Aggódik a Volán újabb átszervezése miatt a szakszervezet

Publikálás dátuma
2019.03.03. 19:18

Fotó: Népszava
A KMSZ szerint a mostani integráció nyílt beismerése a 2015-től működő regionális modell kudarcának.
Aggályosnak tartja a Volán-társaságcsoport újabb átszervezését a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ), úgy vélve, hogy az események hátterében a Volánok szerepe csökkentésének szándéka húzódik meg. A szakszervezet vasárnapi közleményében a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter csütörtöki bejelentésére reagált, amely szerint egy Volán-társaságba vonják össze a hét régiós közlekedési társaságot. A KMSZ szerint a mostani integráció nyílt beismerése a 2015-től működő regionális modell kudarcának. Úgy vélik, a szakma ilyen mértékű átszervezéseket nem tud markáns színvonalcsökkenés nélkül átvészelni. Egyben jelezte, hogy létszámleépítés esetén a „lélektani határt”, az 1-1,5 százalékot meghaladó mértéket már nem fogja támogatni, és kész bármilyen törvényes eszközt igénybe venni a megakadályozására. Az érdekképviselet sérelmezi, hogy csak sajtóhírekből értesülhetett az átszervezésről, és mielőbbi érdemi egyeztetést sürget az átszervezésről.
Szerző
Frissítve: 2019.03.05. 18:51

Újra kellenek az 55 év felettiek?

Publikálás dátuma
2019.03.03. 19:00

Fotó: Németh András Péter
Több, a kormány által megszüntetett programot hozna vissza némileg átalakítva a jegybank a munkaerőhiány enyhítése érdekében. A kabinet a diákokat is "hadra fogná".
Orbán Viktor szerint nem tűnik lehetetlennek, hogy Magyarország hamarosan egy olyan ország legyen, ahol 10 millió emberből 5 millió dolgozik. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara múlt heti gazdasági évnyitóján azt is jelezte ugyanakkor: hazánk népessége a közeljövőben nem fog növekedni, vendégmunkásokat pedig nem fogadunk. Kérdés: mire alapozza akkor a kormányfő az elkövetkező években a félmilliós foglalkoztatotti létszámbővülést? A KSH legfrissebb statisztikái szerint jelenleg ugyanis csupán 4,47 milliónyian dolgoznak. A jegybank múlt héten közzétett 330 pontos versenyképességi stratégiája részletesen foglalkozik a kérdéssel, javaslatai között pedig több olyan is szerepel, amely a kormány által nemrégiben megszüntetett programokat hozna vissza némiképp átalakítva. Ilyen például a munkavállalók földrajzi mobilitásának támogatása. A kormány az idén januártól szüntette meg több más cafeteriaelemmel együtt a mobilitási célú lakhatási támogatás – közismertebb nevén albérlettámogatás - adókedvezményét. A jegybank szerint azonban a munkaerő mobilitása érdekében a lakhatást támogatni kell. Lengyel mintára ezért például egy kuponos támogatási rendszert vezetnének be. