Olyan poén nem létezik, ami nem sértő - állítják a Heavy túra rendezői

Publikálás dátuma
2019.03.06. 10:00
Az eddig lenézett skandináv metálzenészek fesztiválra készülnek
Mindenkiből hülyét csinál a magyar mozikban már futó Heavy túra című finn vígjáték. Jukka Vidgren és Juuso Latio rendezők a poénok mögötti drámában és mélységben látják a siker kulcsát.
A Heavy túra egy el nem ismert, szimfonikus-posztapokaliptikus-rénszarvasdaráló-extrémharcos skandináv metálegyüttes politikailag inkorrekt humorral elmesélt története, akiket alaphelyzetben melegeknek néznek a szülővárosukban a kemény arcok. Azután híre megy annak, hogy meghívták őket egy menő norvég metál fesztiválra és hirtelen a lenézett fickókból hősök lesznek. Ezek után nem tehetik meg, hogy nem mennek el az eseményre, de a sors - úgy tűnik - mindenben ellenük van – az egyik bandatag például meghal. Aztán végül lesz fellépés. Nem is akármilyen. „Esküszöm, még senki sem kérdezte ezt korábban. De komolyan!” – felelte Jukka Vidgren és Juuso Latio rendező nevetve arra a kérdésünkre, hogy csak egy komédiát, vagy heavy-metál paródiát színpadról hányással akartak-e forgatni. Ahogy a direktor páros fogalmazott, a komédia belőlük fakad, mert ez az ő műfajuk, az első közös munkájuk is ilyen volt több mint tíz évvel ezelőtt. A szóban forgó mű címe Imapled Rektum volt, azaz karóba húzott segglyuk. Nem mellékesen, ez a Heavy túrában lévő banda neve. Azaz a zenekar karaktereit már idejekorán megalkották. Nem az volt az első ötletük, hogy a kisfilmet tovább gondolják, nagyköltségvetésű sci-fit szerettek volna forgatni, de el kellett telnie némi időnek, hogy rájöjjenek arra, hogy nekik ez sosem fog összejönni. Mivel Juuso igazi „metálfej” volt, és Finnországban a műfaj nagyon népszerű, rengeteg bandának készítettek music videót, így mondhatni belsősökként fogtak bele a munkálatokba. „Finnország sokkal liberálisabb, mint a legtöbb európai ország, így nálunk nem verte ki a biztosítékot, hogy a melegekkel vagy számi kisebbséggel viccelődünk” – emelte ki Jukka Vidgren a felvetésre, hogy a Heavy túra humorának politikai inkorrektsége okozott-e a hazájukban bármiféle botrányt. „Sosem gondoltuk volna, hogy interjút adunk majd egy olyan konzervatív országban, mint Magyarország” – tették hozzá némi iróniával. „Azokból az emberekből csinálunk hülyét, akik szerint oké a buzizás” – vágott vissza Juuso Latio. Ráadásul humorral csinál mindenkiből hülyét ez a két finn alkotó. Az író-rendező duó beleírt a Heavy túrába egy számi karaktert, aki kicsit hibbant és a diliházból szabadítják ki, ám egy híres számi kutató szerint az eddigi legkorrektebb és legalaposabb számi karakter lett a finn mozitörténetben, mert megmutatták a poénok mögötti drámaiságot és mélységet.  A két filmes önmagán teszteli, hogy meddig lehet és érdemes elmenni a poénkodás terén. Amíg nevetnek a saját vicceiken, addig nincsen nagy baj. Szavaik szerint, nem elég, ha valaki hülyéskedik, az, hogy valami a vetítőben működjön, az óriási munka. A forgatókönyvnek rengeteg verziója volt, mert igyekeztek tökéletesre csiszolni. Ha azon gondolkodtak volna, hogy lehetőleg ne sértsenek meg senkit, az már egyáltalán nem lett volna vicces. „Olyan poén nem létezik, ami nem sértő” – húzták alá a rendezők. Elmondásuk szerint sosem mondta még nekik senki, hogy túlzásba vittek volna bármit is. Igaz, kicsit izgultak a Heavy túra izraeli premierjén, mivel elsütnek egy-két combosabb arab terroristás poént. Ám csak arra emlékeznek, hogy idősebb nők gratuláltak a bátor politikai kommentárhoz. „Nem is voltunk tisztában azzal, hogy van” – érvelt Juuso Latio. De a norvégok totál idióták a Heavy túrában – tettem hozzá. Mint kiderült, ez sem baj, mert a finnek általában a svédeket cikizik. Eddig semmilyen reakciót nem kaptak a norvégok részéről? „Lehet, hogy most aktivizálják a hadsereget?” – hangzott a válasz.  Infó: Heavy túra Finn–norvég zenés vígjáték Forgalmazó: Hungaricom 
Témák
film filmkritika
Frissítve: 2019.03.06. 10:06

