Trükkös módon jutott földekhez Mészáros Lőrinc Békésben

Publikálás dátuma
2019.03.02. 06:30

Fotó: Kállai Márton
Mivel földvásárlási kvótája rég kimerült, nem licitálhatott a kiszemelt állami földekre a nemzet gázszerelője, ám szerencséjére nem akadt más vevőjelölt és véletlenül épp ő vásárolhatta meg azt a céget, amely az érintett területeket kedvezményesen bérli 2051-ig az államtól – többek között ez is kiderül Ángyán József kilencedik, ezúttal Békés megyét feltérképező, lapunk birtokába jutott földjelentéséből. Mint emlékezetes, az agrárprofesszor egykor a Fidesz parlamenti államtitkára volt, ám kegyvesztett lett, mert felemelte hangját, hogy a földeket a valódi gazdáknak és ne a „csókos haveroknak” adják. Az agrárprofesszor – miként korábban Fejérben, Győr-Moson-Sopronban, Somogyban, Jász-Nagykun-Szolnokban, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Pestben, Csongrádban és Hajdú-Biharban – most Békésben is megállapította: az elkelt földterület több mint kétharmadát nem a kormánypropagandában szereplő kis vagy közepes családi gazdaságok, hanem 29 nagy érdekeltség szerezte meg, és a területek zöme különösebb verseny nélkül, kikiáltási áron kelt el. Valódi árverseny – vagyis ahol a nyertes árajánlat több mint ötven százalékkal meghaladta a licitárat – a területek mindössze 5 százalékánál volt. Jelentésében Ángyán József kirívó esetként említette meg, hogy az első Orbán-kormány idején privatizált „baráti” muronyi székhelyű Hidasháti Mezőgazdasági Zrt. által bérelt 2600 hektáros állami területre – egy mindössze 9 hektáros „alibi” birtoktest kivételével – egyetlen árajánlat sem érkezett. Ángyán szerint az akció hátterében Mészáros Lőrinc állt, aki – mivel a 300-300 hektáros földvásárlási kvótája már az egész családjának elfogyott a korábbi földárveréseken, megbízható helyi strómanjai pedig nem voltak – itt hivatalosan nem tudott ringbe szállni a földekért, ám helyben mindenki tudta, hogy kinézte magának ezt a terület, így senki nem mert licitálni. Az ország gázszerelője így később magát a céget vette meg amivel együtt öv lett a 2051-ig szóló kedvezményes állami földbérlet is: 2017 elején Búzakalász 66 Felcsút Kft.-jével először a Hidasháti Zrt.-t tulajdonló Murátó Zrt.-t, majd 2018 végén magát a 3000 hektáron gazdálkodó Hidasháti Zrt.-t is megvásárolta, s ezzel a tranzakcióval mintegy 13 ezer hektárra növelte agrárérdekeltségei összterületét.
A „nem baráti oldalon” lévő, 2004-ben, a Medgyessy-kormány alatt privatizált, másik volt állami gazdasággal, a Mezőhegyesivel azonban nem bántak kesztyűs kézzel. Az árverezés időpontjában, 2015 decemberében magánkézben lévő részvénytársaság bérelt állami területeiből 2100 hektár került fel az árverési listára, s ebből a legnagyobb területre – Ángyán szerint vélhetően a kormányzati szándékkal ellentétesen – a baloldali kötődésű cégvezetők és hozzátartozóik tettek nyertes árajánlatot. Az árveréseken általuk elnyert tizennyolc birtoktest összterülete meghaladta az 1465 hektárt, összárajánlatuk pedig a 4,2 milliárd forintot. Az eredmény után néhány héttel a kormány 2016 januárjában – látszólag a földprivatizációval kapcsolatos helyi és országos tiltakozásoknak engedve, „a több évszázados nemzeti érték, a ménesbirtok megmentését és a helyi foglalkoztatási gondok megoldását” hangoztatva - gyors döntést hozott a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. kivásárlásáról, a cég élére kormánybiztossá nevezte ki Farkas Sándor fideszes országgyűlési képviselőt. Rá egy hónapra a Mezőhegyes környéki állami földeken megalapította a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságot: az érintett állami területeken új árverési fordulókat már nem tartottak, a földbérleti szerződéseket felbontották, a 2015. decemberi árverések „nem baráti” nyerteseivel pedig nem kötötték meg a földeladási szerződést. A földárveréseket vizsgálva kiderült, hogy Békésben is a Fideszhez közeli rokoni, baráti, nagygazdai és nagyvállalkozói érdekkörök jutottak jelentős állami földterületekhez – állapítja meg Ángyán, felsorolva a nyertesek között a megye erős embere, a „dinnyekirály”, költségvetési csalással megvádolt Simonka György fideszes országgyűlési képviselő rokoni, baráti, üzleti érdekkörének tagjait, kormánypárti önkormányzati képviselő-jelölt nagygazdát, Kondoros fideszes alpolgármesterét, és a MAGOSZ több térségbeli tisztségviselőjét is. Az úgynevezett „földműves” nyertesek között pedig talált árufuvarozó nagyvállalkozót, dohányáru kereskedőt, sütőiparost kereskedőt, vagyonkezelőt, vendéglátóst, pályázati tanácsadót, sőt kézműves díszüveg-készítőt is.
Szerző

