Fullba a kretént

Bár jobb körökben már régóta nem szokás, egyet kell hogy értsek Orbán Viktorral: a politika már csak olyan, mint a virsli vagy a parizer készítés: jobb nem ismerni a folyamat részleteit. Csakhogy a legsilányabb termékekkel szemben is vannak legalább minimális minőségi követelmények az élelmiszerkönyvekben. Hogy a Juncker-ellenes plakátkampányt hogyan főzték ki a Fidesz valamelyik kommunikációs boszorkánykonyhájában, azt valószínűleg sosem fogjuk részleteiben megtudni, de a végeredmény ismert: minőségnek ebben még csak nyomát sem látni. Értelme nem volt, hozni nem hozott, de vinni már úgy is sokat vitt, hogy még nem tudjuk, kizárják-e a Fideszt a Néppártból.
A Fidesznek egyszerűen semmi szüksége nem volt arra, hogy ilyen durván betámadja Junckert. A párt hazai népszerűsége az egekben, minden előrejelzés szerint a mostani 12-ről 13-ra növelhetik mandátumaik számát az EP-választásokon. Juncker személye ráadásul nem is annyira ismert és korántsem olyan jól démonizálható, mint Soros Györgyé. Viszont ha nem zárják is ki végül a Fideszt a Néppártból, ez a kampány az Orbán iránti utálatot tovább növelte. Persze a politikusok ritkán finnyáskodnak, de a személyes jó viszony akkor is sokat számíthat. Egy uniós csúcson igenis kézzel fogható politikai előnyökkel járhat, ha valaki egy tárgyalási szünetben karon foghatja valamelyik befolyásos európai politikust, behúzódhat vele egy sarokba, és megpróbálhatja meggyőzni valamilyen számára fontos ügyben. 
Orbán Viktor pedig már régen kiesett a pikszisből. Hogy Angela Merkel utálja, arról már számos újságcikk beszámolt; nekem évekkel ezelőtt említettek egy olyan esetet is, amikor egy brüsszeli csúcson a miniszterelnök stábja egy észak-európai kormányfővel szeretett volna összehozni egy informális kávézást, de az illető azt mondta, szó sem lehet róla, örül, ha nem kell egy levegőt szívnia Orbánnal. Ez a légkör pedig tartósan megmarad majd a Néppártban. 
Ha pedig mégis kizárják Orbánékat, amire van esély, akkor a magyar miniszterelnök elmondhatja magáról, hogy egyedül neki sikerült kimenedzselnie magát az EU legbefolyásosabb csoportjából az Unió páriái közé. Abba a csapatba, amelyiknek jó darabig még biztosan nem osztanak lapot a nagy ügyek eldöntésénél, s melynek tagjait egyébként magánbeszélgetéseken még a fideszesek is széllelbélelt hülyéknek nevezik. 
Egyszerűen nem tudok másra gondolni, mint hogy elkalkulálták: abban hittek, az amúgy tényleg rengeteg dolog miatt hibáztatható, időnként valóban röhejes Junckert már nyugodtan betámadhatják. De kiderült, hogy nem így van. Innentől két eset lehetséges: vagy nem volt senki Orbán környezetében, aki rendelkezett volna ezzel a tudással, vagy ha volt is, nem merte megmondani a Főnöknek, hogy ez talán most mégsem a legjobb ötlet. Egyik jobb opció, mint a másik.
Orbán Viktor szereti a hangzatos lózungokat, még ha a dakota közmondásokról már régen leszokott is. De egy szállóigévé vált mondatot talán mi is a figyelmébe ajánlhatunk a Trópusi Vihar című klasszikusból: sosem szabad fullba nyomni a kretént.
Frissítve: 2019.03.08. 09:40

„Égnek a vonalak” – Orbán azt mondta, Junckerrel és Weberrel is egyeztetett

Publikálás dátuma
2019.03.08. 08:37

Fotó: Molnár Ádám
A kormányfő az Európai Néppártról, a családvédelmi akciótervről és a falusi csokról is beszélt a péntek reggeli rádióinterjúban.
A bevándorláspártiak megtámadták a Fideszt az Európai Néppártban (EPP), arra törekednek, hogy az egész EPP-t átalakítsák egy bevándorláspárti nemzetközi szervezetté, a magyarok pedig ezt meg akarják akadályozni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Orbán megismételte, hogy a keresztény kultúra megvédése és a migráció ügyében semmilyen kompromisszum nem képzelhető el, „minden másról lehet beszélgetni”. Az EPP-n belüli törésvonalat úgy írta le, hogy vannak olyan pártok, amelyek kevert népességű Európát akarnak, be akarják hozni a migránsokat, és vannak pártok – köztük a Fidesz –, amelyek meg akarják őrizni a keresztény kultúrát, a határokat, és nem akarnak migrációt. Hozzátette: Magyarország elsőként bizonyította be, hogy a migrációval szemben fel lehet lépni, meg lehet állítani, és „ezért kerültünk mi a viták középpontjába”.

„Több lehetőségünk is van, ezt majd a Fidesz el fogja dönteni, hogy az Európai Néppárton belül vagy azon kívül”

– fogalmazott.

A kormányfő azt is mondta, hogy

„égnek a vonalak”.

