Kabai Tibor;
alapnyugdíj;
2019-03-06 10:00:00
Nemrégiben három hír is érdemben foglalkozott az alapnyugdíj megvalósíthatóságával. Farkas András - a "Nyugdíjguru" - a Portfóliónak írt cikkében elemezte a társadalom elöregedésének problémáját, és lehetséges megoldásként felvetette: „megoldás lehet például, ha a munkajövedelmek járulékoltatására épülő folyó finanszírozás töredező paradigmáját felváltanánk a fogyasztási adóra épített állampolgári alapnyugdíj, s az azt kiegészítő kötelező nyugdíjcélú öngondoskodás eszméjével.”
A Népszava ugyanakkor az OECD új országjelentését ismertette. E szerint Alvaro Pereira, az OECD igazgatója megállapította: „a magyar nyugdíjrendszer ebben a formában már sokáig nem tartható. A tanulmány javasolja, hogy Magyarország emelje meg a törvényes nyugdíjkorhatárt, utána pedig kösse azt a várható élettartam alakulásához. Az OECD azt is ösztönözné, hogy Magyarország szüntesse meg a korengedményes nyugdíjba vonulás valamennyi lehetőségét, és ezzel egyidejűleg egy, minden nyugdíjas számára egy minimális jövedelmet biztosító alapnyugdíjat vezessen be. A jelenlegi gyakorlat szerint lényegében az aktívak járulékából fizetik ki az idősek járadékát. Alvaro Pereira a tőkealapú nyugdíjrendszert tartaná ideálisnak, ami Magyarországon a magánnyugdíjpénztárak visszahozását jelenthetné.”
A Mérce viszont arról adott hírt, hogy 900 eurós alapnyugdíjat vezetne be az SPD Németországban. A tervezet lényege, hogy jelentősen emeljék a nyugdíját azoknak az állampolgároknak, akik legalább 35 évig dolgoztak, minimumjövedelemért. A jelenlegi német nyugdíjrendszer alapján ezek az emberek havi 517 eurót kapnak a nyugdíjpénztártól, ez az összeg jelentősen, 483 euróval fog emelkedni, a munkaügyi miniszter szerint legkésőbb 2021 januárjától.
A Nyugdíjasok Pártja 50+ a megalakulása óta elkötelezett híve az alapnyugdíj bevezetésének. Magyarországon az alapnyugdíj mértéke szerintünk 40000 forint lehetne havonta, forrása az állami költségvetés. 65 év felett járna annak, aki magyar állampolgár, és legalább negyven évi magyarországi lakhellyel rendelkezik, továbbá járna a rokkant nyugdíjasoknak is. 2,25 millió jogosulttal számolva ez mintegy 1100 milliárd forint évente, a GDP kb. 3,5 százaléka. Erre épülne rá a „munkanyugdíj”, amelyet változatlanul a befizetett járulékok és szolgálati idő alapján állapítanának meg, forrása tehát a járulékbefizetés. Itt is szükséges azonban a 2008 óta változatlan nyugdíjminimum felemelése, 28500 forintról legalább 50000 forintra. E két intézkedés eredményeként nem lenne olyan 65 évesnél idősebb, életét végigdolgozó ember, akinek a járandósága 90000 forint alatt lenne, akár már 2020-tól kezdve.
Szervezetünk javasolja az európai alapnyugdíj megteremtését is minden 65 feletti EU állampolgárnak. Az európai alapnyugdíj mértéke elképzelésünk szerint nem több, mint 200-300 euró havonta, forrása az uniós költségvetés, tehát végső soron a tagállamok befizetése. 65 év felett alanyi jogon járna annak, aki európai uniós ország állampolgára és legalább negyven évi európai uniós országbeli lakhellyel rendelkezik. Erre épülne rá az egyes országok saját nemzeti nyugdíjrendszere. Mivel igen nagy eltérések vannak az egyes uniós országok által biztosított nyugdíjak között, az egységes alapnyugdíj sokkal nagyobb jelentőségű lenne a szegényebb országok nyugdíjasai számára, mint a gazdag országok nyugdíjasainál.
Az európai alapnyugdíj megteremtése illeszkedne a szociális jogok európai pillérei gondolataihoz. A kezdeményezés 20 alapelve közül kettő kiemelkedően fontos a nyugdíjasok számára. Az egyik a minimumjövedelem: eszerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy élete során bármikor, amikor nem rendelkezik elegendő anyagi forrással, olyan juttatásokban részesüljön, amelyek garantálják számára a méltósággal élhető élethez szükséges minimumjövedelmet, és ténylegesen hozzáférjen a méltányos életszínvonalat lehetővé tevő árukhoz és szolgáltatásokhoz. Azoknak a kedvezményezetteknek az esetében, akik képesek dolgozni, a minimumjövedelem-juttatásokat össze kell kapcsolni a munkaerőpiacra történő (újbóli) beilleszkedést ösztönző intézkedésekkel. A másik az időskori jövedelem és öregségi nyugdíj: a nyugdíjba vonult munkavállalók és önálló vállalkozók jogosultak olyan nyugellátásban részesülni, mely az általuk befizetett járulékokkal arányos, és amely megfelelő jövedelmet biztosít a számukra. A nők és a férfiak számára egyenlő esélyeket kell biztosítani a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez.
Álláspontunk szerint az európai alapnyugdíj megteremtése biztosítaná az időskori méltóság megőrzésének minimumához szükséges szociális biztonságot minden európai időskorú állampolgár számára. Az európai alapnyugdíj megteremtésének azonban jelenleg semmilyen feltétele nem adott: nincs rá forrás, politikai akarat és társadalmi nyomás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy e feltételek ne volnának megteremthetőek 2023-ig.