga-Sabján László, az MVM-hez tartozó Paksi Atomerőmű jogi végzettségű egykori törzskari és humánigazgatója, a vitatott helyzetű, horvátországi Hotel Bili Kament birtokló Niker d.o.o. egykori ügyvezetője. A hotel eredetileg az MVM munkavállalóinak nyaraltatását szolgálta volna, ám a vizsgálatok szerint a szálloda időlegesen egy, Kocsis Istvánné jegyezte offshore-szerű céghez került, ráadásul az MVM pénzén. Az első fokú bíróságok rendre elfogadták a Horn- és Medgyessy-kabinet egykori kancelláriaminisztere, az egykori MVM-menedzsert védő Kiss Elemér ama érvelését, hogy egy egyszemélyes társaság ügyvezetőjeként mindenben a tulajdonos képviselője, nevesül Molnár László utasításai szerint járt el, nem gondolván, hogy ezzel bűncselekmény-gyanúba keveredhet. A másodfokú tanács viszont úgy látta, a csalárd szándékokról tudomással bírt. Mindazonáltal most felmentésért fellebbeznek: szerintük ugyanis egy ügyvezető a tulajdonos utasításainak jogi következményeiért nem felel. A szálloda további sorsát nem ismeri, de az mára állítólag rendkívül elhanyagolt. Tegnap igyekeztünk Kocsis Istvánék, illetve Szász András véleményét is kikérni - sikertelenül.

Az egy évtizede zajló büntetőeljárásban az ex-vezérigazgatót és társait azzal vádolják, hogy különböző, leginkább offshore-cégekkel kötött kamuszerződések révén több mint tízmilliárd forintot lovasítottak meg az MVM-ből. A szinte kibogozhatatlan megállapodás-hálózatban megjelenik az MVM ideiglenesen, illetve közvetve Kocsis Istvánnéhez átjátszott horvát szállodája, valamint egy vásárosnaményi gázerőmű- és egy bátonyterenyei energianádhasznosító-terv.
A megismételt másodfokú ítélet váratlanul szigorította az eddigi döntéseket, ami különösen az első rendű vádlott, Kocsis István esetében fordulat. A négy évvel ezelőtti, „első első” fokú ítélet felmentette – mások mellett - a volt vezérigazgatót és Varga-Sabján Lászlót is. Ám a másodfok három éve négyük esetében új eljárást rendelt el. Tavaly a Kaposvári Törvényszék lényegében megismételte előző első fokú ítéletét, újfent felmentve Kocsis Istvánt és Varga-Sabján Lászlót, ellenben bűnösnek találva Szász Andrást és Kocsis Istvánnét. Az ex-vezérigazgató alapvetően azzal védekezett, hogy a csalárd szerződésekről nem tudott. Felesége, akit egyazon ügyvéd képvisel, arra hivatkozik, hogy ismeretlenek a meghamisított aláírásával látták el a problémás szerződéseket.
Bűnösségüket valamennyien tagadták, a felelősséget alapvetően Molnár Lászlóra hárítva. Míg az eddigi bírók alapvetően a védelem érveire hajlottak, addig a Pécsi Ítélőtábla inkább az ügyész és az oldalán megszólaló MVM álláspontját osztotta. Eszerint, bár az egyes esetekben nincs cáfolhatatlan bizonyíték Kocsis István vezető szerepére, az ügyek és a részt vevő személyek összefüggéseire tekintve már egyértelmű, hogy a csalárd szerződések elsősorban Kocsis István szándékait tükrözték. Sokat nyomott a latban Kocsis István MVM-béli közvetlen munkatársai – így például az akkori stratégiai vezérhelyettes, Karl Imre egykori szocialista energetikai kormánybiztos – vallomása is. Ezek szerint Kocsis István az összes – gyakran az előírt döntéshozatali szinteket megkerülve megkötött - ügyletet mélyen ismerte, azokban kezdeményező szerepet játszott.

Elengedték a kezét

Kocsis Istvánt két éve Süli János Paks 2-ügyi miniszter külön meghívta parlamenti beiktatása díszpáholyába – ahol állítólag Orbán Viktorral is kezet rázott -, ám mostanság azt lehetett hallani, hogy a kormányfő „elengedi” a számítását sokak szerint valamennyi kurzusban megtaláló állami cégvezér kezét. Az utóbbi évek során régi üzlettársa, Csányi Sándor OTP-vezér dobott neki mentőövet, így Kocsis István állítólag ma is a cégcsoport egyik leányvállalata, a Merkantil Bank egyik igazgatója. Abban ugyanakkor szinte minden érintett egyet ért, hogy a bírósági eljárással kapcsolatos szálakat nagy mértékben „a politika” mozgatja.

