Már túr a Marson a robotvakond

Publikálás dátuma
2019.03.05. 10:10

Fotó: NASA/JPL-Caltech/DLR
Megkezdte a mélybe hatolást a Marson az InSight HP3 nevű műszere. Első, négy órán át tartó behatolása során a robotvakond 4000 kalapácsütést ejtett, és 18-50 centiméter mélyre jutott a vörös bolygó talajában, vélhetően egy kőbe ütközött - közölte a Német Űrkutató Központ (DLR).
A hőáramlást mérő HP3 (Heat Flow and Physical Properties Probe) műszerrel végzett kutatás célja, hogy mérjék a Mars belsejéből érkező melegáramlatokat. A távirányítású berendezés a tervek szerint az űrkutatás történelmében először öt méter mélyre fog hatolni a Mars talajában, amelynek hőmérsékletét és hővezető képességét vizsgálja. Az adatok a Földhöz hasonlatos égitest keletkezésének és fejlődésének jobb megértéséhez járulhatnak hozzá - írta a hirado.hu.
A német kutatók által készített berendezés egy félautomata, elektromosan működtetett kalapácsütésszerű mechanizmust használ, miközben mérőszenzorokkal ellátott kábelt húz maga után a talajban. 
„Útja során úgy tűnik, a mélyben egy kőbe ütközött, 15 fokkal elhajolt, a követ félrelökte vagy maga előtt tolta”

– mondta Tilman Spohn, a DLR bolygókutató intézetének munkatársa, a HP3 kísérlet tudományos vezetője.

Egy lehűlési fázist követően a tudósok második fázisban ismét négy órán keresztül tartó behatolási periódust kezdenek a robotvakonddal. A következő hetekben a robotnak a meglehetősen porózus talajban 3-5 méter mélyre kell hatolnia.
A HP3 a hőmérsékletet a Celsius-fok egy ezredrészének megfelelő pontossággal tudja mérni. Ebből például arra is lehet következtetni, hogyan fejlődött a vörös bolygó belseje és hogy még mindig rendelkezik-e forró, folyékony belső maggal. 
A robotvakondot a DLR fejlesztette ki. Kinézete hasonlatos egy nagy szöghöz, mely beépített kalapáccsal rendelkezik. Az InSight misszió keretében novemberben landolt a Marson a különleges mérőműszer, az űrszonda február közepén helyezte ki karjával a vörös bolygó felszínére. Az InSight november 26-án landolt a Marson, az Elízium-síkságnak egy sekély, porral és homokkal teli kráterében. A 360 kilogrammos robotgeológus nem mozog, egy helyben, az Elízium-síkságon végzi feladatait.
Az InSight a marsi egyenlítőtől kicsit északra helyezkedik el, tehát ott most tél van - derül ki a marsi időjárás-jelentésből. A küldetés kutatói szerint a leghidegebb, akár mínusz 60 Celsius fokos hőmérséklet hajnali 5 óra felé fordul elő, míg a legmelegebb állapot mínusz 5 Celsius fok volt. A Csillagászat.hu beszámolója szerint a kutatók úgynevezett „porördögöket” is megfigyeltek. Ezek a marsi talajból álló kísérteties, alacsony légnyomású, tornádószerű szelek, amelyek közel 100 km/h sebességgel forognak és a leszállóegységet is rázzák. A földi sivatagokban kialakuló hasonló porördögök valószínűleg 15 m átmérőjűek és közel 1 km magasak lennének. A Marson ezek akár 5 – 10 km magasra is nőhetnek, a legnagyobbak átmérője pedig a 100 métert is meghaladhatja.
Szerző
Témák
Mars InSight

