Nem teljesítették a házi feladatot a görögök

Publikálás dátuma
2019.03.06. 09:30

Fotó: LOUISA GOULIAMAKI / AFP
Görögország a napokban tízéves államkötvényeket kíván kibocsátani, mintegy kétmilliárd eurós bevételt remélve. Az országban szárnyal a turizmus. Tavaly mintegy 30 millió külföldi érkezett ide az athéni jegybank közlése szerint, ami 11 százalékos emelkedésnek felel meg. A legnagyobb külföldi kolóniát a németek alkották, 4,4 millió látogatóval. Nagyjából ennyi az összes jó hír a görög pénzügyi helyzet szempontjából. Az Európai Bizottságnak az ország helyzetéről született múlt heti dokumentuma azonban inkább intéseket tartalmaz. Hiába került ugyanis ki az elmúlt év augusztusában Görögország a nemzetközi piacokra, miután véget ért a hitelmegállapodás hatálya, a pénzügyi helyzet ettől nem vált rózsásabbá. Sőt, a Bizottság attól tart, hogy a várhatóan ősszel megrendezendő parlamenti választások közeledtével a kormány a némi plusz bevételt olyan szociális intézkedésekre fordítja, amelyeket hosszabb távon még nem tudna elviselni az amúgy is ezer sebből vérző költségvetés. A brüsszeli testületet elsősorban az a törvény aggasztja, amely az első ingatlan védelmét szolgálja. Ennek lényege az, hogy a nagy adósságot felhalmozott személyek is megtarthassák ingatlanjukat. A jogszabállyal az a probléma, hogy számos visszaélésre ad lehetőséget olyanok számára is, akik nem küzdenek különösebb anyagi gondokkal. Az Európai Bizottság másik aggodalma: hiába kapott Athén összesen 260 milliárd eurónyi hitelt azért, hogy megmeneküljön a csődtől, gazdasági helyzete nem alakul úgy, ahogy tervezték. Továbbra sem ad okot derűlátásra a pénzintézetek helyzete. Túl tetemes azon hitelek aránya, amelyeket várhatóan sosem tudnak visszafizetni. Bár a munkanélküliségi ráta csökken, még mindig rendkívül magas, ráadásul a növekedési ütem túl alacsony ahhoz, hogy az ország belátható időn belül képes legyen gazdasági szempontból a saját lábára állni. A görög kormány az elvárt 16 reformintézkedésnek csak a kétharmadát teljesítette, így az euróövezet pénzügyminiszterei március 11-én esedékes ülésükön várhatóan nem szavazzák meg az újabb, közel egymilliárd eurós hitelt. Alekszisz Ciprasz kormányfő azonban aligha lesz hajlékony az új választások közeledtével. Igaz, pártja, a Sziriza hátránya így is tetemesnek tűnik a közvélemény-kutatásokban a jobbközép Új Demokráciával szemben.

"Folynak a megbeszélések" - lehet, hogy a szélsőjobboldali frakcióba ül át a Fidesz, ha kizárják a Néppártból

Publikálás dátuma
2019.03.06. 08:49

Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP
A magyar kormánypárt egyelőre nem beszél az esetleges "EPP utáni életről", de a többek közt Marine Le Pen és Matteo Salvini pártjai által fémjelzett frakció egyik tagja elismerte, már tárgyalnak a Fidesszel.
Miközben egyre komolyabban veendő lehetőségként vetődik fel, hogy a Fideszt rövidesen kizárják az Európai Néppártból (EPP), érthető módon többen megpróbálják felvázolni az esetleges távozás utáni forgatókönyveket. A Politico nevű lap brüsszeli kiadása például 5 lehetséges kimenetelt is elemzett friss cikkében.

A pakliban természetesen szerintük is benne van, hogy végül a Néppárt mégsem zárja ki a Fideszt, bár, teszik hozzá, ehhez jelentős visszakozásra lenne szükség Orbán Viktor részéről, amit nehéz lenne "eladni" a magyar választók felé.

Ha kiadják az útjukat, és úgy döntenek, hogy egy másik európai parlamenti frakcióban folytatják, a lap szerint 2 párt jöhet szóba. Az egyik a Nemzet és Szabadság Európája (ENF), amelyet - a teljesség igénye nélkül - a migráció-ellenes, euroszkeptikus, nacionalista, szélsőjobboldali és populista jelzőkkel illethetünk.
Jelenleg 34 képviselő tartozik ide, vagyis a Fidesz mostani 12 helye, amelyet a legóvatosabb becslések szerint is megtarthatnak, vagy akár növelhetnek is a májusi voksoláson, igencsak értékes lenne számukra.

Ennél többet jelenleg csak a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Gyűlés (nemrég még: Nemzeti Front) tesz bele a közösbe (15), a Matteo Salvini-vezette olasz Északi Ligának is csak 6 helye van. Soraikban ülnek még többek közt az osztrák és a holland Szabadságpárt politikusai, illetve annak a brit UKIP-nak a képviselői is, akik a "Brexit-hógolyót" kezdték el gyúrni, amely mára egy egyre kezelhetetlenebbnek tűnő hógörgeteggé változott.
Ennek a frakciónak az egyik tagja mondta most azt a Politicónak, hogy "folynak a megbeszélések" Orbán pártjával.

