Már túr a Marson a robotvakond

Megkezdte a mélybe hatolást a Marson az InSight HP3 nevű műszere. Első, négy órán át tartó behatolása során a robotvakond 4000 kalapácsütést ejtett, és 18-50 centiméter mélyre jutott a vörös bolygó talajában, vélhetően egy kőbe ütközött - közölte a Német Űrkutató Központ (DLR).

A hőáramlást mérő HP3 (Heat Flow and Physical Properties Probe) műszerrel végzett kutatás célja, hogy mérjék a Mars belsejéből érkező melegáramlatokat. A távirányítású berendezés a tervek szerint az űrkutatás történelmében először öt méter mélyre fog hatolni a Mars talajában, amelynek hőmérsékletét és hővezető képességét vizsgálja. Az adatok a Földhöz hasonlatos égitest keletkezésének és fejlődésének jobb megértéséhez járulhatnak hozzá - írta a hirado.hu.

A német kutatók által készített berendezés egy félautomata, elektromosan működtetett kalapácsütésszerű mechanizmust használ, miközben mérőszenzorokkal ellátott kábelt húz maga után a talajban.

Egy lehűlési fázist követően a tudósok második fázisban ismét négy órán keresztül tartó behatolási periódust kezdenek a robotvakonddal. A következő hetekben a robotnak a meglehetősen porózus talajban 3-5 méter mélyre kell hatolnia.

A HP3 a hőmérsékletet a Celsius-fok egy ezredrészének megfelelő pontossággal tudja mérni. Ebből például arra is lehet következtetni, hogyan fejlődött a vörös bolygó belseje és hogy még mindig rendelkezik-e forró, folyékony belső maggal.

A robotvakondot a DLR fejlesztette ki. Kinézete hasonlatos egy nagy szöghöz, mely beépített kalapáccsal rendelkezik. Az InSight misszió keretében novemberben landolt a Marson a különleges mérőműszer, az űrszonda február közepén helyezte ki karjával a vörös bolygó felszínére. Az InSight november 26-án landolt a Marson, az Elízium-síkságnak egy sekély, porral és homokkal teli kráterében. A 360 kilogrammos robotgeológus nem mozog, egy helyben, az Elízium-síkságon végzi feladatait.

Az InSight a marsi egyenlítőtől kicsit északra helyezkedik el, tehát ott most tél van - derül ki a marsi időjárás-jelentésből. A küldetés kutatói szerint a leghidegebb, akár mínusz 60 Celsius fokos hőmérséklet hajnali 5 óra felé fordul elő, míg a legmelegebb állapot mínusz 5 Celsius fok volt. A Csillagászat.hu beszámolója szerint a kutatók úgynevezett „porördögöket” is megfigyeltek. Ezek a marsi talajból álló kísérteties, alacsony légnyomású, tornádószerű szelek, amelyek közel 100 km/h sebességgel forognak és a leszállóegységet is rázzák. A földi sivatagokban kialakuló hasonló porördögök valószínűleg 15 m átmérőjűek és közel 1 km magasak lennének. A Marson ezek akár 5 – 10 km magasra is nőhetnek, a legnagyobbak átmérője pedig a 100 métert is meghaladhatja.