Újrafelfedezések bűvöletében - Bak Imre művei Londonban

Publikálás dátuma
2019.03.08. 11:00

Fotó: THE MAYOR GALLERY
Egyre növekvő nemzetközi érdeklődés övezi a hatvanas-hetvenes évek hazai művészeinek munkáit. Bak Imre alkotásaival jelenleg Londonban találkozhat a közönség.
Amit Bak Imre képvisel, az egyszerre valami ismerős a művészeti közönség számára, és valami olyan, amit eddig még nem láttak: a hard-edge és a minimalizmus nyomdokain a művész egyedi festészeti programot hozott létre a hatvanas évek végén, amelyet azóta is következetesen épít – beszélt lapunknak a festő műveinek jelentőségéről Hegedüs Orsolya, az acb Galéria vezetője. A Munkácsy- és Kossuth-díjas művész 1967 és 1981 között készült alkotásait London egyik jelentős képzőművészeti helyszínén, a The Mayor Galleryben láthatják az érdeklődők március 29-ig. Az elmúlt években egyre nagyobb érdeklődés fordult a hazai művészek irányába: ugyanezen a helyszínen korábban kiállított már Jovánovics György és Kovács Attila is, és három évvel ezelőtt Maurer Dóra munkáit mutatta be a szintén londoni White Cube. Habár London önmagában is jelentős művészeti központ, a lokáció számít leginkább – hangsúlyozta Hegedüs Orsolya. - A The Mayor Gallery egy nagymúltú intézmény, amely olyan klasszikus avantgárd művészeket képviselt, mint Paul Klee vagy Max Ernst. A jelenlegi tulajdonos a hetvenes évek elejétől részesíti előnyben az akkori hard-edge és minimalizmus alkotóit. Bak Imre saját korában a kortárs tendenciákat tartotta szem előtt, és most olyan helyszínre került, ahol a korabeli körülmények – többek közt a Vasfüggöny – miatt nem tudott szerepelni – tette hozzá a galériavezető, kiemelve, ez nem csupán a művész számára nagy elégtétel, de a galériának is jelentős siker. Az acb Galéria évek óta részt vesz komoly művészeti vásárokon, s az egyik legfontosabb helyszínen, az Art Basel-en tavaly és azelőtt is szerepelt Bak Imre mű a The Mayor Gallery standján. Bak alkotásai néhány éve bekerültek a Tate gyűjteményébe, és nemrég a New York-i Metropolitan Múzeum is vásárolt tőle. A növekvő külföldi érdeklődés kapcsán Hegedüs Orsolya elmondta, 2015 óta az egész művészeti világ az újra felfedezések bűvöletében él. - Ennek hátterében geopolitikai okok is állhatnak, vagy akár az, hogy az illető művész neme, bőrszíne miatt saját korában nem kapott kellő figyelmet. Ezt most előszeretettel vizsgálják felül, az intézmények gyűjteményezési politikájában is megjelenik, és a jelentős művészeti vásárok szinte mindegyikén van ma újra felfedezési szekció – részletezte. A magyar művészeti kánon is éppúgy felülvizsgálatra szorul. - A művészek eleve nem a hivatalos keretek között alkottak, s emiatt is nehéz volt a korabeli történéseket megfelelően dokumentálni. Bár az akkori résztvevők többsége még szerencsére köztünk van, a kiállítási lehetőségek végesek voltak, s ha valaki vidéken alkotott, vagy nem azokban a körökben mozgott, akkor nehezen szereztek tudomást a műveiről – részletezte Hegedüs Orsolya. Majd hozzáfűzte: az acb Galéria kutatási tevékenységének köszönhetően több olyan művészt fedeztek fel újra, akik érdemtelenül lettek elfelejtve. - Nádor Katalin a közelmúltban aratott sikert (jelenleg kiállítása is van az acb NA kiállítóterében): a tavalyi Paris Photo vásáron nagyon jól szerepelt, a Pompidou központ vásárolt is a műveiből, amit nem sok magyar művész mondhat el magáról. A galériavezető úgy látja, a neoavantgárd újabb és újabb hazai képviselői kerülnek sorra, júniusban például egy jelentős madridi galériában nyílik egyéni kiállítás Ladik Katalin számára. A kortárs (fiatal és középgenerációs) alkotók bemutatása azonban teljesen más stratégiákat igényel, mint a már ismert művészeké. A kortárs alkotók nemzetközi megjelenése gyakran visszhangtalan maradt – emelte ki Hegedüs Orsolya –, ezért úgy ítélték meg, a magyar művészetet kell először kontextusba helyezniük, és megmutatni a lokális sajátosságokat, vagy párhuzamosságokat. - A hatvanas-hetvenes évek művészetének pozicionálása a magyar művészet egészének újrapozicionálása érdekében történt – hangsúlyozta. A jelentősebb vásárokra leginkább a neoavantgárd művészetével kerülnek be, s bár igyekeznek a fiatal művészeknek is lehetőséget adni, az “üvegplafont” nem könnyű áttörni. Infó: Imre Bak: Works 1967-81, The Mayor Gallery, London, látogatható március 29-ig.  
Szerző

