Nem teljesítették a házi feladatot a görögök

Publikálás dátuma
2019.03.06 09:30

Fotó: AFP/ LOUISA GOULIAMAKI
Görögország a napokban tízéves államkötvényeket kíván kibocsátani, mintegy kétmilliárd eurós bevételt remélve. Az országban szárnyal a turizmus. Tavaly mintegy 30 millió külföldi érkezett ide az athéni jegybank közlése szerint, ami 11 százalékos emelkedésnek felel meg. A legnagyobb külföldi kolóniát a németek alkották, 4,4 millió látogatóval. Nagyjából ennyi az összes jó hír a görög pénzügyi helyzet szempontjából. Az Európai Bizottságnak az ország helyzetéről született múlt heti dokumentuma azonban inkább intéseket tartalmaz. Hiába került ugyanis ki az elmúlt év augusztusában Görögország a nemzetközi piacokra, miután véget ért a hitelmegállapodás hatálya, a pénzügyi helyzet ettől nem vált rózsásabbá. Sőt, a Bizottság attól tart, hogy a várhatóan ősszel megrendezendő parlamenti választások közeledtével a kormány a némi plusz bevételt olyan szociális intézkedésekre fordítja, amelyeket hosszabb távon még nem tudna elviselni az amúgy is ezer sebből vérző költségvetés. A brüsszeli testületet elsősorban az a törvény aggasztja, amely az első ingatlan védelmét szolgálja. Ennek lényege az, hogy a nagy adósságot felhalmozott személyek is megtarthassák ingatlanjukat. A jogszabállyal az a probléma, hogy számos visszaélésre ad lehetőséget olyanok számára is, akik nem küzdenek különösebb anyagi gondokkal. Az Európai Bizottság másik aggodalma: hiába kapott Athén összesen 260 milliárd eurónyi hitelt azért, hogy megmeneküljön a csődtől, gazdasági helyzete nem alakul úgy, ahogy tervezték. Továbbra sem ad okot derűlátásra a pénzintézetek helyzete. Túl tetemes azon hitelek aránya, amelyeket várhatóan sosem tudnak visszafizetni. Bár a munkanélküliségi ráta csökken, még mindig rendkívül magas, ráadásul a növekedési ütem túl alacsony ahhoz, hogy az ország belátható időn belül képes legyen gazdasági szempontból a saját lábára állni. A görög kormány az elvárt 16 reformintézkedésnek csak a kétharmadát teljesítette, így az euróövezet pénzügyminiszterei március 11-én esedékes ülésükön várhatóan nem szavazzák meg az újabb, közel egymilliárd eurós hitelt. Alekszisz Ciprasz kormányfő azonban aligha lesz hajlékony az új választások közeledtével. Igaz, pártja, a Sziriza hátránya így is tetemesnek tűnik a közvélemény-kutatásokban a jobbközép Új Demokráciával szemben.
Frissítve: 2019.03.06 09:30

Félelmetes tengeralattjárót bocsátott vízre Oroszország

Publikálás dátuma
2019.04.23 21:07
Tengerészek állnak a Belgorod avatóünnepségén, Szeverodvinszkben, 2019. április 23-án
Fotó: Igor Ageyenko
A Belgorod hat atomtöltetű drónt szállíthat, és gyorsabban halad, mint a ma ismert legsebesebb torpedók.
Vízre bocsátották a Poszejdon (Poszeidón) típusú nukleáris hadászati drónok hordozására kialakított atommeghajtású tengeralattjárók első kísérleti darabját kedden az észak-oroszországi Arhangelszkhez közeli Szeverodvinszkben. Szevmas hadiipari vállalat által a 09852-es projekt keretében részben összerakott Belgorod tengeralattjáró vízre bocsátását Vlagyimir Putyin orosz elnök élő videokapcsolásban figyelte. Andrej Volozsinszkij ellentengernagy, az orosz haditengerészet vezérkari főnöke "a konstruktőri gondolat ünnepének" nevezte a jármű megjelenését -írja az MTI.
A tengeralattjáró építése ezt követően vízen folytatódik majd. A TASZSZ hírügynökség szerint a hajó reaktor- és kikötési tesztjét még erre az évre, menet- és állami próbáját pedig a jövő évre tervezik, és a tervek szerint 2020 végén adják majd át a flottának.      A TASZSZ úgy tudja, hogy az új tengeralattjáró hat, nukleáris töltettel ellátott drón  hordozására lesz alkalmas. A hírügynökség által összeállított háttér-tájékoztató szerint a Belgorod osztályú tengeralattjárót eredendően a 949A Antej projekt keretében kezdték meg kidolgozni 1992-ben, majd a munkálatokat a Szevmas 2012-ben, 09852-es projekt néven újraindította. (Az Antej a Kuszkkal azonos típusú manőverező robotrepülőgépeket hordozó tengeralattjáró.)  A Belgorod műszaki paraméterei tikosak, az orosz védelmi minisztérium ugyanakkor tavaly novemberben közölte, hogy összeállt a tengeralattjáró legénysége. 
Vlagyimir Putyin tavaly március 1-jén az orosz törvényhozás két házának együttes ülésén jelentette be az utóbb Poszejdon névre elkeresztelt víz alatti hadászati nukleáris drón kifejlesztését, amelyről először február 20-án mutatott be egy mintegy félperces videót az orosz védelmi tárca.   Putyin azt állította, hogy a célpontok széles skálája ellen kifejlesztett atomfegyverek hordozására is alkalmas, korlátlan hatótávolságú drónt lehetetlen elfogni. Az elnök szerint a Poszejdon munkamélysége egy kilométer lesz és nagyobb sebességgel képes lesz haladni, mint a jelenleg hadrendbe állított leggyorsabb felszíni és víz alatti hajók, valamint torpedók.

