Görögország a napokban tízéves államkötvényeket kíván kibocsátani, mintegy kétmilliárd eurós bevételt remélve. Az országban szárnyal a turizmus. Tavaly mintegy 30 millió külföldi érkezett ide az athéni jegybank közlése szerint, ami 11 százalékos emelkedésnek felel meg. A legnagyobb külföldi kolóniát a németek alkották, 4,4 millió látogatóval.
Nagyjából ennyi az összes jó hír a görög pénzügyi helyzet szempontjából. Az Európai Bizottságnak az ország helyzetéről született múlt heti dokumentuma azonban inkább intéseket tartalmaz. Hiába került ugyanis ki az elmúlt év augusztusában Görögország a nemzetközi piacokra, miután véget ért a hitelmegállapodás hatálya, a pénzügyi helyzet ettől nem vált rózsásabbá. Sőt, a Bizottság attól tart, hogy a várhatóan ősszel megrendezendő parlamenti választások közeledtével a kormány a némi plusz bevételt olyan szociális intézkedésekre fordítja, amelyeket hosszabb távon még nem tudna elviselni az amúgy is ezer sebből vérző költségvetés.
A brüsszeli testületet elsősorban az a törvény aggasztja, amely az első ingatlan védelmét szolgálja. Ennek lényege az, hogy a nagy adósságot felhalmozott személyek is megtarthassák ingatlanjukat. A jogszabállyal az a probléma, hogy számos visszaélésre ad lehetőséget olyanok számára is, akik nem küzdenek különösebb anyagi gondokkal.
Az Európai Bizottság másik aggodalma: hiába kapott Athén összesen 260 milliárd eurónyi hitelt azért, hogy megmeneküljön a csődtől, gazdasági helyzete nem alakul úgy, ahogy tervezték. Továbbra sem ad okot derűlátásra a pénzintézetek helyzete. Túl tetemes azon hitelek aránya, amelyeket várhatóan sosem tudnak visszafizetni. Bár a munkanélküliségi ráta csökken, még mindig rendkívül magas, ráadásul a növekedési ütem túl alacsony ahhoz, hogy az ország belátható időn belül képes legyen gazdasági szempontból a saját lábára állni.
A görög kormány az elvárt 16 reformintézkedésnek csak a kétharmadát teljesítette, így az euróövezet pénzügyminiszterei március 11-én esedékes ülésükön várhatóan nem szavazzák meg az újabb, közel egymilliárd eurós hitelt. Alekszisz Ciprasz kormányfő azonban aligha lesz hajlékony az új választások közeledtével. Igaz, pártja, a Sziriza hátránya így is tetemesnek tűnik a közvélemény-kutatásokban a jobbközép Új Demokráciával szemben.
