Nincs ítélet az Esterházy-kincsekről

A Fővárosi Törvényszék felfüggesztette az Esterházy-kincsek polgári perét. Az Esterházy Magánalapítványnak most a közigazgatási bíróság előtt kell bizonyítania, hogy a per tárgyát képező, mintegy 260 műtárgy kétséget kizáróan őt illeti.

Ahogy lapunk arról elsőként beszámolt, február végén hatályon kívül helyezték a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló 2013-as kormányrendeletet. Az átmeneti rendelkezések szerint elsőként nem a magyar államnak kell lemondania egy-egy vitatott eredetű műtárgy tulajdonjogáról, hanem az igénylőnek kell kétséget kizáróan bizonyítania: a műtárgy tulajdonjoga őt illeti. Akkori cikkünkben jeleztük: ez valamiképpen érintheti a legnagyobb, egyben maradt közép-európai főúri gyűjtemény, az Esterházy (fraknói) kincsekért folyó polgári pert, amelyet az Esterházy Magánalapítvány indított a magyar állam, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és az Eszterháza Központ ellen – miközben a magánalapítvány restitúciós pert is kezdeményezett a közigazgatási bíróságon. Mintegy 260 műtárgyról van szó – ezek közül hetvenet időközben Fertődre szállítottak −, a kollekció eszmei értéke 100 millió euró. Sejtésünk beigazolódott: a korábban ígért ítélethozatal helyett pénteken a Fővárosi Törvényszék felfüggesztette a polgári pert.

„A felperes 2016 decemberében műkincsekre vonatkozóan – az akkor hatályos jogszabály alapján –igénybejelentést tett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére, és ezt követően indította meg a jelen polgári pert. Az igénybejelentés lényegében a jelen perben a felperes által megfogalmazott körülményeknek az ismertetésére és az azok megalapozottságát alátámasztó érvelésre vonatkozott. A Miniszterelnökséget vezető miniszter – mint a kulturális örökség védelméért felelős személy, jogszabályokban meghatározott jogkörében eljárva – a közigazgatási eljárásban annak idején értékelte azokat a tényeket és körülményeket, amelyek alapján eldönthető volt, hogy kétséget kizáróan bizonyítható-e: a vagyontárgy állami tulajdonjoga jogszerű eljárás során keletkezett-e és az állam tulajdonjoga az igénylés időpontjában is fennállt-e. A felelős miniszter akkori határozatával azt állapította meg, hogy a felperes által a jelen perben is igényelt vagyontárgyak állami tulajdona jogszerűen keletkezett és az a 2016 decemberében benyújtott igénylés idején is fennállt, ezért a felperes kérését elutasította” – olvasható a bírói indoklásban.

„Ezt követően a magánalapítvány a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon keresetet nyújtott be a határozat bírósági felülvizsgálata érdekében, amelyet a bíróság elutasított. A Fővárosi Törvényszék 2018 februárjában az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte: az elsőfokú bíróságot a per folytatására, valamint újabb határozat hozatalára utasította. Utóbbi eljárás jelenleg még folyamatban van.” A Fővárosi Törvényszék szerint – tekintettel az új restitúciós rendeletre − a közigazgatási eljárás a jelen per eldöntése szempontjából előkérdés: amennyiben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a jelenleg még folyamatban lévő eljárása végén elrendeli a perbeli műkincsek kiadását, akkor ugyanezen tárgykörben a Fővárosi Törvényszéken már nem hozható ítélet. Ha azonban a közigazgatási eljárás ezzel ellentétes eredménnyel jár, akkor nincs akadálya, hogy az ügyben a jelen bíróság döntsön.

A kincsek 90-95 százaléka a Tanácsköztársaság idején, köztulajdonba vett műkincsként került Budapestre az Iparművészetibe – a magánalapítvány történészei állítják, ezt dokumentumok igazolják. A javakat visszakapva IV. Esterházy Miklós 1920-ban, utóda, V. Esterházy Pál 1923-ban kötött letéti szerződést az Iparművészeti Múzeummal. A hitbizományi javak 1949-es államosításának jogszerűségét a magánalapítvány vitatja.