Idén sem nyit meg a Sorsok Háza

Publikálás dátuma
2019.03.02. 08:30

Fotó: Tóth Gergő
A kormány 2019-es átadást jelentett be, de Köves Slomó rabbi nehezen tudja elképzelni, hogy így lesz.
Lapunk értesülései szerint Magyarországra jött, és ezen a héten Köves Slomóval, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbijával tárgyalt Paul Shapiro, a washingtoni Holokauszt Múzeum képviselője. A téma az EMIH tulajdonába adott Sorsok Háza, az évek óta üresen álló józsefvárosi emlékközpont volt.
A találkozó ténye önmagában is figyelmet érdemel. A befolyásos amerikai intézmény ugyanis keményen bírálta a fideszes kormány emlékezetpolitikáját, tiltakozott az ellen is, hogy a Sorsok Házában egy olyan kiállítást hozzanak létre, amely elhallgatja, milyen súlyos felelősség terheli a magyar államot a vészkorszakért. Voltak ugyanis arra utaló jelek, hogy tényleg valami ilyesmi készül. A washingtoni múzeum pár hónapja felszólította a magyar kormányt, hogy tartsa be a nemzetközi szervezetek felé tett 2015-ös vállalását. Jelesül azt, hogy Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum – történelemhamisítónak tartott felfogása miatt sokat támadott – főigazgatója nem vesz részt a Sorsok Házában rendezendő kiállítás létrehozásában. Paul Shapiro látogatása azt jelzi, hogy valóban új koncepció formálódik, amelynek már nem Schmidt Mária a gazdája.
Köves Slomó igyekszik a nemzetközi szakmai közvélemény támogatását elnyerni. Hírek szerint Eric Jack Pickles, a brit Holokauszt Emlékbizottság vezetője is Budapesten egyeztet majd a Sorsok Házáról.
Mintha a nagy tekintélyű Jad Vasem ellenállása is csökkenne. A jeruzsálemi intézet eredetileg részese volt a Sorsok Háza-projektnek, aztán a Schmidt Máriával való nézetkülönbségek miatt kilépett onnan. Orbán Viktor azonban év elején, amikor Jair Bolsonaro elnöki beiktatásán Brazíliában találkozott Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel, közölte: hamarosan teljesen új tervekkel állnak elő a Sorsok Házával kapcsolatban.
Ezt megelőzően, nyári izraeli útja során Orbán elment a Jad Vasembe is. A Sorsok Háza ügyében kifejezésre juttatta, hogy szeretné elkerülni a „régi problémák” megismétlődését. Nem újabb botrányt, hanem megállapodást akar. Netanjahu hivatala később hangsúlyozta, hogy az izraeli kormány csak akkor járul hozzá az emlékközpont megnyitásához, ha annak narratívája egybevág az általánosan elfogadott történelemszemlélettel. Márpedig Orbánnak fontos Netanjahu barátsága.
A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely miniszter tavaly szeptemberben, rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány az EMIH tulajdonába és üzemeltetésébe adja a Sorsok Házát. Gulyás akkor azt mondta, hogy a józsefvárosi intézmény a magyarországi holokauszt 75. évfordulóján, tehát idén megnyitja kapuit. (A legelső, ránézésre is betarthatatlan céldátum 2014 áprilisa volt.)
Több olyan történésszel és kutatóval beszéltünk, aki részt vesz a Sorsok Háza új koncepciójának kidolgozásában, vagy „rálátása van” a munkára. Névvel nem szerettek volna nyilatkozni, de abban egyetértettek: a kormány terveitől eltérően 2019-ben sem fog megnyílni az emlékközpont.
Nem mellesleg így gondolja Köves Slomó is. „Nehezen tudom elképzelni, hogy ebben az évben megnyílik a Sorsok Háza" – állapította meg kérdésünkre a rabbi. A késedelmet Köves Slomó lapunknak azzal indokolta: „a magyar kormány, csakúgy, mint a projekt kialakításában résztvevő többi szereplő célja, hogy egy a ma nyelvén szóló, széles rétegeket megszólító, intellektuálisan és emocionálisan egyaránt megérintő és hiteles kiállítási anyag jöjjön létre. Ennek a kidolgozása időt igényel.”
A témával foglalkozó szakértők körében az a hír járja, hogy akár két-három évre is igénybe vehet, mire sikerül kidolgozni a Sorsok Háza általánosan elfogadott koncepcióját.

Konfliktusok a Mazsihisszel

Úgy látszik, ami a Sorsok Háza átadását illeti, a kormány nem ragaszkodik a maga által szabott 2019-es határidőhöz. A Demokratikus Koalíció kérdésére Orbán Viktor októberben azt válaszolta, hogy „semmi sem hajtja” a kormányt, kivárják, amíg a viták nyugvópontra jutnak. Ennek persze az is feltétele, hogy csituljanak a konfliktusok a legnagyobb hazai zsidó szervezettel, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével (Mazaihisz). Korábban Gulyás Gergely elődje, Lázár János volt az, aki konszenzushoz kötötte a Sorsok Háza megnyitását. A Mazsihisz hevesen reagált arra, hogy váratlanul az EMIH-hez került a Sorsok Háza. Heisler András, a Mazsihisz elnöke egy háttérbeszélgetésen kijelentette, hogy az emlékközpontról csak a kormánnyal hajlandók tárgyalni, az EMIH-hel vagy Schmidt Máriával nem. Új helyzet állt elő. Ismét fordulhat a kocka, ha a Mazsihisz azt látja, hogy Schmidt Mária kimarad a projektből, miközben az EMIH-nek sikerül elnyernie a külföldi intézmények támogatását.