Doncsev két éve megjósolta az NKA káoszát

Publikálás dátuma
2019.03.08. 10:00
A Muút tavaly hétmillió forint támogatást kapott az NKA-tól
A Műút nem tudja nyomdába adni februári, már nyomdakész lapszámát – szúrta ki a 444.hu a miskolci kulturális folyóirat közleményét.  „Az NKA Szépirodalom Kollégiuma a támogatni szándékozott év (2019) márciusának elsején írta ki a pályázatát, amiből a korábbiak ismeretében, s az ügyrend szerint — sikeres pályázat esetén — júliusban esedékes a támogatás folyósítása. Időközben Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata az eddigi évi 1 millió forintos támogatását is visszavágta a legutóbbi Közgyűlésén évi 800 ezer forintra. Így a március 13-ra tervezett lapszám bemutató is elmarad” – jelezte a Műút a honlapján. A folyóirat másnap újabb közleményben fordult az olvasóihoz, arra kérve őket: lehetőségük szerint támogassák a folyóiratot kiadó Szépmesterségek Alapítványt. A Műút múlt évben lapszámainak megjelentetésére 5 millió, online megjelenésére 2 millió forint támogatást kapott az NKA-tól. Akkor az NKA Szépirodalom Kollégiuma január közepén hirdette meg folyóirat-támogatási pályázatát február 15-i határidővel. Március 21-én született meg a támogatói döntés, április 10-én a miniszteri jóváhagyás, az eredményeket „már” egy héttel később megjelentették. A történetnek tragikomikus színezetet ad, hogy a Nemzeti Kulturális Alap idei költségvetési javaslatában kiemelten fontos célként szerepel „a pályázati rendszer racionalizálása, az eljárás optimalizálása, gyorsabbá és hatékonyabbá tétele”. A hazai kultúrafinanszírozás legmeghatározóbb intézményének működését 2016-ban „reformálták meg”, a pályázatokat meghirdető, elbíráló NKA szakkollégiumi rendszerét átszabva. Ettől az évtől delegálhatja a szakkollégiumok döntnökeinek egyharmadát a Magyar Művészeti Akadémia, és ebben az évben vágták vissza a folyóiratok addig évi 7-800 millió forint közötti támogatását 350 millió forintra, több folyóiratot – a tehetséggondozásban is élen járó szellemi műhelyt − támogatás nélkül hagyva pedig ekkor ítéltek megszüntetésre. (A szépirodalmi kollégium idén 129,5 millió forintot oszt szét a nyomtatott folyóiratok között, online megjelenésükre 50 milliót szán.) 2016 végén szüntették meg az NKA Igazgatóságát, amely az NKA pályázatait bonyolította a szerződéskötésektől kezdve a pénzek utalásáig. E feladatot az NKA-tól kiszervezték az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) alatt működő Emberi Erőforrás Támogatáskezelőhöz, amely évente nyolcvanezer pályázatot bonyolít le. 2017 tavaszán többek között azért menesztette az egykori emberminiszter, Balog Zoltán az NKA akkori alelnökét, Doncsev Andrást, mert jelezte: némi „fennakadást” okozhat a „reformált” rendszer. Az NKA fő bevételét az ötöslottó játékadó 90 százaléka adja, ami idén a tavalyihoz képest 400 millió forinttal többre, 10,3 milliárd forintra terveztek. Kulturális adóból 120 millió forint, jogdíjakból 740 millió forint folyik be az NKA-hoz. 
Témák
NKA folyóirat

