A gondozottak leginkább a patkányméreggel cseppentett dohányból sodort cigarettát szívják, amivel akár naponta „kiütik” magukat – mondta a Zalaegerszegi Gyermekotthon egyik foglalkoztatás vezetője a legutóbbi helyszíni vizsgálat közben az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) egyik munkatársának, aki az otthonban lakó gyerekek droghasználatáról érdeklődött. Az AJBH legutóbb 2016-ban vizsgálódott Zalaegerszegen, s már akkor számos visszásságra felhívta a figyelmet. A helyzet azóta nem sokat javult.
A friss, hétfőn közzétett jelentésben egyebek mellett az olvasható: noha történtek támogatandó intézkedések a szerhasználat visszaszorítása érdekében, a drog és a cigaretta továbbra is problémát jelent, ahogy a gyerekek közötti agresszió, a kortársbántalmazás („beavatás”, „csicskáztatás”) is. Súlyos visszásságot okoznak a hiányos tárgyi körülmények (hiányzó zuhanyrózsák, kevés, megrongált, elhasznált bútor) is, az AJBH szerint „a jelenlegi lepusztult, sivár környezet” a gyerekeket további rongálásra motiválja. Nem tudni, a gyerekek megfelelő minőségű és energiatartalmú ételeket kapnak-e, az étkezések egyoldalúak. Egy főnek 486 forintból kell megoldani az étkeztetését, a hivatal szerint ebből nem biztosítható napi négy, a minőségi és mennyiségi követelményeknek is megfelelő étkezés.
A gyermekotthon engedélyezett férőhelye 48 fő, az AJBH vizsgálatakor 45 gyermek volt elhelyezve, 8 fő engedély nélkül távol (szökésben), 5 fő pedig javítóintézetben volt. Noha a dolgozók száma meghaladja a minimum előírásokat, a gyermekfelügyelők negyede csak tavaly lépett munkába és egyiküknek sincs megfelelő szakképzettsége. A kettős szükségletű gyerekek csoportokban történő elhelyezése már meghaladja a törvényben előírt keretszámot, ami a fokozott szakmai munkát igénylő gyerekek védelméhez és gondoskodáshoz fűződő jogával összefüggő visszásságot okoz.
Az AJBH megállapította azt is, hogy az intézmény fenntartójának, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak (SZGYF) kötelessége évenként ellenőrizni és értékelni a szakmai munka eredményességét, a szakmai programok végrehajtását, a gazdálkodás szabályszerűségét és hatékonyságát, ennek ellenére az ombudsman 2016-os vizsgálata óta nem történt utóellenőrzés, az SZGYF a gyámhatóság 2017. októberi vizsgálatán sem képviselte magát.
A Zalaegerszegi Gyermekotthon egyébként az egyik kormány által kiszemelt intézmény, ahova a bezárásra ítélt fóti Károlyi István Gyermekközpont – ismertebb nevén Gyermekváros – lakóinak egy részét költöztetnék. A központ a fóti Károlyi-kastély nyitott parkjában működik, a speciális és különleges szükségletű, valamint kísérő nélküli menekült gyerekek számos terápiás foglalkozást is lehetővé tévő zöld környezetben, családias kis házakban élnek. A kormány szemében mégis ez jelenti az „elzárt, korszerűtlen tömegintézményt”.
