Két mishmi takin is született a Nyíregyházi Állatparkban

Publikálás dátuma
2019.03.07. 11:27
Az egyik ifjú takin
Fotó: Facebook/Nyíregyházi Állatpark
Két mishmi takin (Budorcas taxicolor) született a Nyíregyházi Állatparkban.
A rendszertanilag a kecskefélékhez tartozó, megjelenésében inkább kis termetű szarvasmarhára emlékeztető takint 2009 óta tartja az állatpark. Az eddig egy ivarérett hímből, két ivarérett nőstényből és két borjúból álló csordában - két hónap eltéréssel - két utód is született - közölte Révészné Petró Zsuzsa osztályvezető-szóvivő csütörtökön az MTI-vel.
Az állatkertekben igazi ritkaságnak számító takinokból a világon mindössze négyszáz egyed látható mesterséges körülmények között. A 2009-ben Németországból érkezett bika az Európai Fajmegőrzési Program keretében került a parkba, őt követték 2014-ben nőivarú társai, 2017-ben mindkét nősténynek született borja.
A nemrég született takin féltestvérek 220 nap vemhesség után jöttek világra, pár órával születésük után már lábra is álltak. A kis bikákat anyjuk naponta többször szoptatja, egészen kilenc hónapos korukig. A külső jegyek és az elterjedési területek alapján a takinoknak négy alfaját - aranyszőrű, bhutáni, szecsuáni és mishmi - különítik el. Az ivarérett állatokat nagy fej jellemzi, különösen meghatározó fejükön a kissé ívelt orrhát. A hideg ellen vastag bundájuk védi meg őket, különleges orruk pedig előmelegíti a belélegzendő levegőt. Mindkét ivar visel szarvat, de a bikák erőteljesebb testfelépítésűek, testtömegük akár a 350 kilogrammot is elérheti.
A mishmi takin nevét az Arunácsal Prades területén magasodó Mishmi-hegyekről kapta. Táplálékuk különféle növényekből áll, a fás szárú növények magasabban lévő hajtásait két lábra ágaskodva érik el. A természetben a Himalája keleti vidékén, csordákban élnek, amelyek zömmel nőstényekből és ivaréretlen hímekből állnak, a felnőtt bikák többnyire magányos életmódot folytatnak. Mindig ugyanazon az útvonalon járnak a pihenő-, ivó- és táplálkozóhelyek között, így idővel ösvényeket taposnak ki maguknak.
Mivel természetes élőhelyeiken állományuk folyamatosan csökken az orvvadászat és az erdőirtások miatt, a Természetvédelmi Világszövetség sebezhetőként tartja számon, az Európai Állatkertek Szövetsége pedig fajmegőrzési tenyészprogram keretében szaporítja a ritka állatokat.
Szerző

Bódult papagájok fosztogatják a mákültetvényeket Indiában

Publikálás dátuma
2019.03.07. 09:09

Fotó: Patrice Correia / Biosphoto / AFP
A hatóságoktól is segítséget kértek az indiai máktermesztők, mert ópiumfüggő papagájok fosztogatják az ültetvényeket.
Orvosi célra használják az indiai Madhja Pradesben termesztett mákból származó ópiumot. Egy mákgubó 25-30 grammot is tartalmazhat, ám ezek egy részét a papagájok szerzik meg, a bódult madarak ugyanis naponta akár 30-40-szer is kifosztják az ültetvényeket – írta a Life.hu
Az Earth.com írása szerint a gazdák bár éjjel-nappal őrzik az ültetvényeket és próbálják elijeszteni a madarakat, a hatóságoktól kértek segítséget, mert az ópiumfüggő papagájok már azt is megtanulták, hogyan kell titokban, csendben lebegve megközelíteni a növényeket.
Szerző
Témák
mák India papagáj
Frissítve: 2019.03.07. 09:19

Nem indítja el idén a gólyafigyelő kameráit az MME

Publikálás dátuma
2019.03.06. 12:12

Fotó: MME
Nem indítja el idén a webkameráit a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesültet (MME), így Báró, a jeladós gólya életét sem lehet nyomon követni.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület úgy döntött, idén nem indítja el a webkamerákat, mert mint írták, technikai probléma esetén általában csak harmadik fél bevonásával, nem elég gyorsan tudott beavatkozni.
"Úgy gondoljuk, hogy az MME személyi kapacitását hatékonyabban tudja számos faj- és élőhelyvédelmi projekt keretében felhasználni."

A döntés következtében a nagyhalászi, a zalaistvándi, a dejtári, a rimóci és az őrhalmi kamerák sötétülnek el, ami azt is jelenti, hogy Báró, a jeladóval felszerelt gólya az életét sem lehet nyomon követni - írta a Sokszínű Vidék.
Szerző
Frissítve: 2019.03.06. 14:26