Bonta Miklós;
devizahitel;
2019-03-08 16:00:00
A hitelfelvevő javára döntöttek az - ismereteink szerint - első olyan perben, amelyben a hazai bíróság figyelembe vette a luxemburgi Európai Bíróság legutóbbi, az adósok jogait szem előtt tartó ítéletét. Erdősi Éva hiteltanácsadó szerint, aki az adós oldalán eljáró fogyasztóvédelmi egyesület képviselőjeként kapcsolódott be a perbe, általánosítható tanulságok is levonhatóak az ügyből. A különböző devizaalapú hitelszerződések között, az adós szempontjából jelentős különbségek vannak - emlékeztetett a szakértő. A legkedvezőbb helyzetben az autóhitelesek vannak. Ezeknél ugyanis az esetek jó részében nem készült kockázatfeltáró nyilatkozat, amelyben felvilágosítást kaptak volna az ügyfelek az árfolyam-kockázatokról. Mint az Európai Bíróság tavaly szeptemberi ítéletéből kitűnik, ennek hiánya megalapozza azt a vélekedést, hogy az ilyen kölcsönszerződés tisztességtelen, vagyis semmis. Miután ezeket a szerződéseket jellemzően valamelyik autókereskedőnél kötötték, így nem volt olyan szakember, aki a kockázatokra felhívja a figyelmet.
Az eddigi devizahiteles perekben a bíróságok többnyire a Kúria jogegységi határozata nyomán jártak el, amely a banknak kedvez - emlékeztetett Erdősi Éva. Az uniós bíróság döntése azonban új helyzetet teremtett, erre várva több bíróság korábban fel is függesztette az éppen folyó pereket. Miután az Európai Bíróság ítélete elsőbbséget élvez a nemzeti jogokkal szemben, így ha egy hazai bíróság ítélete, illetve annak indoklása erre nem hivatkozik, akkor a devizahitelesnek módjában áll kártérítési pert indítani a bank ellen.
Az az általános gyakorlat, hogy a 90 napon túli fizetési késedelembe esett autóhitelesnek a kölcsönt nyújtó pénzintézet megbízásából egy közjegyző fizetési meghagyást küld. Amennyiben az adós ellentmond ennek, arra hivatkozva, hogy a bank nem hívta fel a figyelmet árfolyamkockázatokra, akkor rendszerint a bank - felperesként - bírósághoz fordul. (Az adósnak az ellentmondásra 15 napja van.) A pénzintézetnek azt kell bizonyítania, hogy az adós tudott az árfolyamkockázatokról, ám ha ezt nem foglalták írásba, nehéz lesz bizonyítania. Ez adja meg az esélyt az adósnak Erdősi Éva szerint, aki hozzátette: az alperesi szerep a bíróságon a kedvezőbb, hiszen a bizonyítási teher nem rajta van.
Ha a kölcsönszerződés nem érvényes, akkor a devizaalapot el lehet felejteni, és úgy kell tekinteni, mintha azt forintban kötötték volna meg, a megállapodás szerinti (deviza) kamattal. A banknak el számolnia az ügyfelével, figyelembe véve, hogy eddig mennyit fizetett be. Végső soron visszafizetés is lehetséges. A szakember a még élő autóhiteles szerződésessel rendelkezőknek nem ajánlja a perindítást, azt megteszik a bankok, ha a fizetési meghagyásnál ellentmondást tapasztalnak. Ugyanakkor szerinte érdemes kártérítési pert kezdeményezni, ha az adós álláspontja szerint túlfizetésben van.
Az autóhitelesekkel azonos helyzetben vannak azok is, akik személyi hitelt vettek fel devizalapon, ugyanis ezekben az esetekben sem volt gyakori a kockázatfeltáró nyilatkozat.
Más a helyzet a jelzáloghitelekkel. A lakáskölcsönöket általában ingatlanfedezet mellett kötötték, és ezek a szerződések többnyire tartalmaznak kockázatfeltáró nyilatkozatot. Így az ügyfélnek, illetve a jogi képviselőjének kell megítélnie, hogy a kockázatra vonatkozó figyelmeztetés megfelelően alapos volt-e.