Rakétával lőttek tömegbe terroristák Kabulban, rengeteg a sérült

Publikálás dátuma
2019.03.07. 18:28

Fotó: WAKIL KOHSAR / AFP
Magas rangú afgán kormánytisztviselők és a júliusi elnökválasztás több jelöltje is a célba vett emberek között volt.
Terrortámadás történt Kabulban, Afganisztán fővárosában, írja a Reuters. Rakétát lőttek ki a síita iszláma hazara vallási kisebbséghez tartozó emberek egy gyülekezetére csütörtökön, ezzel meggyilkolva közülük hármat, és 32 másikat megsebesítve.
A célba vett emberek Abdul Ali Mazari hazara vezető halálának évfordulójáról emlékeztek meg. Magas rangú afgán kormánytisztviselők és a júliusi elnökválasztás több jelöltje is közöttük voltak. Tanúk szerint legalább tíz robbanást lehetett hallani, a tömeget minden irányból tűz alá vették.
Kabulban utoljára januárban hajtottak végre merényletet: akkor a tálibok robbantottak autóba rejtett pokolgépet. Szerdán pedig Jalalabad városában történt terrortámadás; a célpont egy építési vállalat volt, legalább 16-an meghaltak.
A támadást - akár az előző napon elkövetettet - az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára. Két feltételezett merénylőt agyonlőttek az afgán biztonsági erők, egyet pedig elfogtak. Mind a tálibok, mind az Iszlám Állam, vagy akár az al-Káida az iszlám szunnita irányzatához sorolja magát, erre hivatkozva pedig ellenségének tartja a hazarákat. Rendszeresek az ellenük végrehajtott támadásaik.
Szerző

Kövesit jelölte európai főügyésznek az Európai Parlament

Publikálás dátuma
2019.03.07. 16:28

Fotó: ANDREI PUNGOVSCHI / AFP
A helyzet mégsem egyértelmű, a korrupciós ügyekkel rosszul álló országok nem bíznak a román sztárügyészben. A tagországok nagykövetei korábban a francia jelöltet támogatták.
Laura Codruta Kövesit, a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) korábbi vezetőjét választotta hivatalos jelöltjének az európai főügyészi tisztségre csütörtökön az Európai Parlament (EP). Az EP illetékes bizottsága a három bennmaradt jelölt meghallgatása után Kövesit találta legalkalmasabbnak a posztra. Az ügy nem kerül a plenáris ülés elé, Kövesi támogatásáról a parlament házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete döntött csütörtökön Brüsszelben. Ska Keller, a zöldpárti frakció társelnöke szerint egy ilyen nagy tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező személy jelölésével azt jelzik, hogy komolyan veszik a korrupció, csalás és határokon átívelő bűncselekmények elleni küzdelmet.
A leendő főügyészt az EU társjogalkotó szervei - a tagállamok kormányait tömörítő tanács és az Európai Parlament - közös megegyezéssel hét évre nevezik ki. Hiába azonban az EP támogatása, a helyzet nem egyértelmű: a tagországok nagyköveteinek korábbi titkos szavazását Jean-Francois Bohnert francia ügyész nyerte 50 ponttal, Kövesi 29 pontot ért el, holtversenyben a német Andres Ritterrel. Eredetileg 24-en szálltak ringbe a tisztségért.
Az Európai Ügyészség, amely a tervek szerint legkésőbb 2021 elején kezdi meg működését, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben jár majd el. Az úgynevezett uniós megerősített együttműködéssel létrejövő szervezetben 22 tagállam vesz részt, Magyarország nincs köztük.
A bukaresti kormány hevesen tiltakozik és kampányol Kövesi európai főügyészi megválasztása ellen, ami a szakemberek szerint meglehetősen átpolitizálttá teszi az ügyet, és rontja a volt korrupcióellenes román ügyész esélyeit. Nehéz helyzetben van az Európai Unió, Kövesi kinevezésével ugyanis erős üzenetet küldhetnének azon tagállamoknak, amelyekben vezető politikusokat uniós források hűtlen kezelésével vádolnak, például magának Romániának, de egy ilyen harcias és vitatott megítélésű főügyész már a kezdettől elidegeníthet egyes országokat. Ha végül nem támogatják Kövesit, az ráadásul azt sugallhatná, hogy eredményes a román kormányéhoz hasonló erőszakos fellépés.

