A nyugdíjfolyósítóhoz vonulnak az ellenzéki képviselők

Publikálás dátuma
2019.03.04 14:40

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A nyugdíjfolyósító igazgatóság elé vonulnak az ellenzéki pártok, tiltakozásul a köztisztviselők számára bevezetett új munkarend ellen.
„A-hét van, ezért az ellenzéki pártok nem vesznek részt a Fidesz propaganda hétfőjében” - kezdte némileg meglepő szófordulattal a második tavaszi összellenzéki sajtótájékoztatót Bangóné Borbély Ildikó. A szocialista politikus ezzel arra utalt, hogy ma már csak minden második héten ülésezik a korábbi formájában a parlament, a „B-hetek” nem jelentenek teljes ülésszakot. Az ellenzék koreográfiája a múlt hetihez hasonló volt: politikusaik bejelentkeztek napirend előtti felszólalásokra, majd nem mondták el azokat (az egyetlen LMP-s Schmuck Erzsébet kivételével, aki a globális felmelegedésről beszélt), hanem közösen kivonultak az Országgyűlésből, majd elmentek egy olyan intézményhez, amiben éppen új, a munkavállalóknak hátrányos munkarendet vezettek be. Ez a két hete az esztergomi Suzuki volt, ahol egy szakszervezeti vezetőt bocsájtottak el korábban, most a nyugdíjfolyósító igazgatósághoz vonulnak a képviselők. A helyszín apropója pedig az volt, hogy mint lapunk megírta, most lépett hatályba az az új jogszabály, amelyik a köztisztviselők munkaidejét napi 9 órára emeli. (El lehet rendelni napi 12 órás munkavégzést is.) Bangóné szerint ezzel a versenyszféra után a kormány a köztisztviselőkre is kiterjeszti a modern rabszolgaság intézményét. Arató Gergely (DK) szerint a kivonulók azt a Magyarországot képviselik, akiknek elege van a Fidesz Magyarországából. Az új törvény tönkreteszi a magyar államigazgatást, az ellenzéki pártok ezt nem fogják hagyni – mondta, és bejelentette, hogy a jogszabályt közösen az Alkotmánybíróság elé viszik. Szabó Tímea (Párbeszéd) arról beszélt, az ellenzék az elmúlt kilenc évben igyekezett konstruktívan részt venni a parlamenti munkában, de a Fidesz ezt mára teljesen ellehetetlenítette, így a továbbiakban ehhez nem akarnak asszisztálni. Kepli Lajos jobbikos képviselő szerint a közös ellenzéki akciókat a rabszolgatörvény hívta életre és azok addig fognak folytatódni, amíg a Fidesz és a kormány hasonló törvényeket hoz az emberek, a munkavállalók ellen. Csárdi Antal (LMP) szerint, ha a gazdaság tényleg olyan sikeres, mint ahogy a Fidesz állítja, akkor a kormánynak éppen a munkavállalók helyzetét megkönnyítő lépéseket kellene tennie, ehelyett az ellenkezője történik. Szél Bernadett pedig arról beszélt, a köztisztviselők 60-70 százaléka nő, a nyugdíjfolyósítónál azonban ez az arány 90 százalék, így a kormány nőket, anyákat büntet a törvénnyel. A független képviselő azt mondta, már járt a nyugdíjfolyósítóban és azt látta, a dolgozók így is korábban mennek be és tovább maradnak, mert létszámhiány miatt hatalmas ügyhátralékot kellene ledolgozniuk. Vagyis „a kormány egy törvénytelen helyzetet legalizált a jogszabállyal”. Bősz Anett a liberálisok részéről azt mondta, a NER-nek nek fontosak az egyszerű emberek. A képviselők további utcai akciókat ígértek.
Frissítve: 2019.03.04 14:42

Kiemelték a budafoki bombákat

Publikálás dátuma
2019.03.23 15:27

Fotó: Facebook/ Mh. 1 Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred
Hajóról, csörlőkkel emelték ki a vízből tonnás súlyú amerikai bombákat.
Hozzálátott az óriási világháborús bombák kiemeléséhez szombat délután az Mh 1 Honvéd Tűzszerész és Hadihajós ezred szakértő csapata: mint Facebook-oldalukon is látható, egy hajóra állított daruról emelték ki az egyenként egytonnás amerikai gyártmányú robbanótesteket.
A műveletet megelőzően egy kilométeres körzetben ürítették ki a környékbeli épületeket – mivel a bombák rosszabb esetben ekkora hatósugárban szórhatnák szét repeszeiket – az evakuálás során pedig mintegy négyezer embernek kellett elhagynia ideiglenesen otthonát.
A  két robbanótestet egyébként már tavaly októberben felfedezték, de a rendkívül alacsony, helyenként csupán 45 centis vízállás miatt akkor nem lehetett megoldani kiemelésüket.
Frissítve: 2019.03.23 15:57