Az MVM képviselője, Kemenes Csaba indítványa nyomán a bíróság elkobozta azt az ötmilliárd forintot, amit a – később kudarcba fulladt - vásárosnaményi erőműterv bonyolult szerződésrendszere nyomán az offshore-jellegű Stratus Investments követelt az MVM-en és aminek zárolását az első fok fel is oldotta. Igaz, ezt polgári perben még támadhatja az állítólag Szász Andráshoz közel álló alap.
A táblabíróság elvetette azt az ügyészi kezdeményezést, hogy a vádlottak mindezt bűnszervezetben követték el. Nem mindegy: utóbbi vád húsz év szigorított fegyházzal fenyegetett volna.
Krémer László indoklásában hangsúlyozta, hogy az első fokú felmentések módosítása ellenére valamennyi vádlott esetében a lehetséges büntetés legalacsonyabb mértékét szabta ki. (Sőt, Szász András esetében méltányossági okokból még ezt is mérsékelte.)
Az ítélethirdetés után a fellebbviteli főügyészség képviselője indítványozta Kocsis István azonnali letartóztatását, ám a bíróság ezt – az exvezér képviselőjének tiltakozására is tekintettel - elvetette.

"A szálakat a Büntetőeljárási törvény rendelkezései mozgatják"

Cikkünk megjelenése után levélben kereste meg szerkesztőségünket a Pécsi Ítélőtábla elnöke, Túri Tamás. Mint írta, az Ítélőtábla részéről örömmel vennék, ha nyilatkozatuknak nyilvánosságot biztosítana a lap, így a levelet teljes terjedelmében közöljük:

Szerző
Témák
Kocsis István
Frissítve: 2019.03.08. 15:59

Még jó üzlet a föld, főleg a Dél-Alföldön és Budapest környékén

Publikálás dátuma
2019.03.01. 10:30
Tavaly a gyümölcsösök hozták a legnagyobb hasznot az eladóiknak
Fotó: Jinga
Akinek van valamilyen mezőgazdasági képzettséget igazoló dokumentuma, ne a párnacihába tartsa a pénzét, vegyen földet. Szép haszon elé néz, amikor eladja - jósolják.
Idén is folytatódik a birtokkoncentráció, így élénk marad az érdeklődés és ezzel együtt a keresleti a földpiacon. Az előrejelzések szerint ez akár csak a múlt évben, idén is átlagosan 10 százalékos áremelkedést hozhat – mondta Sáhó Ákos, a földárakat vizsgáló Agrotax Kft. ügyvezető igazgatója. Természetesen az árszintet akár emelheti is, ha a hitelintézetek kedvező termőföld-vásárlási hitelkonstrukciókkal rukkolnak elő. Banki körökben már meglebegtették ennek a lehetőségét. Idén már nem, de 2020-ban több tényező alakíthatja a földpiaci keresletet. Ha az Európai Unió valóban lefarag a közvetlen területalapú támogatásokból, az valamelyest fékezheti a földárak növekedési dinamikáját és mérsékelheti a haszonbérleti díjakat is. Ám az osztatlan földtulajdon visszaszorítása, illetve az öröklési jogszabály olyan módosítása, amely megakadályozza a birtok szétdarabolását, szintén élénkítheti a földpiaci keresletet. Ami biztos, hogy tavaly az volt és még ebben az évben is jó üzlet a termőföld, és általában is a mezőgazdasági területek adásvétele. Egy hektár termőföld országos átlagára meghaladta az 1,4 millió forintot, ami 12 százalékkal magasabb a 2017-es átlagárhoz képest az Agrotax Iránytű adatai szerint. A legdrágább régió ismét Budapest és környéke volt, ahol 3,1 millió forint a föld hektáronkénti átlagára, míg Nógrád megye maradt a legolcsóbb, ott 1 millió forint alatti árat fizettek a vevők. A legmagasabb országos átlagár a Dél-Alföldön alakult ki, ahol hektáronként 1,7  millió forint alatt nemigen lehetett földet vásárolni, de Békés megyében majd' kétmillió forintot is adtak egy hektárért. Nem okozott meglepetést, hogy leginkább a szántóterületek iránt nőtt meg az érdeklődés és az átlagos hektáronkénti ára 2018-ban több mint 1,5 millió forint volt, ami 10 százalékos növekedés az előző évihez képest. A legnagyobb hasznot azok szüretelhették le, akik 2017-ben vettek gyümölcsöst. Ők átlagosan 39 százalékkal magasabb áron adhatták el a birtokukat 2018-ban, de még a szőlő is 20 százalékos hasznot termett. A gyep, illetve legelőterületeken is 37 százalékos hasznot lehetett kaszálni, de még az erdő birtokok értékesítésén is az értékpapír hozamokat jócskán felülmúló 8 százalékkal számolhatott az Agrotax adatai szerint. A haszonbérleti díjak országos átlagban nem érték el az uniós területalapú támogatás 69-70 ezer forintos hektáronként összegét,  és megtorpantak 64 ezer forintnál. Itt persze jelentős régiós különbségeket takart az átlag, hiszen a Dél-Alföldön 100 ezer forintos díjak is voltak, míg a legtöbb ágazatban az utolsó helyen álló Nógrád megye ebben a szegmensben a közép-magyarországi régiót maga mögé utasította. A bérleti díjak átlagosan 5 százalékkal haladták meg tavaly az előző évit.   Egy új törvényi szabályozásnak köszönhetően a piaci árba beépülhet a föld jövedelemtermelő képessége, amelyre ugyan még nincs általános gyakorlat, de várhatóan kialakul. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kidolgozott új rendszer ugyan meghagyta a piac működésének elemeit, vagyis az előzetes hírekkel szemben továbbra sincs sem központi, illetve hatósági ár, viszont a törvényben szerepel az árplafon, vagyis a termőföld jövedelemtermelő képességét is bele kell számítani az árba. Az erdőknél 50, míg a többi művelési ágban 20 éves termelési időszakkal kell számolni. A kamara indolkása szerint ezzel is a spekulációt kívánják megakadályozni. A kamara kiadványa szerint a jövedelemtermelő képességét az adott területen termesztett haszonnövény hektáronkénti ágazati eredménye határozza meg, amiben az uniós területalapú támogatás is benne van. Ezt felszorozva 20 évvel, illetve egy átlagos inflációval, kijön az adott régióban a termőföld árának felső határa. Ugyanakkor, mint minden adat – beleértve az inflációt, a termék piaci árát és a költségeket is – a bérleti díj is az ország különböző területein igen eltérően alakulhat. Sőt, közeli települések között is lehet markáns különbség. Az Agrotax javaslata szerint a föld haszonbérleti díja szorosan összefügg az adott terület jövedelemtermelő képességével. Ez piaci áralku eredménye, s így az egyik leghitelesebb mutatója a termőföld profittermelésének. Elsősorban az üdülőterületeken, illetve a fővárosban, nagyvárosokban és agglomerációjukban a fél hektár, vagy annál kisebb gyümölcsösök, szőlők eladásánál gyakori az extrém magas ár. Előfordult hektárra vetítve 63 millió forintos adásvétel is, ami egyértelműen spekulációs céllal történt. Azzal a szándékkal egyet lehet érteni, hogy az ilyen üzleteket megakadályozzák. Az, hogy erre a legjobb módszer lenne a jövedelemtermelő képesség meghatározása, vagy más módszereket kell a jövőben erre kialakítani az már más kérdés – jegyezte meg a Népszava kérdésre válaszolva Sáhó Ákos. Ez kérdés megválaszolható lesz, ha az ellenzék közös beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz (AB), amire a múlt hét végén ígéretet tettek. Harangozó Gábor, az MSZP elnökségi tagja korábban úgy nyilatkozott, hogy a földforgalmi törvény december 12-i módosításával 1,5 millió tulajdonos földjét értékelték le. Szerinte a Fidesz most már nemcsak az állami földeket akarja a fideszes haveroknak átjátszani, hanem a magánkézben lévő földek eladásába is bele akar szólni: meg akarja mondani, hogy egy adott földet a tulajdonosa kinek és mennyiért adhat el.