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az ingázási és lakhatási költségek egy részét kuponok formájában átvállalná az állam. A kedvezményezettek körébe a közfoglalkoztatottakat, a tartósan állást keresőket, a kisgyermekes anyákat és a nyugdíjhoz közeli munkavállalókat vonnák be. Minderre az MNB szerint azért van szükség, mert miközben a magyar lakosság európai uniós viszonylatban is igen kevéssé mobilis, aközben a Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon már gyakorlatilag elfogyott a munkaerőtartalék. Az ország keleti részén viszont továbbra is magas a munkanélküliség: Szabolcsban például 8,7, míg Veszprémben csak 1,6 százalék. Az alacsony mobilitás a lakásbérleti piac szűkösségére, és a saját tulajdonú lakások magas arányára vezethető vissza, a lakhatási és megélhetési költségek ráadásul a fejlettebb régiókban magasabbak – fejtegeti a jegybank. Rámutatnak: a jelenlegi területfejlesztési stratégiai dokumentumok a közlekedési viszonyok javítását jelölik meg a mobilitás fő eszközeként, de ez nem elégséges. Az alacsonyabb jövedelmű háztartások és a fiatalabb korosztályok esetében a lakhatást is támogatni kell, vállalati oldalon pedig a mobilitási célú lakhatás elszámolásával is ösztönözhető a munkaerő mobilitása – írják.    Egy másik, szintén a kormány korábbi lépéseivel szembemenő javaslat azonban tényleges létszámbővülést hozhatna. A jegybank a fiatalok és a nyugdíj előtt állók - továbbá a közmunkások, a külföldről hazatérők és a szülőképes korú nők - esetében ugyanis kibővítené a munkahelyvédelmi akcióterv keretében igénybevehető kedvezményeket.  Tavaly decemberig  az 55-64 éves és a 25 év alatti munkavállalók után  - más „védett” csoportokhoz, például a szülésről visszatérőkhöz hasonlóan - a munkáltatóknak kevesebb szociális hozzájárulási adót kellett fizetniük. Nem véletlenül: a munkaadókban még mindig sok előítélet él az idősebb korosztállyal szemben, ezért nem szívesen alkalmazzák őket még munkaerőhiány idején sem. Jelenleg így az 55-64 éves korosztály alig több, mint fele dolgozik. A kormány ennek ellenére januártól megszüntette ezt a támogatást az 55 év felettiek és a 25 év alattiak esetében. Pedig a jegybank elemzése szerint a program nem volt sikertelen: 2018-ban a munkáltatók havonta 900 ezer alkalmazott után vettek igénybe ilyen kedvezményeket, az érintett csoportok foglalkoztatása pedig mintegy másfélszeresére emelkedett, miközben a célcsoportba nem tartozók foglalkoztatásbővülése csupán 10 százalék feletti volt. A jegybank szerint a két támogatotti kategória megszüntetése miatt a kedvezményezettek köre a felére csökkenhet, ami a foglalkoztatás alakulása szempontjából kockázatokat hordoz. Az MNB ezért nem engedné el az 55 év felettiek és a 25 év alattiak kezét. Sőt, nem a munkáltatóknak, hanem a munkavállalóknak járó járulékkedvezményt kínálna nekik. Ez azonnali nettó bérnövekedést eredményezne számukra, ami már rövidtávon is ösztönözné a munkavállalást - írják. (Arra már nem térnek ki, hogy a munkáltatói ellenérzések ettől még nem szűnnek meg az idősebb korosztállyal szemben.) Az MNB a nyugdíjazási korhoz közeli korcsoportban, továbbá a szülőképes korú nőkben mintegy 140 ezer fős munkaerőpiaci tartalékot lát. Ha pedig a magyar 15–24 éves fiatalok foglalkoztatása elérné az osztrák szintet, az önmagában több mint 200 ezer fővel növelné a foglalkoztatottak számát.