Nem a jól ismert íveket rajzoljuk - interjú Kárpáti György Mórral

Publikálás dátuma
2019.03.08. 08:45

Fotó: Molnar Adam / Népszava
Az elsőfilmes Kárpáti György Mór azokról a magyar katonákról készített filmet, akik az 1848-49-es szabadságharc bukása után is folytatták a harcot: legtöbben azért, mert nem tudtak világosi fegyverletételről.
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen általában afelé orientálják a rendező szakos hallgatókat, hogy az első nagyjátékfilmjük személyes legyen. Adódik a kérdés: miért pont 1849-ben játszódó történetet mesél el a Guerillában? A személyes érdeklődésem miatt: mérhetetlenül érdekel a történelem, sokat gondolkodom róla. Milyen kontextusban? Azok a hétköznapi percek, órák izgatnak, melyekről nagyon keveset tudunk. Most épp a Rákóczi úton beszélgetünk, az egyik épület falára ki van írva a falra, hogy Petőfi itt is lakott. Ilyenkor azon kezdek el elmélkedni, hogy akkoriban vajon hogyan nézhetett ki ez az utca? Még nem volt lekövezve, hintók jártak? Na, és milyen volt a kocsma, ahová Petőfi néha betért? Melyik erdőben sétált, amiről beugrott, hogy itt gerillák voltak az 1848–49-es szabadságharc leverése után? Volt egy kisfilmem, mely egy erdőben játszódott, szóval, nem most gondoltam először erre a környezetre. Amikor pályáztam az inkubátor programra, az olcsó megvalósíthatóság szempontjából célszerűnek tűnt, hogy az erdő legyen a díszlet. A patak, a sziklák, a mezők dramaturgiailag sokat adnak hozzá a történethez és a hangulathoz. Ha azt mondom, hogy a Guerillában magyar szabadságharcosok bujkálnak az erdőben, azt hittem volna, hogy kizárólag osztrák katonák vadásznak rájuk és nem kozákok. A film a világosi fegyverletétel és az aradi vértanúk kivégzése közötti bizonytalan időszakban játszódik. Fontosnak tartottam ábrázolni, hogy két oldalról támadta a magyarokat az osztrák császári és az orosz cári hadsereg. Amikor elkészült a forgatókönyv, elküldtem Fónagy Zoltán történésznek, akivel később jelenetről jelentre átbeszéltük az egészet. Jó kritikának vettem, amikor azt mondta: ez így megtörténhetett. A legfontosabb kérdésfelvetése a Guerillának, hogy nem egyértelműen lehet kimondani, hogy mikor ér véget egy háború. Történelemről sokszor kész tételekkel, heroizáló történetekkel beszélnek. Engem a fontos időszakok hétköznapjai érdekelnek, azoknak az ambivalens hangulata. Innen jött az ötlet, hogy egy olyan ember sorsán keresztül mutatom be a háborút, aki sosem akart részt venni benne, de végül bekeríti a kegyetlenség. Fontos volt, hogy sok olyan tudáselem legyen a filmben a korabeli emberek világáról, ugyanakkor az is, hogy külföldön értsék, egyetemes kérdéseket vessen fel a film. Méghozzá a főhős akkor szembesül a kegyetlenséggel, amikor papíron már nincs is háború. Pont ez az ellentmondásos helyzet érdekelt, az úgynevezett holtidő. Nem mellékesen, még 1850-ben is voltak felkelés-kísérletek. Voltak, akikhez lassan jutott el a hír, mások pedig továbbra is hittek a szabadságharcban. Igaz, ha nem mondjuk ki, 1849-ben járunk, akár egy sci-fiként is el tudnám képzelni a filmet. Olvastam egy interjút Lucretia Martellel, a Zama rendezőjével, aki azt mondta: a történelmi film olyan, mint a science-fiction, egyfajta képzeletjáték, mert nem tudhatjuk, mi zajlott le pontosan a múltban. Mai gondolkodásunkkal és eszközeinkkel próbálkozunk. Mi szükség volt még mindemellett a szerelmi háromszögre? Attól még hogy háború van, az emberek keresik és vágynak az életre. Említette, hogy az erdő költséghatékonyság miatt lett a helyszín. Viszont a Guerillát 16 mm-es filmre forgatták, mely ma már sokkal drágább és macerásabb, mint a digitális technológia. A digitális kép nagyon steril. Vannak olyan eljárások, melyekkel lehet szemcsésíteni, illetve roncsolni, de soha nem lesz olyan a karaktere és a rajzolta, mint a celluloidé. A filmnyersanyag atmoszférája sokat ad ahhoz, hogy egy kosztümös film hiteles legyen. Mundruczó Kornél executive producer volt a Guerillában. Mennyire folyt bele a kreatív folyamatokba? A forgatókönyvet és a nyersvágott verziót véleményezte, és nagyon jó tanácsokat adott. Például a zenehasználat terén. Van egy zavar mostanság Magyarországon, hogy pontosan mi is a történelmi film. Még kultúrharc is szerveződött a téma köré. Tisztában vagyok azzal, hogy a „történelmi film” címke milyen asszociációkat kelthet, de ha valaki megnézi a Guerillát, nagyon remélem, hogy megfogja majd az „alulról nézet”, melyet mi mutatunk. Nem a nagyon jól ismert íveket rajzoljuk, mint a hintós-parókás darabok. Nem mellékesen, sokkal hamarabb kezdtem bele a Guerilla fejlesztésébe, mielőtt a zsáner kitűzött irányzattá vált volna. Ha felajánlanák egy milliárdos hintós-parókás produkció rendezői székét, vállalná a feladatot? Inkább készítenék filmet mai témáról, problémáról. Igen? Például? Több terven dolgozom egyszerre. Amit most a leginkább megvalósítanék, az egy mai tizenévesekről szóló filmterv.   

Névjegy

Kárpáti György Mór (1984. október 8. – ) rendező – forgatókönyvíró. Kisjátékfilmjei (Éjfél, Erdő, Provincia, Gólyatábor) Berlinben és Cannes-ban értek el sikert. Első egész estés nagyjátékfilmje, a Guerilla (2019) a göteborgi fesztiválon debütált. 

Témák
film interjú