Szerző
Témák
Sorsok Háza EMIH

Besokallt a tárca: bírsággal vágják rövidebbre a várólistákat

Publikálás dátuma
2019.03.02. 07:15

Fotó: Vajda József / Népszava
Megelégelte a kormány a várólista-manipulációkat: áprilistól büntetik azokat a kórházakat, amelyek nem a lehető legkorábbi időpontot adják a betegeknek.
Sokakat meglepett a humánminiszter és az egészségügyi szakállamtitkára minapi bejelentése, amely szerint a tizenhárom várólistacsoport felében egy hónapnál rövidebb a várakozási idő. Miközben ők azt állították, hogy a legkevesebb átlagos várakozási idő – nyolc nap – a gerincsérv-műtéteknél volt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján régiónként más, de többségénél ennél hosszabb 9-51 napos átlagos várakozási idők szerepeltek. S miközben van olyan régió, ahol a nyilvános adatközlés szerint például a csípőprotézisre 570 napot is várni kell, addig az egészségügyi kormányzat „csak” 88 napról beszél. Azaz nagyságrendileg más adatokról tájékoztatja a finanszírozó honlapján a betegeket, mint amikre az egészségpolitikusok a sikerpropagandájukat építik. Megtudtuk: a háttérben már dolgoznak egy ideje az ordító ellentmondás feloldásán. Az egészségbiztosító több mint egy éve finomítja a várólista regisztrációs rendszerét. Ennek eredményeként a nem nyilvános felületen már nem csak azt lehet látni, hogy egy-egy orvos, illetve intézet műtéti kapacitása szerint mikorra sorolható be legkorábbra az adott beteg, hanem azt is, ha valaki ennél későbbi időpontot ad a páciensének. Ez pedig eddig sokszor elfordult. Sőt egyes magyarázatok szerint ezért nyúltak olyan hosszúra a nyilvánosan meghirdetett várakozási idők, amelyeket aztán sokszor a gyakorlatban a hálapénz kurtított. A fájdalomtól szenvedők, az olykor éves előjegyzéstől megriadva, ugyanis megpróbálja „okosban” javítani a helyzetüket. Áprilisban a finanszírozó élesíti az új várólista regisztráló-elszámoló rendszerét. Ettől kezdve az az orvos, aki a legkorábbi szabad hely helyett későbbre adna időpontot a betegének, hibajelzést kap és a rendszer nem is engedi majd beírni az esetet. Ha pedig egy pácienst az eredeti időpontnál előbbre vesznek a műtőben, annak ellátását a biztosító nem fizeti ki mindaddig amíg tisztázódik, mi okból történt ez a változás. A szakmailag indokolt esetben – például ha romlott a beteg állapota – nem lesz szankció. Viszont ha nincs megfelelő indok az előre sorolásra, akkor a biztosító nem fizet, és esetenként körülbelül 40 ezer forintra bünteti a szolgáltatót. Hasonló eljárásra számíthatnak azok is, akik a bejegyzett időpontban sem végzik el az adott betegnél a beavatkozást. Ilyenre ma is látszik példa a NEAK honlapján. Például a gerincműtétnél jelenleg is látható mínusz egy napos maximális várakozási idő. Ezt egy, a rendszert jól ismerő szakember a Népszavának azzal magyarázata, hogy az említett esetekben a pácienseket meg kellett volna műteni de az valamiért elmaradt. A jövőben az ilyesmi sem maradhat „büntetlenül.” A szolgáltatónak 48-72 órája marad majd arra, hogy ezekben az esetekben megindokolja, miért marad el a műtét. A gyakorlatban – különösen a gerincbetegeknél, a csípőízületre váróknál – előfordul, hogy nincsenek műthető állapotban az operációra kijelölt napon. Olykor a beteg gondolja meg magát, és már nem kéri a beavatkozást, vagy esetleg időközben máshol már meg is operálták. Az egészségügyi kormányzat 2012 óta próbálja csökkenteni a várólisták hosszát. Előbb azzal, hogy kiszűrték azokat a betegeket, akik több intézménybe is bejelentkeztek. Később plusz finanszírozást adtak azoknak kórházaknak, ahol gyorsabban ellátták a beteget. Mindennek hatására a 2012-ben még 70 ezres listát 2016-ra a felére tudták csökkenteni. Az elmúlt két évben milliárdokat költöttek a várólista hosszának rövidítésére. Idén hatmilliárd forint van erre a célra.
Szerző

