Ellenzéki pártjaink átlépték a magyar Rubicont. A baj csak az, hogy menekülés közben, visszafelé. Úgyhogy erősen sajnos van. Ám ez kutyafüle ahhoz, amekkora sajnos lesz május nyolcadika után, meg október végén. És ki tudja, hány további évig leszünk képtelenek saját erőből lerázni a nyakunkról hörcsög habitusú (önkény) urunkat-parancsolónkat.
Három eszelős méretű választási vereség elszenvedése minden tanulság levonása nélkül maradt. „Meg nem unják véges-végtelen, hogy az a nóta mindig úgy megyen.” És azt sem veszik észre, hogy mi, akiknek rájuk kellene szavazni, nagyon unjuk. És bármennyire unjuk, utáljuk Orbánt és a rendszerét, nem tudunk elmenni szavazni. Lehetetlen helyzetbe hoznak minket. A külön indulással és a külön listáikkal. (Megjegyzem: éppen most, az őszi választásokra készülve „egyesült” a lengyel ellenzék nagyobbik része.)
Hogyan lehet például arra a listára szavazni, amelyen előkelő helyen van a politikai félcédulás „kapitány”, aki az elmúlt 10 évben tévedést tévedésre, botrányt botrányra halmozott? (Igaz, sem ő, sem a pártja „nem vette észre”, csak az egész világ rajtuk röhög.) Vagy arra, amelyiknek az első helyére az amortizált pártvezér ez ideig hitves-politizáló hitvese került? Ő ugyan – ellentétben a kapitánnyal – hiba és botránymentes, de a feleség karizmája pontosan annak a fele, mint amit amortizált férje-ura magáénak mondhat. Ez a jelölés azt mutatja, hogy nincs emberük, nincs agytrösztjük, nincs „holdudvaruk”.
A két legerősebb (ide egy keserű szmájlit kérek elképzelni!) baloldali párt csak közepesen alacsony részvétel mellett érheti el az 5 százalékot. Ha még kevesebben vesznek részt a választáson, konkrétan csak a fideszesek - ami könnyen megeshet -, akkor nem küldünk baloldalit az EP-be. Akkor nemcsak a Néppárt segítségét veszítjük végleg el, hanem a szocialistákét is. A többi büszkének esélye sincs. A Jobbik Európa-ellenes szavazói már a Fidesz táborban nótáznak-fütyörésznek. A puzséros párt-öngyilkosokra csak öngúnyból lehet szavazni. És egyetlen momentum sem utal a Momentum várható sikerére.
Magyar szempontból ez több veszteséget jelent Trianonnál, de az Unió számára is Waterloo lehet. Ugyanis a tisztességes magyar Európa-barátokat, vagyis a honi ország-lakosok túlnyomó többségét kizárják az európai nacionalizmus-sovinizmus-populizmus elleni fellépésből. Hiányozni fogunk. Nem kicsit, nagyon.
Mit kellett volna tenni? A pártoknak egyöntetűen és határozottan közeledni kellett volna a legnagyobb támogatottságú, az Uniót erősíteni és Orbánt hitelteleníteni tudó mozgalomhoz, Hadházy százezreket megmozgató aláírásgyűjtéséhez: ne feledjük, az elmúlt héten már "zászlót bontott” a Márky-Zay- és Hadházy-féle Mindenki Magyarországa kezdeményezés is. Semmilyen más kampányra nem lett volna szükség. Nem egy, ötmillió aláírást is össze lehetett volna gyűjteni. Megjegyzem, Rubiconon ide, Rubiconon oda: még most sincsen késő.