„A-hét van, ezért az ellenzéki pártok nem vesznek részt a Fidesz propaganda hétfőjében” - kezdte némileg meglepő szófordulattal a második tavaszi összellenzéki sajtótájékoztatót Bangóné Borbély Ildikó. A szocialista politikus ezzel arra utalt, hogy ma már csak minden második héten ülésezik a korábbi formájában a parlament, a „B-hetek” nem jelentenek teljes ülésszakot.
Az ellenzék koreográfiája a múlt hetihez hasonló volt: politikusaik bejelentkeztek napirend előtti felszólalásokra, majd nem mondták el azokat (az egyetlen LMP-s Schmuck Erzsébet kivételével, aki a globális felmelegedésről beszélt), hanem közösen kivonultak az Országgyűlésből, majd elmentek egy olyan intézményhez, amiben éppen új, a munkavállalóknak hátrányos munkarendet vezettek be.
Ez a két hete az esztergomi Suzuki volt, ahol egy szakszervezeti vezetőt bocsájtottak el korábban, most a nyugdíjfolyósító igazgatósághoz vonulnak a képviselők. A helyszín apropója pedig az volt, hogy mint lapunk megírta, most lépett hatályba az az új jogszabály, amelyik a köztisztviselők munkaidejét napi 9 órára emeli. (El lehet rendelni napi 12 órás munkavégzést is.) Bangóné szerint ezzel a versenyszféra után a kormány a köztisztviselőkre is kiterjeszti a modern rabszolgaság intézményét.
Arató Gergely (DK) szerint a kivonulók azt a Magyarországot képviselik, akiknek elege van a Fidesz Magyarországából. Az új törvény tönkreteszi a magyar államigazgatást, az ellenzéki pártok ezt nem fogják hagyni – mondta, és bejelentette, hogy a jogszabályt közösen az Alkotmánybíróság elé viszik. Szabó Tímea (Párbeszéd) arról beszélt, az ellenzék az elmúlt kilenc évben igyekezett konstruktívan részt venni a parlamenti munkában, de a Fidesz ezt mára teljesen ellehetetlenítette, így a továbbiakban ehhez nem akarnak asszisztálni. Kepli Lajos jobbikos képviselő szerint a közös ellenzéki akciókat a rabszolgatörvény hívta életre és azok addig fognak folytatódni, amíg a Fidesz és a kormány hasonló törvényeket hoz az emberek, a munkavállalók ellen. Csárdi Antal (LMP) szerint, ha a gazdaság tényleg olyan sikeres, mint ahogy a Fidesz állítja, akkor a kormánynak éppen a munkavállalók helyzetét megkönnyítő lépéseket kellene tennie, ehelyett az ellenkezője történik. Szél Bernadett pedig arról beszélt, a köztisztviselők 60-70 százaléka nő, a nyugdíjfolyósítónál azonban ez az arány 90 százalék, így a kormány nőket, anyákat büntet a törvénnyel. A független képviselő azt mondta, már járt a nyugdíjfolyósítóban és azt látta, a dolgozók így is korábban mennek be és tovább maradnak, mert létszámhiány miatt hatalmas ügyhátralékot kellene ledolgozniuk. Vagyis „a kormány egy törvénytelen helyzetet legalizált a jogszabállyal”. Bősz Anett a liberálisok részéről azt mondta, a NER-nek nek fontosak az egyszerű emberek.
A képviselők további utcai akciókat ígértek.