A tévészékház ostromlóit "forradalmároknak" nevező riporter lett az Emmi sajtófőnöke

Publikálás dátuma
2019.03.01. 19:38
Mostantól Császár Attila válaszolhat a kérdésekre az Emmi nevében
Fotó: Vajda József / Népszava
Az a Császár Attila felel mostantól az Emberi Erőforrások Minisztériumának kommunikációjáért, akinek 2006-os elfogult tudósítása miatt egymilliós bírságot szabtak ki akkori munkahelyére, a Hír TV-re.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sajtófőnöke lett Császár Attila, aki a Hír TV, majd az Echo TV riportere és műsorvezetője volt - értesült az Index. Az érintett a portál érdeklődésére meg is erősítette, ő lett a minisztérium Sajtó és Kommunikációs Főosztályának vezetője.

Császár, ahogy az az interneten fellelhető életrajzában szerepel, újságírói pályáját a nyolcvanas években a Magyar Rádiónál kezdte, később a Magyar Televízióhoz került, majd az Új Magyarország, illetve a Napi Magyarország újságok munkatársa volt. 2002-től három évig a Duna Tv-nél dolgozott, 2005-ben átigazolt a Hír TV-hez. A 2015-ös "G-nap" után két évig még maradt a Simicska Lajos tulajdonában álló tévénél, majd átment az addigra már Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerülő Echo TV-hez.

Igazán ismertté 2006 szeptemberében vált, amikor
a Magyar Televízió Szabadság-téri székházának többek közt Molotov-koktélokkal felszerelkezett ostromlóit "forradalmároknak" nevezte.

Az akkor történteket többször is 1956-hoz hasonlította. Az elfogult tudósítás miatt később az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) 1 millió forintra büntette a csatornát.

Császár Attila korábban sajtósként is szerzett tapasztalatokat. 1998-2002 között, vagyis az első Orbán-kormány alatt először a Szociális és Családügyi Minisztérium, később pedig a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium sajtóosztályán dolgozott.
Szerző

Budapestben gigászi potenciál van, de alig aknázzák ki - Puzsér bemutatta programját

Publikálás dátuma
2019.03.01. 19:17
Puzsér Róbert
Fotó: Draskovics Ádám
Az LMP által támogatott független főpolgármester-jelölt a hajléktalanság mellett a neonreklámoknak és a felsővezetékeknek is hadat üzent. Létrehozná a Tolvajlás Háza nevű korrupciótörténeti múzeumot.
Mit akar Puzsér Róbert? Mi az a Sétáló Budapest? címmel rendeztek ma konferenciát Budapesten, ahol az LMP által támogatott független főpolgármester-jelölt ismertette programját. A publicista a napokban többször is hangoztatta, azért is "neheztel" a közvélemény-kutatókra, akik rendre esélytelenként állítják be a Tarlós Istvánnal (és a Karácsony Gergellyel) szembeni küzdelemben, mert valójában még el sem kezdődött a kampánya, be sem mutatta a programját, így az embereknek lehetőségük sem volt arról véleményt alkotni. Ennek megfelelően most el is kezdett bepillantást nyújtani a Sétáló Budapest-programba.

