Egyetlen szó törvénybe csempészésével választanák le az MTA kutatóhálózatát

Publikálás dátuma
2019.03.04. 10:34
Palkovics viszi a kutatóhálózatokat?
Fotó: Vajda József / Népszava
Az Országgyűlés már ma szavazhat arról, hogy az MTA kutatóhálózatának finanszírozása is olyan alapítványon keresztül történjen, mint a Corvinusé. Ez a gyakorlatban az akadémia befolyásának végét jelentené.
Mától ülésezik újra a Parlament, amely várhatóan ezen a héten szavaz a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslatról. Ennek lényege, hogy olyan új típusú alapítványi forma jönne létre, amely családi vagyonok professzionális kezelését, valamint közfeladatokat, például felsőoktatási célokat is szolgálhat. Ezt a kormány többek közt azért hozná létre, hogy a Corvinus Egyetem új, alapítványi szervezeti formája létrejöhessen, az mfor.hu szerint azonban az MTA - leválasztott - kutatóhálózatának finanszírozása is történhet ilyen vagyonkezelő alapítványon keresztül, ahogy az a korábbi tervekben is szerepelt.
Ez egyben azt is jelentené, hogy az akadémia befolyása megszűnne a kutatóhálózat fölött.

A koncepciót, amely szerint tehát egy vagyonkezelői alapítvány fenntartásában működne tovább a kutatóhálózat, az Innovációs és Technológiai Minisztérium már ismertette is Lovász Lászlóval, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, az MTA tárgyalódelegációja azonban ezt nem fogadta el.

A "törvénygyár" ennek ellenére mozgásba lendült, és nemrég egy módosító indítványban felbukkant a korrekciós javaslat, amely lehetővé tenné a fentebb ismertetett átalakítást. A törvényalkotási bizottság nyújtotta be azt a módosító csomagot a vagyonkezelő alapítványokról szóló javaslathoz, amelyben a portál rá is talált az erről szóló részre.
Mindössze egyetlen szó betoldásával rendezik el a kérdést, amikor a "kutatással" egészítik ki a közérdekű célok listáját, amelyek érdekében vagyonkezelő alapítványt létre lehet hozni.

Így csempészték be a törvénybe az MTA kutatóhálózatának leválasztását
Fotó: mfor.hu
Amennyiben ebben a formában fogadja el a parlament az egész jogszabálycsomagot, és erre, ahogy azt az mfor is megjegyzi, minden esély megvan, akkor meglesz a törvényi feltétele annak, hogy a kutatóhálózat alapítványi formában váljon le az MTA-ról.
Szerző

Deutsch Tamás: Magyarországon az emberek örömmel túlóráznak, ez természetes

Publikálás dátuma
2019.03.04. 09:02

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A fideszes európai parlamenti képviselő szerint idehaza a dolgozóknak 8 óra 15-re kéne hivatalosan beérniük, de 7:50-kor már benn vannak. Újabb bizonyíték a párhuzamos univerzumok létezésére?
A munkavállalók önként, szívesen dolgoznak heti 40 óránál többet, ez természetes Magyarországon – mondta az RTL Klub Híradójának kérdésére Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő annak kapcsán, hogy március 1-jétől életbe lépett a "kormányzati szolgálati jogviszony", vagyis mondhatni a központi hivatalok tisztviselőinek „rabszolgatörvénye”.

Ez egyebek mellett arról rendelkezik, hogy a hivatalokban dolgozóknak 8 helyett 9 órát kell benn lenniük a munkahelyükön, a munkaidejükből - amely 6:45-kor kezdődik - pedig kikerült a félórás ebédszünet. A további megszorítások közé tartozik, hogy a megyei és fővárosi kormányhivatali dolgozóknak már nem jár cafeteria,
az alapszabadság 25 napról 20 napra csökken

és már nem a munkában töltött idő, hanem a pozíció határozza meg a további szabadnapok számát. Súlyos változás az is: ezután ellentételezés nélkül terjeszthető ki a napi munkaidő 12 órára, vagyis nem fizetik ki a túlórákat.

A finoman szólva sem éppen szívderítő változások kapcsán Deutsch most a hvg.hu tudósítása szerint azt mondta: "ne csináljunk már úgy, mintha Magyarországon egyébként ne lenne teljesen természetes dolog nem főnöki kegyetlenség, nem a munkavállaló kiszolgáltatottságának kihasználása, hanem az, hogy az emberek (…) nagyon-nagyon jelentős részben örömmel dolgozik ott, ahol dolgozik. Van egy szakmai végzettségük, nem munkahelyüknek, hanem hivatásuknak tekintik, és
lehet, hogy 8 óra 15-re kéne hivatalosan beérniük, de 7:50-kor benn vannak, és lehet, hogy 16 óra 45 perckor elmehetnének, de ha van elvégzendő munkájuk, akkor 17:30-kor, sőt 18:15-kor is ott vannak még a cégnél."