Szavai szerint a napokban több tárgyalást is folytatott (például Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Manfred Weberrel, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetőjével - vele később is fog még egyeztetni -, valamint hivatalban lévő és volt miniszterelnökökkel), vasárnap pedig Lengyelországba utazik, a NATO-tagságról tartott megemlékezésre. Ezzel kapcsolatban azt mondta: ha úgy alakul, hogy „valami új dolgot kell indítanunk Európában, és lehet, hogy ennek a vitának ez lesz a vége, hogy a helyünk végül is nem a néppártban van, hanem azon kívül - bár én inkább a néppárt átalakítását, megreformálását szeretném elérni, például, hogy helye legyen benne a bevándorlásellenes erőknek is, mint amilyen mi vagyunk -, (...) akkor

nyilván az első hely, ahol tárgyalni fogunk, az Lengyelország”.

Emlékeztetett, hogy a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) nem tagja a néppártnak, és bejelentette: a március 15-i nemzeti ünnepen beszédet fog mondani Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
A schengeni övezet belügyminiszteri tanácsának felállításáról szóló javaslatáról Orbán Viktor kifejtette: zárt körben már „tesztelte” ezt a felvetést – például Nicolas Sarkozy korábbi francia államfővel is többször beszélt róla –, amelynek a lényege, hogy mivel az Európai Bizottság nem tudott megbirkózni a migráció ügyével, azt át kell tenni oda, ahol meg tudják oldani, azaz vissza kell venni nemzeti hatáskörbe. Így a Schengenen belüli nemzetállamok létrehoznának egy belügyminiszteri tanácsot, amely jogosítványaival alkalmassá válna a határvédelemre. Szerinte ha az elmúlt 3-4 évben a migrációval kapcsolatos jogkörök a schengeni zóna belügyminisztereinél lettek volna, akkor védettebb, biztonságosabb lenne Európa. A családvédelmi akciótervről Orbán azt mondta: a kormánynak azonosítania kell, miért nem vállalják a fiatalok a vágyott gyermekeket, ezeket az akadályokat el kell takarítani az útból, és fel kell kínálni nekik a lehetőséget, Magyarországot pedig családbarát országgá kell tenni.      Hozzátette, hogy az akcióterv négy intézkedése már július 1-jétől hatályos, a bölcsődei férőhelybővítés folyamatos munka, a négygyermekes édesanyák adómentessége és a nagyszülői gyed lehetősége pedig 2020. január 1-jétől lép életbe. A programot érő nyugat-európai kritikákra úgy reagált:

„az a képzet alakul ki az emberben, mintha mi normálisak lennénk, és nem mindenki volna az”.

Kiemelte: az életnek az a normális rendje, hogy az embernek van apja, anyja, ők felnevelik, a családban számos dolgot megtanul, majd maga is családot alapít – „ezt próbálom védeni”. Szerinte a kicsi, de hangos, provokatív kisebbség véleményét nem szabad normálisnak tekinteni, és

„le kell magunkról rázni, mint kutya szokta a vizet”.

Végül a faluprogrammal, a falusi csokkal kapcsolatban a kormányfő közölte: a cél, hogy a falu ugyanolyan civilizációs közeget jelentsen az embereknek, mint a város. Ehhez meg kell állítani a falusi népesség fogyását, és rendbe kell hozni a falvakat – mondta, a feladatok közé sorolva az utak rendbehozatalát és a közszolgáltatások biztosítását is. Hozzátette: a falusi csokkal kapcsolatban még egy részletszabály hiányzik, az esetleges visszaélési formák kiküszöböléséről szóló.
A miniszterelnök nem feledkezett meg arról, hogy nőnap van: „köszönjük szépen, amit értünk tettek” – üzente a műsorban. (Emlékezetes: Orbán egyszer kijelentette, "nőügyekkel nem foglalkozom".)
Frissítve: 2019.03.08. 09:49

Volt KDNP-s mellett az ellenzék Újpesten

Publikálás dátuma
2019.03.08. 08:13
Illusztráció
Fotó: Népszava
Szalma Botondot, a pártból egykor kizárt budapesti elnököt indítják.
Újpesten is megállapodott egymással az MSZP, a Jobbik, a DK, az LMP, a Momentum és a Párbeszéd: Szalma Botondot, a KDNP volt budapesti elnökét támogatja majd az ellenzék az őszi önkormányzati választáson – tudta meg az Index. Szalma – aki korábban a Mahart igazgatója volt – régóta politizál Újpesten, a neve országosan akkor vált ismertté, amikor a KDNP budapesti elnökeként lemondásra szólította fel Schmitt Pál államfőt a plágiumügye miatt. Akkor a KDNP elhatárolódott Szalma nyilatkozatától. A párt akkor is eljárást indított ellene, amikor a kormányt kritizálta, amiért nem mindig a legmegfelelőbb embereket ültette magas pozíciókba. A konfliktus 2014-ben ért a csúcsára, amikor kizárták a KDNP-ből, mert függetlenként polgármesterjelöltként elindult a választáson a Fidesz jelöltje, Wintermantel Zsolt polgármester ellen. 2018-ban szabálytalannak ítélték a kizárását, de Szalma ekkor magától kilépett a KDNP-ből. Szalma Botond az Indexnek elmondta: a pártok olyan embert kerestek, aki biztosan „nem megvehető”, és abban állapodott meg az ellenzéki pártokkal, hogy „Újpest a jövőben nem a garázdálkodás terepe lesz, hanem mindenki dolgozni fog a kerületért”. Szalma azt is mondta, hogy az ellenzéki polgármesterjelöltséget szívesen vállalja, de ettől nem lesz más az értékrendje: ő továbbra is keresztény, demokrata és jobboldali. Nagy lejáratókampányra és támadásokra számít, de „félni csak az unokáimtól félek”. Eddig MiskolconEgerbenSzombathelyen és Pécsen döntött közös polgármester-jelöltről az ellenzék.
Szerző