Economist: Túl sokáig tolerálta Orbán hozzáállását az Európai Néppárt

Publikálás dátuma
2019.03.08 10:38

Fotó: AFP/ Kisbenedek Attila
A brit lap kiemeli, hogy a miniszterelnök rendszeresen átlépi a vörös vonalat.
Az Economist című brit lap egy frissen megjelent cikkében arról ír, hogy az Európai Néppárt túl hosszú időn keresztül tolerálta már így is a magyar miniszterelnök autokratikus hozzáállását – vette észre a hvg.hu. A lap összefoglalója szerint a cikkben 1989. június 16-tól, Nagy Imre újratemetésétől indítanak. A Hősök terét virágok és koszorúk lepték el, a színpadon pedig többek között Orbán Viktor szónokolt. Az akkor 26 éves liberális politikus arról beszélt, hogy Magyarországot a Szovjetunió zsákutcába kényszerítette, a kommunizmus és a demokrácia pedig ellentétes, egymással összeegyeztethetetlen fogalmak. Az Economist megjegyzi, a Fidesz parlamenti párt lett, segítették Magyarország posztkommunista modernizációját is. Később Orbán az Európai Néppártot is lenyűgözte, miután megtette a liberálisból konzervatívvá lett fordulatát. Azonban – mint írják – ez mér régen történt,
„2010-ben ugyanis, amikor újra miniszterelnök lett Orbán, rátámadt a fiatal magyar demokráciára.”
A lap kiemeli, hogy átszabta az alkotmányos berendezkedést, átvette az uralmat a sajtó egy része felett, szorongatja a civil társadalmat, átírta a választási törvényt, terjeszti az antiszemita összeesküvés-elméleteket Sorosról, rendszeresen átlépi a vörös vonalat. Az Economist emlékeztet: korábban a Néppárt figyelmeztette Orbánt, ne fogadják el a civil szervezetekről szóló törvényt, illetve ne kényszerítse távozásra a CEU-t. A magyar miniszterelnök mindkettőt megtette, és „akkor nem követte szankció”.

Zöldek csúcsjelöltje: Weber ultimátuma nevetséges

Nevetségesnek tartja Manfred Weber Orbánnak küldött ultimátumát Bas Eickhout holland zöldpárti EP-képviselő, a párt egyik csúcsjelöltje. Szerinte a Néppártnak nem csak akkor kellene kiakadnia, amikor Jean-Claude Junckert teszi a magyar kormány hazug plakátokra, hanem akkor is, amikor Judith Sargentinit. Bas Eickhout az Indexnek adott interjújában úgy fogalmazott: „Nagyon haragos vagyok azért a levélért, amit Weber Orbánnak írt. Azt mondja, hogy állítsa le a Juncker elleni kampányt. Bocs, de mi a helyzet azzal, amikor Sargentinit tették a plakátra? Tőle nem kellene bocsánatot kérni? Az oké volt, amikor őt ugyanezzel a hazugsággal mutogatták? Csak Junckerrel nem oké? Szóval ez az, amikor az értékek pártpolitikává válnak.” Kiemelte, hogy egy másik felszólítás szerint tisztázni kell a CEU jogi helyzetét, de ez szerinte nem jogi kérdés. „Ez az egész így ebben a formában nevetséges. De sok párt a Néppárton belül már látja, hogy a magyar kormány túl messze ment, hogy az eddigi taktika nem vált be, de nem tudom, mi lesz ennek a vége” – jelentette ki. Úgy véli, a Néppárt túl sokáig volt azon a véleményen, hogy változást lehet elérni a magyar kormánynál, ha a párton belül tartják őket. És ez jelenti azt, hogy ezt nem pártpolitikaként kell kezelni.

Frissítve: 2019.03.08 11:47

Megkezdték a budafoki bombák kiemelését

Publikálás dátuma
2019.03.23 15:27

Fotó: Facebook/ Mh. 1 Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred
Hajóról, csörlőkkel emelték ki a vízből tonnás súlyú amerikai bombákat.
Hozzálátott az óriási világháborús bombák kiemeléséhez szombat délután az Mh 1 Honvéd Tűzszerész és Hadihajós ezred szakértő csapata: mint Facebook-oldalukon is látható, egy hajóra állított daruról emelték ki az egyenként egytonnás amerikai gyártmányú robbanótesteket.
A műveletet megelőzően egy kilométeres körzetben ürítették ki a környékbeli épületeket – mivel a bombák rosszabb esetben ekkora hatósugárban szórhatnák szét repeszeiket – az evakuálás során pedig mintegy négyezer embernek kellett elhagynia ideiglenesen otthonát.
A  két robbanótestet egyébként már tavaly októberben felfedezték, de a rendkívül alacsony, helyenként csupán 45 centis vízállás miatt akkor nem lehetett megoldani kiemelésüket.

