Áramszünet volt a röszkei közúti határátkelőhelyen

Publikálás dátuma
2019.03.07. 08:00
Illusztráció
Fotó: Shuttertock
Nem sikerült elhárítani a nyitásra a problémát.
Áramkimaradás miatt szünetelt a határfogalom ellenőrzés a Röszke Közúti Határátkelőhelyen – közölte a police.hu. A hiba már elhárult, így ismét zavartalanul működik a határátkelő.
Szerző
Frissítve: 2019.03.07. 09:32

Sorakoznak a kispártok az európai parlamenti választásra

Publikálás dátuma
2019.03.07. 06:45
Öt évvel ezelőtt nyolc párt szerepelt az európai parlamenti választás szavazólapjain
Fotó: Népszava
Legalább 9 ellenzéki tömörülés lehet a szavazólapokon. Beszállnak a Liberálisok is, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt mind a 21 magyar mandátumot begyűjtené.
Erősen szétszavazhatnak az ellenzéki szimpatizánsok a két és fél hónap múlva esedékes Európai Parlamenti (EP) választáson, mivel a mostani állás szerint legalább 9 ellenzéki tömörülés áll rajthoz május 26-án – derült ki lapunk körkérdéséből. A versenyzők száma viszont könnyen tovább nőhet, ha az alig ismert, általában csak a választásokra aktivizálódó tömörülések úgy gondolják, hogy ők is megmérettetik magukat. A kis pártok a megméretéssel a közvélemény előtt is láthatóvá válnak, sőt, egyesek akár mandátumhoz is juthatnak, ami logikus lépés azután, hogy nem lesz közös, nagy ellenzéki lista. Ugyanakkor az öt százalékos bejutási küszöböt el nem érő tömörülések – mivel a rájuk adott voksokból nem lesz mandátum – az ellenzéki oldal lehetséges EP-helyeit csökkentik. A Nemzeti Választási Bizottság a hét elején jelölőszervezetként már nyilvántartásba vette a Jobbikot és a Demokratikus Koalíciót. Az induláshoz arra van szükség, hogy legalább 20 ezer érvényes ajánlást gyűjtsenek össze, de ennél a két pártnál ez aligha okoz majd gondot, ahogy az MSZP-Párbeszéd és az LMP is könnyen összeszedheti az induláshoz szükséges szignókat. Alternatív Magyar Néppárt, Európai Föderalista Párt, Magyar Gazdaság Párt, Magyar Republikánus Politikai Párt, Nőpárti Együttműködés Pártja – csak néhány azon 37 tömörülés közül, amelyeket nyilvántartásba vettek 2014-ben, az előző EP-voksolás előtt. Végül nyolc párt indult a voksoláson, köztük 36 jelölttel az SMS párt vagy 27-tel A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt is rajta volt a szavazólapokon. A Bokros Lajos-féle Modern Magyarország Mozgalom csak kevéssel maradt le a 20 ezer érvényes ajánlásról, és lemaradt végül a szavazólapról az MDF utódpárt JESZ és az Új Magyarország Párt is. Most nem kevésbé sokszínű a bejelentkezett pártok sora. A Nemzeti Választási Iroda honlapján két nap alatt öt újabb párt tette ezt meg, bár ezeket még nem vették nyilvántartásba. Felkerült a listára az Európai Független-Centrum Párt, a Mi Hazánk Mozgalom, a Liberálisok, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP), és a Tea Párt Magyarország. Amennyiben sikeres lesz az ajánlások gyűjtése, ezek is a szavazólapra kerülnek. – Külön indulunk, a 21 hely, ugye, biztos (ennyi EP-képviselői helye van Magyarországnak), de jó lenne 22 vagy 23. A 110 százalék körüli eredménnyel elégedettek lennénk – hozta a pártra jellemző kommunikációt Kovács Gergely, a MKKP társelnöke. A kutyapárt listáját Döme Zsuzsanna vezeti majd, az ajánlásokat pedig sokan gyűjtik, 600-an jelentkeztek már „passzivistának” – mondta lapunknak Kovács Gergely. A párt egyébként tavaly a parlamenti választáson a voksok majdnem 2 százalékát gyűjtötte be, vagyis csaknem 100 ezren voksoltak rájuk. Fodor Gábor, a liberálisok vezetője a Népszavának úgy fogalmazott: hosszú ideje, legalább másfél éve azt szorgalmazza, hogy a demokrata, azaz a Jobbik nélküli ellenzéknek közösen lépjen fel a különböző választásokon. „Ezt képviseltük tavaly is, és most is. A Fidesz abnormális, többszöri kétharmadával szemben csak így lehetne küzdeni. De ha már az ellenzék képtelen arra, hogy normálisan együttműködjön, akkor mi is tartjuk magunkat ezekhez a játékszabályokhoz” - fogalmazott. A kampányban, mivel nem kapnak állami támogatást, szavai szerint extrém szerény méretekben kell gondolkodniuk. – A 20 ezer aláírás összegyűjtése egy kicsi pártnak nem könnyű, de nem teljesíthetetlen feladat. A liberális párt mindenképpen el akar indulni az EP-választáson, ez az anyagi lehetőségek függvénye lesz, de nagyobb az esély arra, hogy elindulunk, mint hogy nem – tette hozzá Fodor Gábor. Szinte biztosan rajta lesz a szavazólapon a Momentum Mozgalom is, a párt EP-listáját Cseh Katalin vezeti. A Jobbikból kivált Mi Hazánk Mozgalomról pedig épp tegnap derült ki, hogy az EP-listája ötödik helyén a korábban hamis tanúzásra való felbujtás és zugírászat miatt elítélt Gulya Tibort indítaná. Ugyancsak esélyes a májusi szereplésre a Modern Magyarország Mozgalom és a korábbi választások tapasztalatai alapján A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt is. A kisebb, alig ismert pártoknál a tisztánlátást nehezíti, hogy szinte elérhetetlenek; nincs vagy régóta nem frissült a honlapjuk, és a közösségi oldalakon sem adnak meg magukról elérhetőséget. A csak a választásokra „élesedő” kamupártoknak kedvét szegheti, hogy az Európai Parlamenti választásra – a parlamentivel ellentétben – nem jár állami támogatás, így pusztán a pénzért nem éri meg rajthoz állni.