Sikeresen kapcsolódott a SpaceX űrhajója a Nemzetközi Űrállomásra

Publikálás dátuma
2019.03.04. 17:01

Fotó: JIM WATSON / AFP or licensors
Megérkezett a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) és sikeres automatikus dokkolást hajtott végre a SpaceX amerikai űrkutatási vállalat Crew Dragon nevű űrhajója vasárnap – erősítette meg az amerikai űrkutatási hivatal (NASA).
A Crew Dragon fedélzetén csak egy, a Nyolcadik utas a halál című film nyomán Ripley névre keresztelt bábu utazott. Az űrkapszula az egyesült államokbeli Cape Canaveralból indult útnak szombaton egy Falcon-9-es hordozórakétán, és mintegy 27 óra alatt érkezett meg céljához - írta a Híradó.hu.
A Dragon fokozatosan közelítette meg az űrállomást, folyamatosan módosítva sebességét és pályáját. Az ISS-en tartózkodó Anne McClain amerikai és David Saint-Jacques kanadai űrhajós megerősítette a sikeres dokkolást, amely közép-európai idő szerint déli 12 óránál valamivel korábban ment végbe.
A 4,9 méter magas Crew Dragon próbaútján 180 kilogrammnyi utánpótlást és eszközt szállított a Nemzetközi Űrállomásra, ahol a tervek szerint öt napig tartózkodik majd. Ezalatt McClain és Saint-Jacques további teszteket végez el az űrkapszulán és ellenőrzi berendezéseit.
A Dragon pénteken indul vissza a Földre és várhatóan közép-európai idő szerint délután háromnegyed háromkor száll le az Atlanti-óceánon. A szombati indításnál a Cape Canaveral-i Kennedy űrközpontban ott voltak Doug Hurley és Bob Behnken űrhajósok, akik júliusban részt vesznek a Crew Dragon második próbarepülésén. Az első tesztrepüléssel az űrkapszula biztonságosságáról és megbízhatóságáról akarnak meggyőződni.
Ez az első alkalom, hogy a NASA magánvállalatra bízza űrhajósai szállítását: a 2014-es megállapodás értelmében hat oda-vissza útért 2,6 milliárd dollárt (több mint 722 milliárd forintot) fizet a SpaceX-nek. Az Elon Musk alapította cégen kívül a NASA-val a Boeing is szerződött, a következő hónapokban tesztelheti saját fejlesztésű kapszuláját, a Starlinert.
Szerző

Készül a történelem legnagyobb kincses térképe

Publikálás dátuma
2019.03.04. 14:44
Illusztráció
Fotó: Robert Harding Productions / Robert Harding Productions
Több száz éve elsüllyedt spanyol hajóroncsok lelőhelyéről készítenek világtérképet a spanyol kulturális minisztérium szakemberei - adta hírül az El País című spanyol napilap.
 A víz alatti kulturális örökség leltárának nevezett gyűjtemény a történelem legnagyobb kincses térképe is lehet, mivel a spanyol hajók gyakran igen értékes rakományaikkal, arannyal, ezüsttel, drágakövekkel együtt merültek a mélybe.
A térkép eddig elkészült része a közép-amerikai térségre összpontosít, ahol 681 spanyol hajó elsüllyedésének színhelyét tüntették fel. Köztük olyan történelmi jelentőségű hajó is szerepel, mint Kolumbusz Kristóf Santa María nevű karavellája, amely a Nagy-Antillák részét képező Hispaniola szigetnél futott zátonyra 1492. december 25-én.
Carlos León tengeri régész és Genoveva Enríquez haditengerészeti történész öt éve böngészi az archívumokat és tanulmányozza a fennmaradt antik térképeket, hogy a lehető legpontosabb leltárt állítsa össze, amely az 1492 és 1898 között elsüllyedt hajók legfontosabb adatait is tartalmazza. A vizsgált zónában az elmúlt négy évszázad során feljegyzett hajótörések csupán 23 százalékát tárták fel eddig a régészek. A legtöbb roncs Kuba partjainál található, 249-et tartanak számon.
Carlos León szerint a hajók 91 százaléka a rossz időjárási körülmények miatt végezte a tenger mélyén, mindössze másfél százalékuk süllyedt el ellenséges ország hajójával vívott küzdelemben, és kevesebb mint egy százalékuk lett kalóztámadás áldozata. A komoly tűzerővel rendelkező spanyol hajók sokkal inkább félelmetesek és veszélyesek voltak a kalózok számára - vélte a szakember.
A feltérképezés célja nem a roncsok eseteges kiemelése, hanem azok tudatos védelme a lelőhely-országokkal közösen.
Szerző