Nem bíznak benne a korrupció kivizsgálásával rosszul álló országok

Nemcsak a román kormány vagy a saját jelöltjüket támogató országok akadályozzák Kövesi sikerét. Nem támogatja például sem Lengyelország - amely ellen 7 cikkely szerinti eljárás folyik az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélyeztetése miatt -, sem Magyarország, amely nem is lesz tagja az Európai Ügyészségnek. A korrupcióval szintén igencsak küszködő Bulgária is Kövesi ellen van.

Laura Codruta Kövesit tavaly nyáron mentették fel a több száz román politikust rács mögé küldő DNA román korrupcióellenes ügyészség éléről. A 2017 telén indult Romániában egy több százezres tüntetéseket kiváltó igazságügyi reform, a korrupcióért elítélt Liviu Dragnea - a nagyobbik kormánypárt, a PSD elnöke - bábkormányának tartott Dancila-kabinet jóvoltából. Kövesi leváltása ennek része volt, csak úgy, mint a február közepén sürgősségi kormányrendelettel létrehozott, az igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészség. Ez országszerte bírósági, ügyészségi munkabeszüntetéssel járó tiltakozást eredményezett, és újrakezdődtek a lakossági tüntetések is. Bukarestben a vasárnap ismét utcára vonulók a kormányrendelet visszavonása mellett Kövesi európai főügyészi kinevezésének támogatását is kérték.

Szobrot döntött a népharag Gdanskban

Publikálás dátuma
2019.03.07. 15:52
Henryk Jankowski felborított szobra
Fotó: Michal Fludra / AFP
A városi tanács úgy döntött, a civilek nyomására eltávolítják a pedofília gyanújába került Henryk Jankowski szobrát.
Gdansk városi tanácsa úgy döntött csütörtökön, hogy eltávolítják az egyik városi térről Henryk Jankowski szobrát. A Szolidaritás papját - aki, mint kiderült, évekig ügynökként jelentett a rezsim titkosrendőrségének, és pedofília gyanújába is került - a város tiszteletbeli polgárságától is megfosztották. Döntést hoztak arról is, hogy átnevezik a lelkészről elnevezett gdanski teret, ahol eddig az emlékműve állt.
A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) képviselői politikai indíttatású akciónak minősítették a kezdeményezést, és távol maradtak a szavazástól, ám ennek az ellenzéki többségű városban nem volt súlya. A határozatok indoklása szerint
új, korábban ismeretlen információk jelentek meg a lelkész életéről, amelyek "új fényt vetnek egyes tetteire és magatartására".

A 2010-ben elhunyt Jankowskival szemben kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaélés miatt indult ügyészségi eljárás még a pap életében, 2003-ban, de azt rá következő évben megszüntették. A tavalyi év végén a gdanski katolikus egyházmegye újabb vizsgálatot kezdeményezett. Eddig mindössze egyetlen ember állt az ügyészség elé azzal, hogy a pap áldozata.
Már február végén ledöntötték egyszer Jankowski emlékművét baloldali aktivisták, a Szolidaritás szakszervezet azonban másnap visszaállította azt.

Tüntetés a szobornál
Fotó: Michal Fludra / AFP
Most mégis a Szolidaritás jelentette be a helyi önkormányzat döntésére reagálva, hogy pénteken ők maguk bontják el a szobrot. A szervezetben nincs egyetértés az ügy kapcsán: a Szolidaritás aktivistái csütörtök reggel, tiltakozásul a Jankowski-emlékmű tervezett eltávolítása ellen, Donald Tusk, az Európai Tanács gdanski származású elnökének aranyozott gipszszobrát helyezték el a városháza előtt. A figurát az előző kormány idején a Tusk politikája elleni tiltakozásokkor használták. Az akció alkalmából a lengyel alkotmánynak az ártatlanság vélelmét rögzítő cikkére hivatkozó táblát függesztették rá.
Az 1936-ban született Henryk Jankowski elsősorban arról ismert, hogy a múlt század nyolcvanas éveitől együttműködött a Szolidaritás szabad szakszervezet vezetésével, különösen Lech Walesa későbbi lengyel elnökkel. A Nyugatra kivándorolt lengyelektől jelentős támogatást kapott, amelyet a Szolidaritás aktivistáinak és kórházaknak továbbított. Politikával a rendszerváltás után is foglalkozott: kilencvenes években euroszkeptikus és antiszemita kijelentésekkel borzolta a kedélyeket. Miséin tömegek vettek részt.