Egy másik lehetőség az Európai Konzervatívok és Reformisták pártja (ECR), ahol többek közt a Fidesszel jó viszonyt ápoló lengyel Jog és Igazságosság párt ül. A Jaroslaw Kaczynski által vezetett tömörülést Manfred Weber nemrég - Salvinivel karöltve - szintén azok közé a politikai erők közé sorolta, akiknek demokráciához való hozzáállása összeegyeztethetetlen a Néppárt által vallott értékekkel. Ennek a frakciónak is kifejezetten jól jönne a "vérfrissítés", hiszen a Brexit után várhatóan elvesztik a tagság gerincét adó brit Konzervatív Pártot.

A Politico egy kisebb valószínűségű, de említésre méltó forgatókönyvnek látja, hogy a Fidesz egy új képviselőcsoport tető alá hozásán ügyködik majd, amelyben helyet kaphatnának akár a fentebb említett két frakció egyes pártjai is. Ezt a verziót erősíti, hogy
Orbán ambíciói szerint mindig is Európa-formáló politikus akart lenni, amit - gondolhatja - alighanem egy általa vezetett, új frakcióban tudna legjobban végbevinni.

Végezetül, lehetséges egy amolyan kivárási stratégia is, ahol a Fidesz nem kezd manőverezésbe az esetleges Néppártból történő kizárás után sem, hanem megvárja, mit hoz a májusi EP-választás, hogyan alakulnak át az erőviszonyok, milyen folyamatok indulnak el, és ezek ismeretében hoz döntést a jövővel kapcsolatban. A Politico ennek kapcsán hozzáteszi, e taktikát követve a magyar kormánypárt delegáltjaiból független képviselő válna, ami anyagilag is hátrányos lenne rájuk nézve, és a befolyásuk is csökkenne.
Szerző
Frissítve: 2019.03.06. 09:05

Mégsem indul a 2020-as amerikai elnökválasztáson Michael Bloomberg

Publikálás dátuma
2019.03.06. 07:10
Michael Bloomberg, New York volt polgármestere
Fotó: ROSLAN RAHMAN / AFP
„Világosan látom, milyen nehézségekkel jár a demokraták elnökjelöltségének elnyerése egy túlságosan is zsúfolt csapatban” – mondta az üzletember.
Michael Bloomberg, New York volt polgármestere kedden bejelentette, hogy nem indul a 2020-ban tartandó amerikai elnökválasztáson. Az MTI összefoglalója szerint a milliárdos a nevét viselő – és a tulajdonában lévő – Bloomberg News hírügynökség honlapján közzétett írásában jelentette be, hogy korábbi terveivel ellentétben mégsem méretteti meg magát. Mint fogalmazott, úgy gondolja, hogy magánemberként jobban szolgálhatja az országot. Elismerte, hogy a demokraták elnökjelöltségéhez vezető út „keskeny”, és hozzátette, hogy az ezzel járó kampány elvonná a figyelmét más tevékenységeitől, köztük például a klímavédelemtől, a fegyveres erőszak elleni küzdelemtől, az opiáttartalmú gyógyszerek okozta válság megoldásától vagy az állami iskolák alacsony színvonalának emelésétől.
„Tudom, hogy nagyon sok munka van még, amit az elkövetkező két évben elvégezhetünk, de csakis akkor, ha összpontosítunk a feladatra”

– tette hozzá.

Az üzletember úgy fogalmazott:
„Hiszem, hogy legyőzném Donald Trumpot a választásokon. De világosan látom, milyen nehézségekkel jár a demokraták elnökjelöltségének elnyerése egy túlságosan is zsúfolt csapatban.”

A 77 éves Bloomberg Donald Trump jelenlegi elnök kérlelhetetlen bírálója. Mint mostani cikkében is megemlítette: soha nem csinált titkot abból, hogy szerinte Donald Trump fenyegetést jelent az országra.
„Tavaly a félidős választásokon ezért is költöttem 100 millió dollárt a demokrata párti jelöltek támogatására”

– hangsúlyozta a publicisztikában.

Alapvető fontosságúnak nevezte, hogy olyan jelöltje legyen a Demokrata Pártnak, aki a legesélyesebb kihívója lehet Trumpnak és képes lesz az ország összefogására.
„Nem engedhetjük meg, hogy az előválasztási folyamat szélsőségek felé sodorja a pártot és ezzel csökkentse esélyeinket a választásokon”

– fogalmazott, célozva ezzel a demokrata táborban az utóbbi időkben felbukkant szocialista jellegű nézetekre és állásfoglalásokra.

Hillary Clinton is a minap jelentette be, hogy nem indul a 2020-as amerikai elnökválasztáson. Azonban Bernie Sanders, aki 2016-ban Clinton vetélytársa volt a Demokrata Párt elnökjelöltségéért folytatott küzdelemben, közölte, hogy ismét jelölteti magát.
Szerző