A közfoglalkoztatottakra is gondoltak

A mobilitási ösztönzőket a közfoglalkoztatottakra is kiterjesztené a jegybank. Javasolják, hogy a közfoglalkoztatásból kilépők számára az azt követő egy évben térítsék meg az álláskeresés, majd a munkába járás költségét, az elhelyezkedési bónuszt pedig kompenzálják a lakhelytől való távolsággal is. A vállalkozásoknak közvetlen támogatást adnának munkásszállások építéséhez is. A jegybank szerint mindemellett az államnak kellene fizetnie a munkába álló közfoglalkoztatottak bérét akkor, ha a munkáltató még legalább ugyanannyi ideig vállalja foglalkoztatását. A közmunkásbér és a minimálbér összege közötti ollót pedig tovább nyitnák. A közfoglalkoztatottak nyílt munkaerőpiacra terelése azonban – bár valóban enyhítheti a munkaerőhiányt a gazdaságban – a foglalkoztatotti statisztikában nem jelentene többletet. A KSH ugyanis jelenleg is a foglalkoztatottak körébe sorolja a mintegy 130 ezer közmunkást, ezzel is csökkentve - legalábbis papíron – a munkanélküliségi rátát.

PM: Járulékmentes diákmunka, táppénzesek ellenőrzése

A jegybankkal szinte egyidejűleg a Pénzügyminisztérium(PM) is kiadta a maga versenyképességi programját. Ebben a mobilitást elősegítő intézkedések között mindössze az M9-es autópálya megépítése szerepel, amely a Dél-Dunántúl nagyobb városainak biztosítaná a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolódást. Munkaerőpiaci utánpótlást a 24 év alatti diákokban látnak, akiknek, ha tanulmányaik mellett dolgoznak, a nyugdíjasok januártól életbe lépett kedvezményéhez hasonlóan csak szja-t kellene fizetniük. A kisgyerekes anyákat is munkavállalásra ösztönöznék, bár ezzel kapcsolatban túl sok új javaslat nem található a dokumentumban. A 8 általános elvégzése vagy az érettségi megszerzése előtt gyermeket szülő nőket ösztöndíjjal segítenék tanulmányaik befejezésében. Az óvodai és bölcsődei férőhelyek bővítésének már sokszor elhangzott ígérete mellett ezen intézmények nyitvatartását is meghosszabbítanák. Szintén a "munkaerőtartalékok aktiválása" címszó alatt szerepel, hogy a táppénzzel kapcsolatos visszaélések csökkentése érdekében gyakrabban lehetne ellenőrizni a keresőképtelen állapotot. Ez utóbbi pont elég meglepő annak ismeretében, hogy a dolgozók táppénzen töltött napjainak száma évek óta csökken:1992-ben még átlagosan 17 nap volt, 2016-ban már csak 10. A szakszervezetek szerint a dolgozók inkább betegen is bemennek munkahelyükre, hogy ne veszítsenek fizetésükből és a jelenléti bónuszokból. A KSH legutóbbi Munkaidőmérleg tanulmánya pedig arra mutat rá: mivel betegszabadság idejére a kereset 70, a táppénzen töltött időre pedig 50, illetve 60 százaléka jár, rövidebb betegség esetén a dolgozók inkább a szabadságuk terhére maradnak otthon.

Szerző
Frissítve: 2019.03.03. 19:15

VDSZ: Fenyegeti a sztrájkra készülőket a Hankook

Publikálás dátuma
2019.03.03. 16:53
A kép illusztráció
Fotó: IGOR STEVANOVIC / SCIENCE PHOTO / IST / SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
A szakszervezet szerint a gyár eközben megemeltette a termelési szintet, hogy – felkészülve az esetleges termeléskiesésre – növelje a raktárkészletét.
Több aktív dolgozó is jelezte a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) dunaújvárosi szervezetének, hogy a cég vezetése a termelésben dolgozóknak különböző „üzeneteket” juttat el. Többek között azzal fenyegetik a munkásszállón lakókat, hogy akik az esetleges sztrájkban részt vesznek, ne számítsanak a továbbiakban a Hankook ház „vendégszeretetére”, azaz kiköltöztetik őket – írja közleményében a VDSZ. A szakszervezet szerint emellett nem hivatalos úton szivárogtatják a cég bérajánlatát, amely kicsit leképezi a szakszervezet követelését, de értékben messze áll az érdemi ajánlattól. Közben a gyár a termelési szintet megemeltette, hogy ezzel növelje raktárkészletét, felkészülve az esetleges sztrájk okozta termeléskiesésre – teszik hozzá. Székely Tamás, a VDSZ elnöke úgy véli: ezek a lépések és kicsinyes eszközök azt mutatják, hogy a vezetés érzékeli a dolgozók elszántságát, de érdemben nem tud mit kezdeni vele. „Különösen azzal nem, hogy nagyon sokan lépnek be a szakszervezetbe, és a tagság rohamosan nő! Ez nagyon jó jel – véli Székely -, mert erőt ad a hétfő délutáni tárgyalásokhoz. Mostanáig ugyanis semmilyen ajánlatot nem kapott a szakszervezet a Hankooktól, hétfőn viszont már nagy a tét. A munkavállalók támogatásával összeállított bérkövetelés ismert, most már csak a munkáltató józanságán múlik, hogy a megállapodás felé tart, vagy a keményebb csatát választja” – olvasható a közleményben.    Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) korábban a Mércének elmondta, hogy komoly elszántság mutatkozik a munkavállalókban, felmérték a sztrájkhajlandóságot is, és nagy támogatottsága van a sztrájknak. A dunaújvárosi Hankook gyárban február végén alapított sztrájkbizottságot a szakszervezet, miután a cégvezetés egyoldalúan felfüggesztette a dolgozói érdekképviselettel folytatott bértárgyalásokat, befagyasztotta a konzultációt. A munkások többek között 18 százalékos alapbérfejlesztést, illetve egyéb bérkiegészítéseket szeretnének kiharcolni – teszi hozzá a portál.
Szerző
Témák
Hankook sztrájk