Biztosan vagy valószínűleg induló pártok

Fidesz-KDNP MSZP-Párbeszéd Jobbik DK LMP Momentum Magyar Kétfarkú Kutya Párt Liberálisok Mi Hazánk Modern Magyarország Mozgalom 

Szerző
Témák
választás

Publicus: büntetik a választók, ha külön indul az ellenzék

Publikálás dátuma
2019.03.07. 06:00
A túlóratörvény elleni tiltakozásnál együtt lobogtak az ellenzéki zászlók, az EP-választáson külön indul a legtöbb párt
Fotó: VAJDA JÓZSEF / Népszava
Egymillió elégedetlen ember húzódhat ki a politikai térből, a jelek szerint a választók nem tolerálják az érdemi összefogás hiányát – ha belpolitikai szavazás lesz az EP-választás, az öt ellenzéki pártból csak kettő jut ki Brüsszelbe.
Minden csoda két hónapig tart, legfeljebb – februárra megcsendesedett a társadalmi elégedetlenség. A Publicus Intézet decemberben azt mérte, hogy az emberek 64 százaléka nem szereti, ahogy az országban mennek a dolgok, februárra azonban ez az arány 51 százalékra szelídült. Emlékeztetőül: a „népharagot” a rabszolgatörvény elfogadása váltotta ki – és az ellenzék érteni látszott a társadalom szavát: egységben lépett fel a jogszabály ellen. Januárban még napirenden tudta tartani a témát, ám februárra elfogyott a lendülete – ez azt jelenti, hogy körülbelül egymillió ember (aki egyébként jellemzően nem ellenzéki szavazó) süllyedt vissza egyfajta politikai apátiába. Ezt támasztja alá a pártok népszerűségének alakulása is. Az utóbbi fél évben mintegy 600 ezer támogatót vesztő Fidesz 23-ról 25 százalékra tornászta vissza kedveltségét – mintegy 160 ezer olyan ember tért vissza a kormánypárthoz, aki vélhetően a rabszolgatörvény miatt igazolt a bizonytalanokhoz. Az MSZP és a Jobbik megtartotta támogatottságát, előbbit az összes választó 9 százaléka (majdnem 740 ezer ember) szereti, utóbbit 10 százalék (mintegy 820 ezer fő) kedveli. A kis pártok viszont morzsolódni látszanak – népszerűségük a teljes népesség körében legfeljebb 2-3 százalék (160-250 ezer ember). Ez persze önmagában nem újdonság, ám az jelzésértékű, hogy a biztos választók a DK-val és az LMP is egyre kevésbé szimpatizálnak. A helyzet az, hogy a közelgő EP-választást a szavazók – az összefogás hiányában – sima belpolitikai választásként kezelik, és a voksolási hajlandóság a tavaszi eredményeket vetíti előre. Legalábbis ha minden párt külön indul. Pontosabban ebben az esetben leheletnyivel rosszabb a helyzet, ugyanis az öt versenyzőből (MSZP-Párbeszéd, Jobbik, DK, Momentum, LMP) csak kettő jutna be: még a Demokratikus Koalíció sem ugraná meg az 5 százalékos küszöböt. (Azt, hogy Gyurcsány Ferenc pártjának esélyeit mennyiben módosíthatja, listavezetője Dobrev Klára lett, ez a mérés még nem mutatja, hisz a pártelnök felesége csak nemrég került az EP-névsor élére). Ez azt jelenti – legalábbis jelen állás szerint –, hogy mintegy kilencszázaléknyi voks (majdnem két mandátum) mehet pocsékba, pontosabban kerülhet pluszban a Fideszhez. Ebben az esetben az ellenzék 21 százaléknyi érdemi szavazatot tudna felmutatni, a Fidesz pedig 28-at. Persze nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nagyon magas (42 százalék) azok száma, akik nem mondják, vagy nem tudják, hogy kire szavaznak az EP-választásokon. Úgyhogy akad tartaléka a pártoknak – de leginkább csak elvben. Egyrészt érdemes visszautalni az „elégedetlenek fogyására”, az apátia ugyanis azt jelentheti, hogy a bizonytalanok nehezebben mozdíthatóak. Másrészt egy hónap alatt 52-ről 49 százalékra csökkent a részvételi hajlandóság az EP-választásokon – ez nagyon jó esetben jelenti azt, hogy éles helyzetben összejön a 40 százalék. (Persze az is igaz, hogy 2014-ben a szavazók mindössze 32 százaléka küzdötte el magát az urnákig.)   
Magyarán: a választók büntetni látszanak a különindulást. Ezt támasztja alá, hogy minden együttműködési forma több mandátumot hozna: példának okáért (lásd: ábránkat), ha két lista lenne, és a Momentum külön indulna, akkor mind az öt párt beférne az EP-be (nem vitás, a mandátumok elosztásakor bölcs higgadtságra lenne szükség). Amennyiben pedig mindenki közös listára menne, akkor az ellenzék verhetné a Fideszt.
Szerző