Az EP-képviselő a közszférában dolgozókat képviselő szakszervezetek sztrájkfenyegetését pedig annyival intézte el: "talán nem áll messze a helyes valóságérzékeléstől, ha valaki az EP-választás és ennek a munkabeszüntetésnek a készülődése közötti összefüggéseket véli felfedezni."

Minél több ilyen nyilatkozatot hallunk Fideszes politikusoktól, annál biztosabb, hogy a BBC riporterének mégis csak igaza volt, amikor nemrég Szijjártó Péter külügyminiszternek egy interjúban azt mondta: "maguk egy párhuzamos univerzumban élnek."
Szerző
Frissítve: 2019.03.04. 09:09

Leépítés után: interjúra sem hívják be a volt tisztviselőket

Publikálás dátuma
2019.03.04. 08:15
A kormány ígéri, nem lesz további leépítés a közszférában. A már kirúgottak alig találnak munkát
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Nehéz helyzetben van az a köztisztviselő, akit tavaly év végén küldtek el valamelyik minisztériumból vagy központi háttérintézményből, hivatalból. Egy profi fejvadász cég vezetője saját tapasztalatai alapján azt mondta: a munkatársat kereső HR-főnökök a pályázati jelentkezések közül nagy valószínűséggel az utolsó helyre sorolják önéletrajzaikat.
Az Aarenson Consulting Személyzeti Tanácsadó Kft.-t irányító Pethő Anikó úgy látja, főként azért nem hívják be már interjúra sem az elbocsátott hivatalnokokat, mert a közigazgatásban többnyire egy-két speciális területen mozogtak, ezért nagyon szűk azoknak a beosztásoknak a köre, ahol alkalmazhatnák őket. A szakember szerint ezt valamennyire lehet oldani, ha a volt köztisztviselő például épp a monotónia tűrő képességét hangsúlyozza, esetleg nyelvtudására vagy pénzügyi ismereteire alapoz, de az biztos, hogy egy ezek alapján mégis megvalósuló személyes találkozáson nagyon el kell adnia magát a sikerhez. Mindez hatványozottan igaz, ha az illető életrajzában politikához kötődő időszakok is szerepelnek – tette hozzá az egyik legismertebb hazai fejvadász cég vezetője. Ilyen körülmények között biztosra vehető, hogy a tavaly év végén a minisztériumokból és háttérintézményekből kirúgott emberek sorsa nehezen rendeződik, de sem a Miniszterelnökség, sem a szakminisztériumok nem tudták pontosan megmondani, hányan tudtak elhelyezkedni közülük. A Népszava kérdéseire küldött egységes válaszból csak az derül ki, hogy a megszüntetett 6810 álláshely a tárcáknál és háttérintézményeiknél lévő státusok 18 százalékos csökkentését jelentette, de ennek fele betöltetlen volt, vagyis ténylegesen valamivel több mint 3400 alkalmazottnak szűnt meg január 1-től a munkaviszonya. Nagy részüknek a Karrier Híd programmal próbáltak valami iránymutatást adni az álláskereséshez, de ez nem jelent konkrét segítséget, felkínált állásokat. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint karriertervezési csoportos tájékoztatást összesen 17 alkalommal tartottak, háromszor a KSH-ban és a Pest Megyei Kormányhivatalban, kétszer a belügyi dolgozóknak, valamint az igazságügyi tárcánál, de volt ilyen a humántárcától, a Pénzügyminisztériumból, az innovációs és az agrártárcától elküldötteknek, de még a bányászati és a közbeszerzési hatóságnál is. Ezt a központi lehetőséget nem vette igénybe az Állami Számvevőszék (ÁSZ), ehelyett a tavaly karácsony előtt kirúgott munkatársaknak profi fejvadász cég közreműködésével próbáltak segíteni. Az ÁSZ honlapján elérhető adatok szerint már szeptember végén megbízási szerződést kötöttek a Beck and Partners fejvadász céggel, a hazai piac egyik legrégebbi és legismertebb szereplőjével több mint 11 millió forint értékben „álláshoz jutás elősegítése érdekében”. Domokos László ÁSZ elnök már tavaly nyáron bejelentette, hogy náluk több lépcsőben biztosan felszabadul sok munkaerő. Akkor 60 embernek ajánlották fel a közös megegyezéssel távozás lehetőségét, decemberben újabb száznak. Folyosói pletykák szerint akár kétszázmillióba is kerülhetett a szervezetnek, hogy megszabadult ennyi embertől, de az ÁSZ sajtóosztálya azt állítja, senki nem kapott végkielégítést a távozók közül. Ahogy arról decemberben beszámoltunk, főleg régi szakemberek és szakszervezeti tagok kerültek a listára, akik elfogadhatták a közös megegyezésnek álcázott menesztésüket, amit azzal a cinikus körítéssel jelentettek be, hogy a szervezet megvédi őket a munkahelyi kiégéstől. Semmit nem értek az akkori szakszervezeti figyelmeztetések, a szervezet munkatársaitól származó információink szerint ma is folyamatos a rengeteg túlmunkára kényszerített dolgozók megfélemlítése, a kirúgás réme most is ott lebeg minden régi számvevő feje fölött.
Témák
közszolgák