Mint arról lapunk is beszámolt, az egyik lehetőség az, hogy egy vagyonkezelő alapítvány működtesse a kutatóközpontokat, intézeteket. Ezzel az MTA vezetése korábban nem értett egyet. A szándéknyilatkozatban is az olvasható: az intézethálózat működtetését 2020 januárjától önálló jogi személy végzi, ám ennek jogi formáját a tárgyaló felek később egyeztetik. Vagyis korántsem biztos, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartóváltásánál is használt vagyonkezelői modellt alkalmazza majd a kormány az akadémiai kutatóhálózat jövőbeni működtetésére.
Palkovics és Lovász ugyanakkor megállapodtak abban, hogy
A testület elnökét az MTA elnöke és a miniszter konszenzusos javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki. Az intézetek által használt/működtetett vagyon az MTA tulajdonában marad, a hálózat hosszú távú stratégia mentén (beleértve a finanszírozást is) működik.
Akár előrelépésnek is lehet tekinteni, hogy Palkovics végre biztosítani fogja azokat a kutatóintézet-hálózat működését szolgáló személyi és dologi forrásokat, amelyeknek egy részét január óta – törvényellenesen – visszatartja. Az ITM ezt minden jel szerint nyomásgyakorlásként használta, ami végül hatásosnak bizonyult. Akadémiai forrásunk szerint a tárgyalások során Palkovics többször említette: akkor biztosítja a kutatóintézetek teljes finanszírozását, ha az akadémia vezetése elfogadja a kormány terveit, s születik valamiféle megállapodás. Most megállapodtak abban is: a kormány célja – legalábbis a szándéknyilatkozat szerint – a kutatási források jövőbeni növelése.
Az MTA elnöksége március 21-én ülésezik legközelebb, addig tovább zajlanak az egyeztetések és az átalakításról szóló javaslat kidolgozása. Forrásunk szerint az egyik legfőbb vitapont továbbra is az: pontosan mennyire függetleníthető a kutatóhálózat az akadémiától.
