Mivel földvásárlási kvótája rég kimerült, nem licitálhatott a kiszemelt állami földekre a nemzet gázszerelője, ám szerencséjére nem akadt más vevőjelölt és véletlenül épp ő vásárolhatta meg azt a céget, amely az érintett területeket kedvezményesen bérli 2051-ig az államtól – többek között ez is kiderül Ángyán József kilencedik, ezúttal Békés megyét feltérképező, lapunk birtokába jutott földjelentéséből.
Mint emlékezetes, az agrárprofesszor egykor a Fidesz parlamenti államtitkára volt, ám kegyvesztett lett, mert felemelte hangját, hogy a földeket a valódi gazdáknak és ne a „csókos haveroknak” adják. Az agrárprofesszor – miként korábban Fejérben, Győr-Moson-Sopronban, Somogyban, Jász-Nagykun-Szolnokban, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Pestben, Csongrádban és Hajdú-Biharban – most Békésben is megállapította: az elkelt földterület több mint kétharmadát nem a kormánypropagandában szereplő kis vagy közepes családi gazdaságok, hanem 29 nagy érdekeltség szerezte meg, és a területek zöme különösebb verseny nélkül, kikiáltási áron kelt el. Valódi árverseny – vagyis ahol a nyertes árajánlat több mint ötven százalékkal meghaladta a licitárat – a területek mindössze 5 százalékánál volt.
Jelentésében Ángyán József kirívó esetként említette meg, hogy az első Orbán-kormány idején privatizált „baráti” muronyi székhelyű Hidasháti Mezőgazdasági Zrt. által bérelt 2600 hektáros állami területre – egy mindössze 9 hektáros „alibi” birtoktest kivételével – egyetlen árajánlat sem érkezett. Ángyán szerint az akció hátterében Mészáros Lőrinc állt, aki – mivel a 300-300 hektáros földvásárlási kvótája már az egész családjának elfogyott a korábbi földárveréseken, megbízható helyi strómanjai pedig nem voltak – itt hivatalosan nem tudott ringbe szállni a földekért, ám helyben mindenki tudta, hogy kinézte magának ezt a terület, így senki nem mert licitálni. Az ország gázszerelője így később magát a céget vette meg amivel együtt öv lett a 2051-ig szóló kedvezményes állami földbérlet is: 2017 elején Búzakalász 66 Felcsút Kft.-jével először a Hidasháti Zrt.-t tulajdonló Murátó Zrt.-t, majd 2018 végén magát a 3000 hektáron gazdálkodó Hidasháti Zrt.-t is megvásárolta, s ezzel a tranzakcióval mintegy 13 ezer hektárra növelte agrárérdekeltségei összterületét.
A „nem baráti oldalon” lévő, 2004-ben, a Medgyessy-kormány alatt privatizált, másik volt állami gazdasággal, a Mezőhegyesivel azonban nem bántak kesztyűs kézzel. Az árverezés időpontjában, 2015 decemberében magánkézben lévő részvénytársaság bérelt állami területeiből 2100 hektár került fel az árverési listára, s ebből a legnagyobb területre – Ángyán szerint vélhetően a kormányzati szándékkal ellentétesen – a baloldali kötődésű cégvezetők és hozzátartozóik tettek nyertes árajánlatot. Az árveréseken általuk elnyert tizennyolc birtoktest összterülete meghaladta az 1465 hektárt, összárajánlatuk pedig a 4,2 milliárd forintot.
Az eredmény után néhány héttel a kormány 2016 januárjában – látszólag a földprivatizációval kapcsolatos helyi és országos tiltakozásoknak engedve, „a több évszázados nemzeti érték, a ménesbirtok megmentését és a helyi foglalkoztatási gondok megoldását” hangoztatva - gyors döntést hozott a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. kivásárlásáról, a cég élére kormánybiztossá nevezte ki Farkas Sándor fideszes országgyűlési képviselőt. Rá egy hónapra a Mezőhegyes környéki állami földeken megalapította a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságot: az érintett állami területeken új árverési fordulókat már nem tartottak, a földbérleti szerződéseket felbontották, a 2015. decemberi árverések „nem baráti” nyerteseivel pedig nem kötötték meg a földeladási szerződést.
A földárveréseket vizsgálva kiderült, hogy Békésben is a Fideszhez közeli rokoni, baráti, nagygazdai és nagyvállalkozói érdekkörök jutottak jelentős állami földterületekhez – állapítja meg Ángyán, felsorolva a nyertesek között a megye erős embere, a „dinnyekirály”, költségvetési csalással megvádolt Simonka György fideszes országgyűlési képviselő rokoni, baráti, üzleti érdekkörének tagjait, kormánypárti önkormányzati képviselő-jelölt nagygazdát, Kondoros fideszes alpolgármesterét, és a MAGOSZ több térségbeli tisztségviselőjét is. Az úgynevezett „földműves” nyertesek között pedig talált árufuvarozó nagyvállalkozót, dohányáru kereskedőt, sütőiparost kereskedőt, vagyonkezelőt, vendéglátóst, pályázati tanácsadót, sőt kézműves díszüveg-készítőt is.