Rónai Egon keresi az ország géniuszát

Publikálás dátuma
2019.03.05. 17:29

Fotó: ATV
„Hamarosan az ország legokosabb emberei küzdenek meg egymással, minden idők legnehezebb műveltségi vetélkedőjében.” Amikor Rónai Egon az idézett, csöppet sem szerény mondattal promotálta új műsorát az ATV-n, egy pillanatra átfutott az agyamon, hogy talán visszatér a képernyőre Egri János az Elmebajnoksággal, és újra elhangzik a kérdés: ki repülte át először a La Manche csatornát csak napenergiával működtetett repülőgéppel? Az ATV műsorvezetője természetesen csatornájának új, nagyszabású vetélkedőjére gondolt, az 1980-as évek legendás műsora óta – amely egykor négymillió embert is képes volt leültetni a sokszor még fekete-fehér képernyők elé − pedig sok víz lefolyt már a Dunán. A vetélkedők show- k lettek, közönséggel, látványossággal, pazar díszletekkel és pörgő kamerákkal, és olyan is akad, hogy nem a legokosabb, inkább a legostobább címéért küzdenek. Az 500 – Az ország géniusza egy amerikai licensz (500 Questions) alapján készült, a játék történetében sem ott, sem németországi, sem angliai változatában nem fordult még elő, hogy valaki végigmenjen mind az 500 kérdésen, ami a fejvadászcégek pszichológiai tesztjei között is a legkimerítőbbek közé tartozna. Ráadásul az ATV vetélkedőjében nem igaz, vagy hamis állítások között kell választani, hanem klasszikus műveltségi kérdésekre (történelem, politika, földrajz, sport, irodalom, stb.) kell megadni – mindenféle segítség nélkül – a helyes választ öt másodpercen belül. A játékos hibázhat – egy következő jó válasszal javíthat is −, csak egymás után háromszor nem. Ez esetben kiesik, és játékostársa – egy kihívó – állhat a helyébe. A fiatal agykutató, Balázs vágott neki a magyar műsor történetében először az 500 kérdésnek abban a reményben, hogy végül eljut az 50 millió forintos fődíjig. Ám kihívója, András, a matematika-fizika szakos tanár –az indián nyelvek szerelmese – végül felülkerekedett egy – amúgy ritkán adódó − párbaj során, és végigment az első forduló 30 kérdésén. Tíz villámkérdés előtt maradt abba az adás – hogy a további játékszabályokat megismerjük. A játékosok kötetlen beszélgetéssel való bemutatása – ami az ilyen műsorok egyik legérdekesebb része – ezúttal sem maradt el. Rónai Egon a kvízműsor vezetőjeként is megállja a helyét, csak néha tűnt erőltetettnek a játékosok sokoldalúságának a méltatása. Látja azt a néző is magától: itt tényleg többet kell tudni egy ötödikesnél. INFÓ:  500 – Az ország géniusza ATV Minden hétköznap 19 órától
Témák
ATV Rónai Egon
Frissítve: 2019.03.05. 17:30

Végső búcsút vettek Tandori Dezsőtől

Publikálás dátuma
2019.03.05. 15:51

Fotó: Kovács Tamás / MTI
A Kossuth- és József Attila-díjas írót, költőt, a nemzet művészét kedden a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben helyezték örök nyugalomra. Sírjánál egyik versét Hegedűs D. Géza szavalta el.
Családtagjai, barátai, pályatársai és tisztelői végső búcsút vettek Tandori Dezső Kossuth- és József Attila-díjas írótól, költőtől, a nemzet művészétől a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, kedden Budapesten - írja az MTI. "Tandori Dezső életművében szabadon engedte a nyelvet, megvalósította annak társszerzőségét" - fogalmazott a gyászszertartáson Fried István irodalomtörténész.

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár búcsúbeszédében kiemelte: "Tandori Dezső korunk egyik legjelentősebb, legsokoldalúbb, legfelkészültebb és legérdekesebb magyar költője volt. Művei elfoglalják méltó helyüket a nemzeti emlékezetben - mondta az államtitkár, aki hangsúlyozta:
ritka, hogy valaki megítélésében ekkora egyetértésre jussanak az olvasók, művészek, írók és közéleti szereplők alkotói irányzatoktól, politikai elkötelezettségektől függetlenül."

A szertartáson több mint százan vettek részt, köztük olyan pályatársak, mint Térey János, Kukorelly Endre, Horkay-Hörcher Ferenc, Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, Szőcs Géza, a Magyar PEN Club elnöke és Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója.

Tandori Dezső hamvait a sírkert művészparcellájában helyezték örök nyugalomra, közel Karinthy Frigyes, Karinthy Ferenc és Faludy György sírhelyéhez.
A sírnál Tandori Dezső Szpéró gesztenyefája című versét Hegedűs D. Géza szavalta.

Tandori Dezső 80 éves korában február 13-án hunyt el.
Frissítve: 2019.03.05. 16:36