Most az a kérdés, megengedi-e magának az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), hogy elosztogassa a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) pénzét – nyilatkozta lapunknak Mende Balázs, az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) egyik alapítója.
Annak kapcsán mondta ezt, hogy február 28-án, éjfélkor lejárt az a határidő, ameddig az akadémiai kutatóintézetek pályázhattak volna az ITM és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományfinanszírozási programjára.
Az egyetemi és állami kutatóintézetekkel ellentétben az MTA ezt nem tette meg, mégpedig azért: a Tématerületi Kiválósági Programban összesen 28 milliárd forintra lehetett pályázni, ám ennek egy részét – 17 milliárd forintot – az a pénz teszi ki, amit a 2019-es költségvetés az Akadémia kutatóhálózatának alapfinanszírozására biztosít – és amit a Palkovics László vezette ITM sokak szerint törvénytelenül visszatart. Az MTA szerint elfogadhatatlan, hogy míg az egyetemi és állami kutatóintézetek alapfinanszírozása biztosított, addig az Akadémia kutatóhálózatának az alapműködést – például a rezsiköltségeket – is pályázati pénzekből kelljen finanszírozni.
Az MTA elnöksége ahhoz kötötte a pályázaton való indulást, hogy a miniszter adjon írásos garanciát a törvényben meghatározott alapfinanszírozás biztosítására, ám ezt csütörtök éjfélig sem kapták meg. Mende Balázs szerint a pályázatokat illetően az ITM akkor jár el jogszerűen, ha a 28 milliárdból 11 milliárdot oszt szét a nem akadémiai kutatóintézetek között. Ha az eredetileg az MTA-nak szánt forrásokat is felhasználja, mégpedig az eredeti céltól eltérően, azzal költségvetési csalást követhet el.
– Tehát folytatódik a macska-egér harc. A tárgyalásokat az Akadémia és a minisztérium között újra kell kezdeni. Annak pedig, hogy az MTA pénzét odaadják-e más kutatóintézeteknek, április elejéig ki kell derülnie – mondta Mende Balázs.
Az ITM a költségvetési forrás visszatartásával akar nyomást gyakorolni az MTA vezetésére, hogy mihamarabb fogadják el az Akadémia és kutatóhálózata átalakítását célzó kormányzati terveket, ami minden jel szerint az MTA autonómiájának felszámolásával, a kutatóhálózat szétdarabolásával járna. Az MTA csak akkor lenne hajlandó bármilyen átalakításra, ha annak szükségességét tudományos alapokon nyugvó vizsgálat is megerősíti. Azt viszont kikötötték: ha a kutatóintézet-hálózat ki is kerül az MTA közvetlen fenntartása alól, annak egyben és az Akadémia szakmai irányítása alatt kell maradnia.
A kutatóhálózat átvilágítása januárban kezdődött és várhatóan március végén zárul. Palkovics miniszter decemberben állt elő azzal: amíg az átvilágítás tart, csak a dolgozók bérére ad pénzt, minden mást fizessen saját zsebből az Akadémia. Vagyis folytatódik a bizonytalanság: márciusban még biztos, hogy az MTA tartalékaiból fognak működni a kutatóintézetek.