Trükkös módon jutott földekhez Mészáros Lőrinc Békésben

Publikálás dátuma
2019.03.02. 06:30

Fotó: Kállai Márton
Mivel földvásárlási kvótája rég kimerült, nem licitálhatott a kiszemelt állami földekre a nemzet gázszerelője, ám szerencséjére nem akadt más vevőjelölt és véletlenül épp ő vásárolhatta meg azt a céget, amely az érintett területeket kedvezményesen bérli 2051-ig az államtól – többek között ez is kiderül Ángyán József kilencedik, ezúttal Békés megyét feltérképező, lapunk birtokába jutott földjelentéséből. Mint emlékezetes, az agrárprofesszor egykor a Fidesz parlamenti államtitkára volt, ám kegyvesztett lett, mert felemelte hangját, hogy a földeket a valódi gazdáknak és ne a „csókos haveroknak” adják. Az agrárprofesszor – miként korábban Fejérben, Győr-Moson-Sopronban, Somogyban, Jász-Nagykun-Szolnokban, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Pestben, Csongrádban és Hajdú-Biharban – most Békésben is megállapította: az elkelt földterület több mint kétharmadát nem a kormánypropagandában szereplő kis vagy közepes családi gazdaságok, hanem 29 nagy érdekeltség szerezte meg, és a területek zöme különösebb verseny nélkül, kikiáltási áron kelt el. Valódi árverseny – vagyis ahol a nyertes árajánlat több mint ötven százalékkal meghaladta a licitárat – a területek mindössze 5 százalékánál volt. Jelentésében Ángyán József kirívó esetként említette meg, hogy az első Orbán-kormány idején privatizált „baráti” muronyi székhelyű Hidasháti Mezőgazdasági Zrt. által bérelt 2600 hektáros állami területre – egy mindössze 9 hektáros „alibi” birtoktest kivételével – egyetlen árajánlat sem érkezett. Ángyán szerint az akció hátterében Mészáros Lőrinc állt, aki – mivel a 300-300 hektáros földvásárlási kvótája már az egész családjának elfogyott a korábbi földárveréseken, megbízható helyi strómanjai pedig nem voltak – itt hivatalosan nem tudott ringbe szállni a földekért, ám helyben mindenki tudta, hogy kinézte magának ezt a terület, így senki nem mert licitálni. Az ország gázszerelője így később magát a céget vette meg amivel együtt öv lett a 2051-ig szóló kedvezményes állami földbérlet is: 2017 elején Búzakalász 66 Felcsút Kft.-jével először a Hidasháti Zrt.-t tulajdonló Murátó Zrt.-t, majd 2018 végén magát a 3000 hektáron gazdálkodó Hidasháti Zrt.-t is megvásárolta, s ezzel a tranzakcióval mintegy 13 ezer hektárra növelte agrárérdekeltségei összterületét.
A „nem baráti oldalon” lévő, 2004-ben, a Medgyessy-kormány alatt privatizált, másik volt állami gazdasággal, a Mezőhegyesivel azonban nem bántak kesztyűs kézzel. Az árverezés időpontjában, 2015 decemberében magánkézben lévő részvénytársaság bérelt állami területeiből 2100 hektár került fel az árverési listára, s ebből a legnagyobb területre – Ángyán szerint vélhetően a kormányzati szándékkal ellentétesen – a baloldali kötődésű cégvezetők és hozzátartozóik tettek nyertes árajánlatot. Az árveréseken általuk elnyert tizennyolc birtoktest összterülete meghaladta az 1465 hektárt, összárajánlatuk pedig a 4,2 milliárd forintot. Az eredmény után néhány héttel a kormány 2016 januárjában – látszólag a földprivatizációval kapcsolatos helyi és országos tiltakozásoknak engedve, „a több évszázados nemzeti érték, a ménesbirtok megmentését és a helyi foglalkoztatási gondok megoldását” hangoztatva - gyors döntést hozott a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. kivásárlásáról, a cég élére kormánybiztossá nevezte ki Farkas Sándor fideszes országgyűlési képviselőt. Rá egy hónapra a Mezőhegyes környéki állami földeken megalapította a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságot: az érintett állami területeken új árverési fordulókat már nem tartottak, a földbérleti szerződéseket felbontották, a 2015. decemberi árverések „nem baráti” nyerteseivel pedig nem kötötték meg a földeladási szerződést. A földárveréseket vizsgálva kiderült, hogy Békésben is a Fideszhez közeli rokoni, baráti, nagygazdai és nagyvállalkozói érdekkörök jutottak jelentős állami földterületekhez – állapítja meg Ángyán, felsorolva a nyertesek között a megye erős embere, a „dinnyekirály”, költségvetési csalással megvádolt Simonka György fideszes országgyűlési képviselő rokoni, baráti, üzleti érdekkörének tagjait, kormánypárti önkormányzati képviselő-jelölt nagygazdát, Kondoros fideszes alpolgármesterét, és a MAGOSZ több térségbeli tisztségviselőjét is. Az úgynevezett „földműves” nyertesek között pedig talált árufuvarozó nagyvállalkozót, dohányáru kereskedőt, sütőiparost kereskedőt, vagyonkezelőt, vendéglátóst, pályázati tanácsadót, sőt kézműves díszüveg-készítőt is.
Szerző