Megváltoztatja a fókák táplálkozási szokásait a klímaváltozás

Publikálás dátuma
2019.03.07. 11:11

Fotó: MAMY Sébastien / Hemis.fr / AFP
Megváltoztatja az északi-sarkvidéki állatok táplálkozását a klímaváltozás: a fókák és a belugák életterüknek a klímaváltozás hatására bekövetkezett változásaihoz igazítják táplálékkeresési szokásaikat.
A Norvég Sarkkutató Intézet és a Tromsöi Egyetem tudósai két évtized adatait elemezték, amelyek a belugák vagy fehér delfinek (Delphinapterus leucas) és a gyűrűsfókák (Pusa hispida) táplálkozási viselkedését dokumentálták. A Royal Society Biological Letters című szaklapban szerdán bemutatott tanulmányuk szerint az állatok alkalmazkodó viselkedést mutattak - írta a Hirado.hu.
A kutatók a Norvégiától északnyugatra lévő Spitzbergák régiójára koncentráltak. Az ottani sarkvidéki vizeket ugyanis különösen erősen érinti a klímaváltozás. 2006-ban a régióban megváltoztak a tengerjégviszonyok, ez az átalakulás jelenleg is tart – mondta Charmain Hamilton, a kutatás vezetője. A megfigyelt állatokat már 2006 előtt megjelölték, ilyen módon alaposan meg tudták figyelni őket.
Korábban mindkét faj vadászott tengerjéggel borított területeken, elsősorban tengeri gleccserek zónájában, tehát ott, ahol a gleccserek az óceánba érnek. A klímaváltozás előrehaladtával és a gleccserek olvadás okozta visszahúzódásával az állatok megváltoztatták vadászati szokásaikat. A kutatók ezt 28 fóka 1996-2003 és 2010-2016 közötti, 18 beluga 1995-2004 közötti és 16 másik beluga 2013-2016 közötti adataival bizonyították. Míg 20 éve még mindkét faj ideje felét gleccserek vizében töltötte és ott sarki tőkehalra vadászott, a gyűrűsfókák egyre hosszabb ideig tartózkodtak a gleccserszirteken. 
A belugák ellenben gyakrabban jelentek meg a fjordokban, valószínűleg azért, mert másfajta táplálékot kerestek. Ez valószínűleg azzal áll összefüggésben, hogy a klímaváltozás más fajokat is északibb vizek felé vonzott. A fókák ellenben megszokott táplálékuknál maradtak, a vadászati időszak viszont jelentősen megnőtt.
Szerző
Frissítve: 2019.03.07. 11:58

Óriási aszteroida közelíti meg a Földet pénteken

Publikálás dátuma
2019.03.06. 17:17

Fotó: Hubble Space Telescope / ESA
Péntek délután egy 90-200 méter átmérőjű aszteroida száguld el a Földtől 5,18 millió kilométerre.
Péntek délután 5 óra körül a 2019 DN jelű objektum fog elhaladni a Föld közelében - írta az Express alapján a 24.hu. A NASA információi szerint a 90-200 méter átmérőjű aszteroida viszonylag lassan, 7,27 kilométer per másodperces sebességgel száguld majd el mintegy 5,18 millió kilométerre a bolygónktól, ezért veszélyt nem jelent.
A 2019 DN az olyan földközeli objektumok közé tartozik, amelyek a keringésük során bizonyos időnként a Földet is megközelítik. Bár az efféle objektumok a legritkább esetben veszélyeztetik bolygónkat, a szakértők folyamatosan figyelik őket, hogy fel tudjanak készülni az esetleges fenyegetésre.
A 2019 DN-t idén februárban fedezték fel, és a számítások alapján jó ideig nem fog újra feltűnni a Földnél.
Szerző
Témák
aszteroida

Videófelvételen látható, hogyan szállt le a japán űrszonda a Ryugura

Publikálás dátuma
2019.03.06. 14:14

Fotó: JAXA /
Videofelvételen látható a japán űrügynökség (JAXA) Hajabusza-2 űrszondájának februári leszállása a Ryugu kisbolygó felszínén.
Az űrszonda február 21-én landolt az egy kilométer széles aszteroida felszínén, hogy kőzetmintákat gyűjtsön az égitestről - idézte fel a BBC hírportálja. A mindössze néhány másodperces művelet során a Hajabusza-2 kiengedett egy csövet és másodpercenként 300 méteres sebességgel tantálsörétet lőtt ki a kisbolygó felszínére, hogy a felverődő por- és kőzetszemcséket begyűjtse a mintagyűjtő csővel és elküldje a Földre. A mintagyűjtést követően a szonda visszaemelkedett eredeti pozíciójába, az aszteroida felszínétől mintegy 20 kilométeres magasságba.
A Hajabusza-2 által készített felvételen jól látható, ahogy a felszíntől távolodó űreszköz nyomában felverődik a törmelék. A Ryugu felszínére vetődő árnyékban az űrszonda teljes sziluettje kirajzolódik.
A 2014 decemberében útnak indított űrszonda szeptemberben és októberben már sikeresen az aszteroida fedélzetére bocsátott három kutatórobotot. A robotok azóta is folyamatosan küldik az adatokat a földi űrközpontba, felvételeket készítenek az aszteroidáról és mérik a felszíni hőmérsékletet. A német-francia fejlesztésű Mascot az aszteroida felszínének ásványösszetételét és mágneses mezejét vizsgálja.
A februári landolás helyét egy hat méter átmérőjű körzetben jelölték ki az eredetileg tervezett mintegy százméteres átmérőjű térség helyett, emiatt a vártnál jóval bonyolultabb volt a művelet.
A misszió a tervek szerint 2019 decemberében lezárul, amikor a Hajabusza-2 elhagyja a Ryugut. Várhatóan 2020-ban landol a Földön az összegyűjtött mintákkal együtt. A szakemberek szerint a Ryugu kisbolygó a Naprendszer kialakulásának hajnalán képződhetett, így olyan szerves anyagokat tartalmazhat, amelyek a földi élet kialakulásához is hozzájárultak, így információkkal szolgálhat az élet keletkezéséről.
Szerző
Frissítve: 2019.03.06. 14:26