A tűz után most a víztől féltik a Notre-Dame-ot

Publikálás dátuma
2019.04.23 20:18

Fotó: AFP/ LIONEL BONAVENTURE
Viharos-esős időre számítanak kedd estétől Párizsban, a szél és a csapadék, de az oltáskor használt víz is komoly károkat okozhat a tető nélkül maradt katedrálisban.
Megkezdték a párizsi Notre-Dame-székesegyház egy héttel ezelőtt leégett tetejének helyén keletkezett nyílás befedését kedden, még a hét második felében várható esős időszak előtt - közölte  André Finot, a katedrális kommunikációs vezetője. Az MTI idézi a francia meteorológiai szolgálat jelentését, mely szerint kedd estétől viharokra lehet számítani Párizsban, de nagyobb és folyamatos esőzés csütörtöktől várható. A múlt heti tűzvészben leégett tetőszerkezet helyén ezért ipari alpinisták átmenetileg ponyvával borítják be a katedrálist, megelőzendő a boltozat további károsodását – a ponyvázás délután megkezdődött, először az oltár, majd a főhajó felett. A szakemberek attól is tartanak, hogy az oltáskor az épületre locsolt víz is károkat okozhat, meggyengítheti az épület szerkezetét, elsősorban azzal, hogy beszivárog a kövek közé, ahol penészedést okozhat. A ponyvázás azonban csak átmeneti megoldás, amelyet egy hatalmas "esernyő" vált majd fel az épület és az ott dolgozó munkások megóvására arra az időszakra, amíg teljesen helyreállítják a katedrális. Ehhez hasonló megoldást alkalmaztak Párizsban a Panthéon felújításakor. A stabilabb ernyő felállítása szakemberek szerint legkorábban három hét múlva kezdődhet meg, mert először a leomlott huszártorony felújítására emelt állványzat maradványait kell lebontani. 
Christophe Villemain, a katedrális építésze elrendelte a teljesen épen maradt XIII. századi rózsaablak bevonását is egy biztonsági hálóval azért, hogy a tetőzeti munkálatokról lehulló kövek miatt ne sérüljön a remekmű.  Az újjáépítés módozatairól Franciaországban belpolitikai vita alakult ki az után, hogy Emmanuel Macron államfő múlt kedden ígéretet tett arra, hogy a székesegyházat öt éven belül újjáépítik, majd szerdán Edouard Philippe miniszterelnök bejelentette, hogy nemzetközi építészeti pályázatot hirdetnek a leomlott huszártornya újjáépítésére, és pályázat segítségével döntik el, hogy "az eredeti másolatát építik meg vagy korunk technikáinak és kihívásainak megfelelő új toronyra van szükség".  Építészek szerint a munkálatok leghosszabb és legösszetettebb időszaka az előkészítés lesz, a székesegyházat ugyanis először meg kell tisztítani a tűz okozta károktól, illetve a tűzoltáshoz használt víztől, majd a kiszáradást követően fel kell mérni pontosan a károkat, stabilizálni kell a megsérült részeket, fel kell mérni, hogy milyen sorrendben milyen felújításokra van szükség, azután ki kell írni a beszerzési pályázatokat, majd a nyertes vállalkozóknak kell előkészíteniük a konkrét felújítási munkálatokat. Csak ezután születhet döntés arról, hogy milyen módon épüljön újjá a huszártorony. 

Rövidzárlat okozhatta a pusztító tüzet

katasztrófa okait vizsgáló szakértők úgy vélik, hogy baleset történt, és azokat a tényezőket tanulmányozzák, amelyek együttesen hozzájárultak a tűzvészhez. 
Valószínűsítik, hogy a huszártorony állványzata liftjének kábeleiben keletkezett rövidzárlat állhat a pusztítás hátterében,
de a pontos okot egyelőre még nem jelölték meg a nyomozók, akik az állványzat maradványain minden nyomot megvizsgálnak. A több mint 850 éves gótikus székesegyházban, amelyet A párizsi Notre-Dame című regényében a híres XIX. századi regényíró, Victor Hugo is megörökített, április 15-én a kora esti órákban csaptak fel a lángok, leégett a tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony. A Párizs szívében, az Ile de la Citén található épület a legjelentősebb európai turistalátványosság, évente 13 millióan keresik fel. 
Frissítve: 2019.04.23 20:52