Lángokban az ország: napi több száz szabadtéri tűzhöz riasztják a tűzoltókat

Publikálás dátuma
2019.03.06. 21:40
Illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Február vége óta naponta 200-300 szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat. Szerdától országos tűzgyújtási tilalom van érvényben.
Február közepe óta országszerte kétezernél több szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat, írja az MTI. Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője azt közölte:

idén eddig összesen 2600 szabadtéri tűz volt és

mintegy 5646 hektárt érintett.

Február vége óta naponta 200-300 szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat. Ennek oka, hogy még nem zöldült ki a természet, száraz a növényzet, és elkezdődtek a kerti munkák.
A tüzek túlnyomó többségét a szóvivő szerint emberi gondatlanság okozza. Felhívta a figyelmet arra, hogy kerti zöldhulladékot csak ott szabad égetni, ahol ezt önkormányzati rendelet engedélyezi. Ahol nincs erre vonatkozó rendelet - például Budapest egész területén - ott ez tilos.

Szerdától országos tűzgyújtási tilalom van érvényben.

- emlékeztetett Mukics. Az esetleges szabályszegésért bírság jár, amely 20 ezer forinttól 3 millió forintig terjedhet.
Dojcsák Dávid, a borsodi katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője a köztévének nyilatkozva azt mondta: csak szerdán 23 helyszínen volt szabadtéri tűzeset Borsod megyében. Kedden 88 alkalommal kellett kivonulniuk ilyen jellegű tűzesethez a megyében.

Holttestet találtak egy leégett tanyán

Egy körülbelül tizenöt négyzetméter alapterületű lakóház égett Felgyőn, az I. kerület tanya térségében, írja a katasztrófavédelem. Két vízsugárral oltották el a lángokat.
Az egységek a tűzoltási munkálatok során egy holttestet találtak az ingatlanban, a mentők pedig egy embert füstmérgezés gyanújával kórházba szállítottak.

Szerző

Handó továbbra is negligálja az OBT-t

Publikálás dátuma
2019.03.06. 21:19

Fotó: VAJDA JÓZSEF / Népszava
Nem érkezett érdemi észrevétel a megadott határidőig Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökétől az Országos Bírói Tanácshoz (OBT) az OBT által február 6-án tárgyalt jelentésre - derült ki a Tanács szerdai ülésének összefoglalójából.
Handó Tünde a mai ülésen nem is jelent meg, annak ellenére, hogy leginkább az őt, illetve az OBH-t érintő kérdések szerepeltek az ülés napirendjén. Jelen volt viszont a bírói tanács 10 választott tagja, továbbá Darák Péter, a Kúria elnöke, akit a törvény delegál az OBT-be, de ott volt az ülésen az ügyvédi kamara elnöke, Bánáti János, Oltai Judit a Magyar Bírói Egyesület elnöke, és az igazságügyi tárca képviselője is.

Az OBH-elnök, mint ismert, tavaly május óta nem tartja törvényesnek az OBT működését, gyakorlatilag nem létezőnek tekinti az őt ellenőrizni hivatott tanácsot.

Az OBT február 6-i ülésén fogadta el azt a jelentést, amely Handó Tünde vezetői pályázatok elbírálása során folytatott gyakorlatát, valamint az OBT felé fennálló kötelezettségeinek teljesítését vizsgálta. Az OBH elnöke korábban megkapta a jelentés tervezetét, és még az ülés előtt jelezte, érdemi észrevételeket kíván tenni. Az OBT ezek után február 22-ig "póthatáridőt" biztosított az OBH elnökének. Ám Handó nem élt ezzel, ahogy a mai ülésen sem jelent meg, ám időközben - mint azt az OBT közleményben jelezte - február 20-án irattanulmányozást biztosított az OBT tagjai számára. Ezzel a bíró és bírósági vezetői pályázatok eredménytelenné nyilvánításának újabb, a bírósági közlönyben nem szereplő adatai is vizsgálhatóvá váltak a bírói tanács tagjai számára. Ugyanakkor

Handó érdemi észrevételek helyett négy levélben is kérdéseket tett fel az OBT-nek, a jelentés elkészültének körülményeit firtatta, továbbá a jelentésben nem érintett kérdésekről ejtett szót.

A bírói tanács ma kiegészítette a jelentését. Eszerint az OBT tagok nem minden iratot kaptak meg, ezért három vezetői pályázat esetében továbbra sem tudnak megállapításokat tenni. Továbbá Handó Tünde kinevezési gyakorlatában érdemi pozitív változást tapasztaltak, törvénysértő pályázati eredménytelenné nyilvánítás a vizsgált időszakban - 2018. májusa és 2019. január 1. között - nem volt. Az OBT aggályosnak tartja az egyes határozatok keltezése és a külön indoklások iktatási időpontjának "esetenkénti jelentős eltérését". Kilenc vezetői pályázat esetében pedig Handó "az OBT törvényes működésének hiányára" hivatkozott, amelyet az OBT nem tartott elfogadhatónak. Három bíró esetében döntött továbbá az OBH-elnök - vezetői feladattal való megbízással egyidejűleg - a bíró "ideiglenes átosztásáról", ilyen fogalmat azonban a törvény az OBT szerint nem ismer, pályázat alapján áthelyezheti másik bíróságra az OBH-elnök a bírót, de e három bíró esetében nem volt pályázat.
Szerző

Újabb megyékben rendeltek el fokozott rendőri ellenőrzést, az indoklás semmivel sem bővebb, mint eddig

Publikálás dátuma
2019.03.06. 21:02
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Március 5-el véget ért 8 megyében, március 6-al újrakezdődik négyben a "visszaélés a joggal".
Fokozott ellenőrzést rendelt el az országos rendőrfőkapitány több megyére, tájékoztat a rendőrség. Vagyis, ahol a rendőröknek joga lesz indoklás nélkül megállítani az embereket, és igazoltatás mellett átvizsgálni ruhájukat, csomagjaikat és járművüket, az a következő négy megye:
Csütörtöktől egészen szeptember 6-ig, vagyis fél évig tart a fokozott ellenőrzés. Az indoklás ugyan az, mint amiért az egész országban évek óta gyakorlatilag folyamatosan fokozott ellenőrzés van érvényben: "a jogsértő cselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, illetve megszakítása".
Március 5-én, kedden ért véget a fokozott ellenőrzés Zala, Somogy, Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben, a fővárosban pedig februárig volt ilyen érvényben utoljára.

Visszaélés a joggal

Elfogadhatatlan, ahogy a fővárosban januárban fokozott ellenőrzést rendelt el a budapesti rendőrfőkapitány, ahogyan az is visszaélés a joggal, hogy nyolc megyében minden elfogadható indok nélkül tartanak érvényben fokozott ellenőrzést - írta januári közleményében a Magyar Helsinki Bizottság. Hozzátették: elemzések és kutatások sorával mutatták már be, hogy a válogatás nélküli ellenőrzés nem hatékony, visszaélésszerű jogalkalmazásra ad lehetőséget és sértheti magyar állampolgárok tömegének a jogait.
Már 2013-ban az alapvető jogok biztosától kérték, hogy kezdeményezze a fokozott ellenőrzésre, valamint a ruházat, csomag és jármű átvizsgálására vonatkozó jogszabályi rendelkezések felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál - tették hozzá.

Szerző