Páncélautót küldtek az Iszlám Állam hóhérának tartott férfiért, és Polt személyesen kért nyomozást ügyében

Publikálás dátuma
2019.03.23 14:52
F. Hasszán elfogása
Fotó: tek.gov.hu
Embercsempészés miatt ítélték el, végül a legsúlyosabb váddal kellett szembenéznie F. Hasszánnak. A fiatal férfi mindent tagad.
Polt Péter személyesen kért nyomozást a szír férfi, F. Hasszán ellen, akit a Fővárosi Nyomozó azzal gyanúsítanak, hogy az Iszlám Állam magas rangú vezetőjeként kivégzésekben vett részt – tudta meg a Népszava a gyanúsított ügyvédjétől, Kelen Lászlótól. A hatóságokat jócskán megmozgatta az ügy: információink szerint a 27 éves férfit hat TEK-kommandós vitte el talpig fegyverben egy páncélautóval Nyírbátorból, ahol a Menekültügyi Őrzött Befogadóközpontban őrizték, és Budapesten hallgatták ki.
A 27 éves férfit nem sokkal korábban ítélték el korábban embercsempészés miatt – egy barátja feleségét vitte volna illegálisan Magyarországról Franciaországba, amikor december végén Ferihegyen lebuktatták. Felfüggesztett börtönbüntetés terhe miatt akarták kiutasítani az országból, amikor több külföldi terrorelhárító csoport – információink szerint az antwerpeni elhárítás - is jelzést küldött róla a magyar hatóságoknak.
Védencem ellen három pontban nyomoznak: találtak egy felvételt, amin ő – vagy egy rá hasonlító férfi – hangosan élteti az Iszlám Államot; azzal gyanúsítják, hogy 2016-ban, Homszban részt vett 20 ember meggyilkolásában; végül hamis iratok használatával is meggyanúsították – sorolta Kelen.
Az ügyvéd hozzátette, a vádhatóság mindhárom pontban csak valószínűsíti a férfi bűnösségét, aki egyébként következetesen tagad minden, ellene felhozott állítást. „Hang és írásszakértő részvételére is szükség lesz ahhoz, hogy kiderüljön, valóban védencem van a képeken, tényleg ő a kivégzések egyik elkövetője”. Kelen szerint sem bizonyított, hogy a szír állampolgárságú, de görög menekültstátusú férfi hamis papírokat használt – az ügyvéd szerint ezt a kormánysajtóban előszeretettel "migráns bankkártyának" nevezett szociális kártyával kapcsolatban vélelmezik; a férfi felesége viszont ugyanilyen papírokkal és kártyával élhet Görögországban.
Kelen László az üggyel kapcsolatban hangsúlyozta, védőként feladata , hogy bízzon védence állításaiban, ha azonban bebizonyosodik, hogy F. Hasszán tényleg bűnös, megérdemeltnek tartaná az akár életfogytiglani börtönbüntetést is. Az ügyvéd szerint azonban több olyan pont is van, ami a szír férfi ártatlanságára utal: F. Hasszán az eljárás során eddig végig következetesen ugyanazt állította, és akkor sem bizonytalanodott el, amikor megtudta: a beismerés esetén jóval enyhébb büntetést kaphat. „A terrorelhárító szolgálatoknak jóval többet ér egy beszédes rab, aki lebuktatja bűntársait és a terrorszervezet bujkáló tagjait, mint akit „csak” leültetnek – védencem ezt is megértette, mégis állította, hogy ártatlan, és bizonyítékot emlegetett, amik alapján nem vehetett részt a 2016-os gyilkosságokban” Az is ellentmondásos, hogy a magyar sajtóban elterjedt, a férfi a szíriai Homsz városában vett részt az Iszlám Állam mészárlásaiban, miközben Homsz 2016-ban már régóta a dzsihadistákkal is szembenálló Aszad-rezsim ellenőrzése alatt állt. 
F. Hasszán következő tárgyalására vasárnap kerül sor, ahol eldől, hogy a csak 72 órán át fenntartható őrizet után kiutasítják vagy le is tartóztatják. Ügyvédje az utóbbit valószínűsíti, mivel bűnösségének bizonyításához vagy cáfolatához hosszas eljárásra, külföldi hatóságoktól beszerzett információkra is szükség lesz. 
Annyi azonban biztos, hogy az eset politikai és kommunikációs szempontból úgy jöhet a kormánynak, mint egy falat kenyér: miután a Fideszt, „saját kérésére” felfüggesztették a Néppártban, csak még fontosabbá vált hangoztatni a sokszor ismételt alaptételt – vagyis a bevándorláspárti és bevándorláspárti erők küzdelmét, a migráció veszélyeit. Egy ilyen nyomozás pedig a gyanú megalapozottságától újabb témát, löketet ad bevándorlásról folytatott propagandának.
Frissítve: 2019.03.23 15:36