Publicus: büntetik a választók, ha külön indul az ellenzék

Publikálás dátuma
2019.03.07. 06:00
A túlóratörvény elleni tiltakozásnál együtt lobogtak az ellenzéki zászlók, az EP-választáson külön indul a legtöbb párt
Fotó: VAJDA JÓZSEF / Népszava
Egymillió elégedetlen ember húzódhat ki a politikai térből, a jelek szerint a választók nem tolerálják az érdemi összefogás hiányát – ha belpolitikai szavazás lesz az EP-választás, az öt ellenzéki pártból csak kettő jut ki Brüsszelbe.
Minden csoda két hónapig tart, legfeljebb – februárra megcsendesedett a társadalmi elégedetlenség. A Publicus Intézet decemberben azt mérte, hogy az emberek 64 százaléka nem szereti, ahogy az országban mennek a dolgok, februárra azonban ez az arány 51 százalékra szelídült. Emlékeztetőül: a „népharagot” a rabszolgatörvény elfogadása váltotta ki – és az ellenzék érteni látszott a társadalom szavát: egységben lépett fel a jogszabály ellen. Januárban még napirenden tudta tartani a témát, ám februárra elfogyott a lendülete – ez azt jelenti, hogy körülbelül egymillió ember (aki egyébként jellemzően nem ellenzéki szavazó) süllyedt vissza egyfajta politikai apátiába. Ezt támasztja alá a pártok népszerűségének alakulása is. Az utóbbi fél évben mintegy 600 ezer támogatót vesztő Fidesz 23-ról 25 százalékra tornászta vissza kedveltségét – mintegy 160 ezer olyan ember tért vissza a kormánypárthoz, aki vélhetően a rabszolgatörvény miatt igazolt a bizonytalanokhoz. Az MSZP és a Jobbik megtartotta támogatottságát, előbbit az összes választó 9 százaléka (majdnem 740 ezer ember) szereti, utóbbit 10 százalék (mintegy 820 ezer fő) kedveli. A kis pártok viszont morzsolódni látszanak – népszerűségük a teljes népesség körében legfeljebb 2-3 százalék (160-250 ezer ember). Ez persze önmagában nem újdonság, ám az jelzésértékű, hogy a biztos választók a DK-val és az LMP is egyre kevésbé szimpatizálnak. A helyzet az, hogy a közelgő EP-választást a szavazók – az összefogás hiányában – sima belpolitikai választásként kezelik, és a voksolási hajlandóság a tavaszi eredményeket vetíti előre. Legalábbis ha minden párt külön indul. Pontosabban ebben az esetben leheletnyivel rosszabb a helyzet, ugyanis az öt versenyzőből (MSZP-Párbeszéd, Jobbik, DK, Momentum, LMP) csak kettő jutna be: még a Demokratikus Koalíció sem ugraná meg az 5 százalékos küszöböt. (Azt, hogy Gyurcsány Ferenc pártjának esélyeit mennyiben módosíthatja, listavezetője Dobrev Klára lett, ez a mérés még nem mutatja, hisz a pártelnök felesége csak nemrég került az EP-névsor élére). Ez azt jelenti – legalábbis jelen állás szerint –, hogy mintegy kilencszázaléknyi voks (majdnem két mandátum) mehet pocsékba, pontosabban kerülhet pluszban a Fideszhez. Ebben az esetben az ellenzék 21 százaléknyi érdemi szavazatot tudna felmutatni, a Fidesz pedig 28-at. Persze nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nagyon magas (42 százalék) azok száma, akik nem mondják, vagy nem tudják, hogy kire szavaznak az EP-választásokon. Úgyhogy akad tartaléka a pártoknak – de leginkább csak elvben. Egyrészt érdemes visszautalni az „elégedetlenek fogyására”, az apátia ugyanis azt jelentheti, hogy a bizonytalanok nehezebben mozdíthatóak. Másrészt egy hónap alatt 52-ről 49 százalékra csökkent a részvételi hajlandóság az EP-választásokon – ez nagyon jó esetben jelenti azt, hogy éles helyzetben összejön a 40 százalék. (Persze az is igaz, hogy 2014-ben a szavazók mindössze 32 százaléka küzdötte el magát az urnákig.)   
Magyarán: a választók büntetni látszanak a különindulást. Ezt támasztja alá, hogy minden együttműködési forma több mandátumot hozna: példának okáért (lásd: ábránkat), ha két lista lenne, és a Momentum külön indulna, akkor mind az öt párt beférne az EP-be (nem vitás, a mandátumok elosztásakor bölcs higgadtságra lenne szükség). Amennyiben pedig mindenki közös listára menne, akkor az ellenzék verhetné a Fideszt.
Szerző

