Előfizetés

Kiszervezik a kutatóintézeteket az MTA alól

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2019.03.08. 18:41

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Közös szándéknyilatkozatot írt alá pénteken Palkovics László innovációs miniszter és Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke az MTA finanszírozását és az akadémiai kutatóhálózat átszervezését illetően. Lovász László tudomásul vette a kormány szándékát a kutatóhálózat MTA alóli kiszervezéséről.
Mint arról lapunk is beszámolt, az egyik lehetőség az, hogy egy vagyonkezelő alapítvány működtesse a kutatóközpontokat, intézeteket. Ezzel az MTA vezetése korábban nem értett egyet. A szándéknyilatkozatban is az olvasható: az intézethálózat működtetését 2020 januárjától önálló jogi személy végzi, ám ennek jogi formáját a tárgyaló felek később egyeztetik. Vagyis korántsem biztos, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartóváltásánál is használt vagyonkezelői modellt alkalmazza majd a kormány az akadémiai kutatóhálózat jövőbeni működtetésére. Palkovics és Lovász ugyanakkor megállapodtak abban, hogy 
az intézethálózat egyben marad, a létrehozandó irányító testület(ek)be az MTA és a kormány paritásos alapon küld képviselőket a tudományos közösség többségi részvételével.

A testület elnökét az MTA elnöke és a miniszter konszenzusos javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki. Az intézetek által használt/működtetett vagyon az MTA tulajdonában marad, a hálózat hosszú távú stratégia mentén (beleértve a finanszírozást is) működik. Akár előrelépésnek is lehet tekinteni, hogy Palkovics végre biztosítani fogja azokat a kutatóintézet-hálózat működését szolgáló személyi és dologi forrásokat, amelyeknek egy részét január óta – törvényellenesen – visszatartja. Az ITM ezt minden jel szerint nyomásgyakorlásként használta, ami végül hatásosnak bizonyult. Akadémiai forrásunk szerint a tárgyalások során Palkovics többször említette: akkor biztosítja a kutatóintézetek teljes finanszírozását, ha az akadémia vezetése elfogadja a kormány terveit, s születik valamiféle megállapodás. Most megállapodtak abban is: a kormány célja – legalábbis a szándéknyilatkozat szerint – a kutatási források jövőbeni növelése. Az MTA elnöksége március 21-én ülésezik legközelebb, addig tovább zajlanak az egyeztetések és az átalakításról szóló javaslat kidolgozása. Forrásunk szerint az egyik legfőbb vitapont továbbra is az: pontosan mennyire függetleníthető a kutatóhálózat az akadémiától. 

„Reform” orosz recept szerint

Több hasonlóságot is mutat az MTA körül kialakult helyzet ahhoz, ahogy 2013-ban az orosz kormány kezdte „megreformálni” az Orosz Tudományos Akadémiát – melynek végén a köztestület állami kézi vezérlésűvé vált. Az Index terjedelmes cikkben elevenítette fel az oroszországi történéseket kezdve a kormány és az akadémia közti parttalan vitáktól az akadémia vagyonkezelőjeként funkcionáló állami szerv létrehozásáig. Az orosz államnak ma már közvetlen beleszólása van az akadémia elnökének megválasztásába, a kutatási pénzek felhasználásába.

Botrány a veszprémi Continentalnál, sztrájkbizottság alakult

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.03.08. 18:04

Fotó: Christophe Gateau / dpa Picture-Alliance / AFP
Körülbelül 700 munkástól elvenné a cég a beígért béremelés felét. Tömegek kezdtek csatlakozni a szakszervezethez.
Hatalmas felháborodást kiváltó a javaslatot mutatott be a német Continental autóipari cég veszprémi elektronikai gyárának vállalatvezetése a dolgozóinak, értesült a Mérce.hu. A gyár vezetése a korábbi bérkategóriák átszervezését javasolta, 5-ből 4-et csinálva. Ezzel
körülbelül 700 dolgozó kerülne alacsonyabb bérkategóriába, akik így a bejelentett 13-14 százalékos béremeléseknek csupán a felét kapnák meg.

Az intézkedések hallatán állítólag volt, aki sírt, más felmondással fenyegetett, majdnem rongáláshoz vezettek az indulatok. Azonban mindez rendkívüli szolidaritást is kiváltott a dolgozók között, azonnal sztrájkbizottság alakult és a szakszervezethez is tömegesen kezdtek el csatlakozni.
A szakszervezeti tárgyalások októbertől februárig zajlottak, a munkáltató legutóbbi ajánlatát azonban nem fogadta el a 2400-ból jelenleg körülbelül 800 veszprémi dolgozót tömörítő Vasas Szakszervezeti Szövetség. Az újabb tárgyalások hétfő reggel kezdődnek.
A Continental Csoport Magyarország a Mérce megkeresésére elismerte, hogy megkapták a szakszervezet értesítését a sztrájkbizottság alakulásáról. A 2019-es évi juttatási tervezetről szóló munkaszerződés módosítás tartalmát megosztották a munkatársakkal, akik azt elfogadták és aláírták a kommunikációs vezető szerint: "minden munkatársunk a már elfogadott és aláírt változásoknak köszönhetően jelentősen előnyösebb jövedelmi feltételeket tudhat magáénak. A Continental képviselői továbbra is folytatni szeretnék az egyeztetéseket a nyitott témákban, nincs jelenleg olyan pont, ami elutasításra került volna".

GVH: nem összefonódás, "átrendeződés" - nem vizsgálják a fideszes sajtóóriás teljes központosítását

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.03.08. 17:45

A KESMA 28 médiavállalata és a Mediaworks uralmi szerződést kötött, Mészáros volt cége tulajdonosi jogokat gyakorolhat fölöttük.
"Versenyjogi szempontból nem minősül összefonódásnak, hanem egy vállalatcsoporton belüli átrendeződésnek tekinthető", hogy a KESMA (Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány) nevű, Fidesz-közeli alapítvány tulajdonában álló médiacégek központi irányítású vállalatcsoporttá alakulnak – közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a hvg.hu-val. A GVH ezért nem vizsgálja a változást.
Mészáros Lőrinc volt érdekeltsége, a Mediaworks és a KESMA-ba tartozó 28 médiacég február végén uralmi szerződést kötött,
a szerződéssel elismert vállalatcsoport jön létre, aminek uralkodó tagja a Mediaworks, a többi cég pedig ellenőrzött tag.

A megállapodás még nem lépett életbe, kihirdetése után viszont a Mediaworks tulajdonosi jogokat gyakorolhat majd a többi cég fölött, ezzel megvalósul a fideszes média gyakorlati és teljes központosítása. A központi irányítás alá került cégek viszont "eddig is egy vállalatcsoportba tartoztak, így az átrendeződés nem független vállalkozáscsoportokat érint" – magyarázkodik a versenyhivatal. Fúziós szempontból tehát nem történt változás, "versenyjogi értékelés szerint ez nincs hatással a piaci viszonyokra".
A KESMA 476 médiumot kebelezett be tavaly novemberi létrejöttekor. A GVH az alapítványt először tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján, összefonódás-bejelentés miatt kezdte el vizsgálni. Ám miután a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az összefonódást, a Versenyhivatal már másnap véget vetett a saját eljárásának: kiadott egy hatósági bizonyítványt arról, hogy a világon semmi akadálya sincs a fideszes médiagólem létrejöttének.