Páncélautót küldtek az Iszlám Állam hóhérának tartott férfiért, és Polt személyesen kért nyomozást ügyében

Publikálás dátuma
2019.03.23 14:52
F. Hasszán elfogása
Fotó: tek.gov.hu
Embercsempészés miatt ítélték el, végül a legsúlyosabb váddal kellett szembenéznie F. Hasszánnak. A fiatal férfi mindent tagad.
Polt Péter személyesen kért nyomozást a szír férfi, F. Hasszán ellen, akit a Fővárosi Nyomozó azzal gyanúsítanak, hogy az Iszlám Állam magas rangú vezetőjeként kivégzésekben vett részt – tudta meg a Népszava a gyanúsított ügyvédjétől, Kelen Lászlótól. A hatóságokat jócskán megmozgatta az ügy: információink szerint a 27 éves férfit hat TEK-kommandós vitte el talpig fegyverben egy páncélautóval Nyírbátorból, ahol a Menekültügyi Őrzött Befogadóközpontban őrizték, és Budapesten hallgatták ki.
A 27 éves férfit nem sokkal korábban ítélték el korábban embercsempészés miatt – egy barátja feleségét vitte volna illegálisan Magyarországról Franciaországba, amikor december végén Ferihegyen lebuktatták. Felfüggesztett börtönbüntetés terhe miatt akarták kiutasítani az országból, amikor több külföldi terrorelhárító csoport – információink szerint az antwerpeni elhárítás - is jelzést küldött róla a magyar hatóságoknak.
Védencem ellen három pontban nyomoznak: találtak egy felvételt, amin ő – vagy egy rá hasonlító férfi – hangosan élteti az Iszlám Államot; azzal gyanúsítják, hogy 2016-ban, Homszban részt vett 20 ember meggyilkolásában; végül hamis iratok használatával is meggyanúsították – sorolta Kelen.
Az ügyvéd hozzátette, a vádhatóság mindhárom pontban csak valószínűsíti a férfi bűnösségét, aki egyébként következetesen tagad minden, ellene felhozott állítást. „Hang és írásszakértő részvételére is szükség lesz ahhoz, hogy kiderüljön, valóban védencem van a képeken, tényleg ő a kivégzések egyik elkövetője”. Kelen szerint sem bizonyított, hogy a szír állampolgárságú, de görög menekültstátusú férfi hamis papírokat használt – az ügyvéd szerint ezt a kormánysajtóban előszeretettel "migráns bankkártyának" nevezett szociális kártyával kapcsolatban vélelmezik; a férfi felesége viszont ugyanilyen papírokkal és kártyával élhet Görögországban.
Kelen László az üggyel kapcsolatban hangsúlyozta, védőként feladata , hogy bízzon védence állításaiban, ha azonban bebizonyosodik, hogy F. Hasszán tényleg bűnös, megérdemeltnek tartaná az akár életfogytiglani börtönbüntetést is. Az ügyvéd szerint azonban több olyan pont is van, ami a szír férfi ártatlanságára utal: F. Hasszán az eljárás során eddig végig következetesen ugyanazt állította, és akkor sem bizonytalanodott el, amikor megtudta: a beismerés esetén jóval enyhébb büntetést kaphat. „A terrorelhárító szolgálatoknak jóval többet ér egy beszédes rab, aki lebuktatja bűntársait és a terrorszervezet bujkáló tagjait, mint akit „csak” leültetnek – védencem ezt is megértette, mégis állította, hogy ártatlan, és bizonyítékot emlegetett, amik alapján nem vehetett részt a 2016-os gyilkosságokban” Az is ellentmondásos, hogy a magyar sajtóban elterjedt, a férfi a szíriai Homsz városában vett részt az Iszlám Állam mészárlásaiban, miközben Homsz 2016-ban már régóta a dzsihadistákkal is szembenálló Aszad-rezsim ellenőrzése alatt állt. 
F. Hasszán következő tárgyalására vasárnap kerül sor, ahol eldől, hogy a csak 72 órán át fenntartható őrizet után kiutasítják vagy le is tartóztatják. Ügyvédje az utóbbit valószínűsíti, mivel bűnösségének bizonyításához vagy cáfolatához hosszas eljárásra, külföldi hatóságoktól beszerzett információkra is szükség lesz. 
Annyi azonban biztos, hogy az eset politikai és kommunikációs szempontból úgy jöhet a kormánynak, mint egy falat kenyér: miután a Fideszt, „saját kérésére” felfüggesztették a Néppártban, csak még fontosabbá vált hangoztatni a sokszor ismételt alaptételt – vagyis a bevándorláspárti és bevándorláspárti erők küzdelmét, a migráció veszélyeit. Egy ilyen nyomozás pedig a gyanú megalapozottságától újabb témát, löketet ad bevándorlásról folytatott propagandának.
Frissítve: 2019.03.23 15:36