„Lépést vétett a konzervatív értelmiség” - vita az MTA átalakításáról

Publikálás dátuma
2019.03.06. 21:44

Fotó: Tóth Gergő
A minisztériumi bürokraták döntsék el, milyen tudományos kutatások induljanak Magyarországon vagy a tudósok? – tette fel a kérdést Győrffy Dóra, a konzervatív értelmiségiekből álló Eötvös Csoport tagja a szervezet szerdai rendezvényén, melynek fókuszában ezúttal a tudománypolitika, s különösen a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tervezett átalakítása állt.
A minisztériumi bürokraták döntsék el, milyen tudományos kutatások induljanak Magyarországon vagy a tudósok? – tette fel a kérdést Győrffy Dóra, a konzervatív értelmiségiekből álló Eötvös Csoport tagja a szervezet szerdai rendezvényén, melynek fókuszában ezúttal a tudománypolitika, s különösen a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tervezett átalakítása állt. A kormány a jövőben nagyobb beleszólást szeretne a tudományos folyamatokba, az MTA kutatóhálózatát is ennek szellemében alakítaná át. Győrffy Dóra szerint a bürokratikus beavatkozásoknak jelentős – s nem feltétlen pozitív – hatásai lehetnek a magyar tudományos életre, így azokra a kutatásokra is, amelyek nem gazdasági érdekből, hanem a közjó szolgálata miatt zajlanak. Hangsúlyozta: az embereknek joguk van tájékozódni a valóságról, akkor is, ha a tudományos kutatások eredményei nem minden esetben kedvezőek a politikai hatalom számára. Fábri György, az ELTE bölcsészkarának dékánhelyettese pedig arról beszélt: az úgynevezett „menedzserszemlélet” a világon szinte mindenhol - az akadémiai szabadság rovására - erősödik a tudománypolitikában. Az már viszont magyar sajátosság, hogy nálunk ez etatizmussal (államközpontúsággal) és populizmussal társul. – A populizmus felemelkedése a kritikus gondolkodás tereit szűkíti. Magyarországon egy magabiztos, korlátok nélküli politikai erő áll mögötte – mondta. Úgy véli, a populizmus veszélyének felmérésénél a magyar akadémiai konzervatív értelmiség lépést vétett: azt gondolták, nekik, illetve az MTA-nak van akkora súlya, hogy megvédhessék az akadémiai autonómiát. – Aztán bekopogott a valóság. Egy populista rendszerben nincs szükség erre az értelmiségre – mondta az elmúlt hónapok kormányzati intézkedéseire utalva, amelyek az MTA gazdasági függetlenségét már „sikeresen” csorbították azáltal, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) önkényesen visszatartja az MTA kutatóhálózatának szánt költségvetési pénzeket. Havas Attila, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa a kormány egyik legfőbb érvének (a magyar innovációs helyzet erősítése) ellentmondásaira mutatott rá. Mint mondta, maga az innováció a kutatási eredmények átültetése a gyakorlatba, ez viszont a vállalkozások feladata. Addig, amíg a vállalati működés környezete nem változik, a hazai innovációs eredményeken az akadémiai kutatóhálózat átszervezése semmit nem fog javítani. Az ITM-et vezető Palkovics László miniszter gyakran hivatkozik német mintákra, ám ezeknek Havas szerint „540 fokkal megcsavart változatát” akarják nálunk alkalmazni (nemrég egyébként a német kutatóintézetek is aggodalmukat fejezték ki). Előadását egy Deák Ferenc idézettel zárta: „Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják. De miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges.”  
Szerző
Témák
MTA

Lángokban az ország: napi több száz szabadtéri tűzhöz riasztják a tűzoltókat

Publikálás dátuma
2019.03.06. 21:40
Illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Február vége óta naponta 200-300 szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat. Szerdától országos tűzgyújtási tilalom van érvényben.
Február közepe óta országszerte kétezernél több szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat, írja az MTI. Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője azt közölte:
  • idén eddig összesen 2600 szabadtéri tűz volt és
  • mintegy 5646 hektárt érintett.
Február vége óta naponta 200-300 szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat. Ennek oka, hogy még nem zöldült ki a természet, száraz a növényzet, és elkezdődtek a kerti munkák.
A tüzek túlnyomó többségét a szóvivő szerint emberi gondatlanság okozza. Felhívta a figyelmet arra, hogy kerti zöldhulladékot csak ott szabad égetni, ahol ezt önkormányzati rendelet engedélyezi. Ahol nincs erre vonatkozó rendelet - például Budapest egész területén - ott ez tilos.
Szerdától országos tűzgyújtási tilalom van érvényben.

- emlékeztetett Mukics. Az esetleges szabályszegésért bírság jár, amely 20 ezer forinttól 3 millió forintig terjedhet.
Dojcsák Dávid, a borsodi katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője a köztévének nyilatkozva azt mondta: csak szerdán 23 helyszínen volt szabadtéri tűzeset Borsod megyében. Kedden 88 alkalommal kellett kivonulniuk ilyen jellegű tűzesethez a megyében.

Holttestet találtak egy leégett tanyán

Egy körülbelül tizenöt négyzetméter alapterületű lakóház égett Felgyőn, az I. kerület tanya térségében, írja a katasztrófavédelem. Két vízsugárral oltották el a lángokat.
Az egységek a tűzoltási munkálatok során egy holttestet találtak az ingatlanban, a mentők pedig egy embert füstmérgezés gyanújával kórházba szállítottak.

Szerző