A gyümölcsösökön volt a legnagyobb haszon

Nem okozott meglepetést, hogy leginkább a szántóterületek iránt nőtt meg az érdeklődés, az átlagos hektáronkénti ár 2018-ban több mint 1,5 millió forint volt, ami 10 százalékos növekedés az előző évihez képest. A legnagyobb hasznot azok szüretelhették le, akik 2017-ben vettek gyümölcsöst. Ők átlagosan 39 százalékkal magasabb áron adhatták el a birtokukat 2018-ban, de még a szőlő is 20 százalékos hasznot termett. A gyep, illetve legelőterületeken is 37 százalékos hasznot lehetett kaszálni, de még az erdőbirtokok értékesítésén is az értékpapírhozamokat jócskán felülmúló 8 százalékot lehetett elérni az Agrotax adatai szerint. A haszonbérleti díjak országos átlagban nem érték el az uniós területalapú támogatás 69-70 ezer forintos hektáronként összegét, és megtorpantak 64 ezer forintnál, igaz jelentős szórással. A bérleti díjak átlagosan 5 százalékkal haladták meg tavaly az előző évit. 

Szerző

A magyarok 40 százalékának nincs elég helye az otthonában

Publikálás dátuma
2019.03.01. 09:39

Fotó: Shutterstock
Különösen rossz a más uniós tagállamokból hazánkba költözők helyzete.
A magyarok 40 százaléka túlzsúfolt háztartásban él – derül ki az Eurostat összesítéséből, a hírt a hvg.hu vette észre. Különösen rossz a más uniós tagállamokból Magyarországra költözők helyzete, nekik 51,6 százalékuk él zsúfoltságban. Az unión belül költözők között ez a legrosszabb mutató egész Európában. A módszertan szerint az a háztartás számít túlzsúfoltnak, ahol egy szobában egy párnál, vagy két testvérnél, esetleg egy egyedülálló felnőttnél több ember él.
Forrás: Eurostat
Szerző