Tévhit, hogy radikális zöldpolitikát képviselek, valójában ez egy zöldminimum - jelentette ki az MTI tudósítása szerint az eseményen Puzsér. Szerinte programja azért kelti radikális zöldpolitika benyomását, mert eddig egyáltalán nem létezett zöld alternatíva a politikai fősodorban. A zöld célok kollektívek, Magyarországon azonban a politika soha nem kedvezett a nagy, össztársadalmi céloknak - hangoztatta.
Szavai szerint a döntéshozók ígéretekkel egyéni és csoportérdekek mentén "leszalámizták" a társadalmat, így nem jutott energia, figyelem a kollektív célokra. Ez az igazi probléma - jelentette ki.

Puzsér Róbert kitért a sétálóövezet fontosságára. Sétáló Budapest programja alapján ilyet alakítana ki a belvárosban, ebbe azonban nem csupán az V. kerület meghatározott részét érti bele, hanem a Jászai Mari tér, a Nyugati pályaudvar, az Oktogon, a Blaha Lujza tér, az Astoria, a Kálvin tér és a Fővám tér jelölte területet, továbbá a pesti folyópartot a Fővám tértől a Jászai Mari térig, valamint a Lánchidat, szerves kapcsolatban a budai Várral. Úgy fogalmazott: "a világ csúfsága", hogy ma is autók közlekednek a Lánchídon. Prága vagy Firenze jelentős hídjain ez nem így van - jegyezte meg.
Budapestben gigászi potenciál rejlik, a legközelebbi ilyen fekvésű város a bolygón Rio de Janeiro Puzsér Róbert szerint. Ezt a lehetőséget azonban csupán az 1970-es évek színvonalán aknázzák ki, a politika a Kádár-rendszer fogságában él - tette hozzá.

A főpolgármester-jelölt azt mondta, hogy három "szívügye" van. Az egyik a hajléktalanság, amelyet súlyos erkölcsi kérdésnek nevezett. Ember nem lakhat az utcán - hangoztatta Puzsér Róbert, aki szerint minden közösség "minőségét" az jelzi, hogy miként bánik a legelesettebbjeivel. A lakhatást állampolgári joggá kell tenni, ami legalább egy zárható, fűtött szobát jelent - mondta.
Második pontként egy korrupciótörténeti múzeum létrehozását javasolta.

A Terror Háza Múzeum berendezésével a politikai osztály kifejezésre juttatta, hogy szakított a terrorral. A korrupció azonban ugyanúgy a magyar történelem része, ezért lenne szükség a Tolvajlás Háza Múzeumra. Ezzel a politikusok kinyilvánítanák, hogy végeztek a lopással - vélekedett.

A harmadik ügy az utcaképé. A főpolgármester-jelölt szerint tragikus a homlokzatok állapota. Elfogadhatatlan, hogy az 1970-es, 1980-as évek igénytelen neonreklámjai még mindig megtalálhatóak a házak tetején, elcsúfítva Budapest városképét - emelte ki. Hozzáfűzte, hogy álmai fővárosában felsővezetékek sem kapnának helyet, mert ezek lényegesen rontják a komfortérzetet. Megjegyezte, hogy mindez a következő harminc év programja.

A főpolgármester-jelölt úgy vélekedett, hogy 2010-ben megbukott a harmadik magyar köztársaság, és a jelen rendszer a fennállásának a derekán jár. A "fülkeforradalom" felelőseinek a Fideszt, a KDNP-t, az MSZP-t és a Demokratikus Koalíciót nevezte, megjegyezve, hogy bár utóbbi párt akkor még nem létezett, Gyurcsány Ferenc nagyon is.
Lehetséges centrumpártként hivatkozott Puzsér Róbert a Jobbikra, az LMP-re, a Momentum Mozgalomra, valamint a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra.

A főpolgármester-jelölt közölte, hogy kizárólag szakemberekre bízná a város vezetését, politikusok nem kapnának nála helyet. Kijelentette, hogy szeretné öt év alatt végrehajtani a vállalásait, utána lemondana, visszatérne a kulturális térbe. Nem akar politikusi karriert felépíteni - tette hozzá. Az eseményen közölték, hogy a héten bejegyezték az Állampolgárok a Centrumban Egyesületet - ennek a szervezetnek a színeiben indul majd Puzsér Róbert a városvezetői tisztségért.