Törvényen kívüli helyzetben a menekült gyerekek

Publikálás dátuma
2019.03.11 06:35
Az ország területére szabálytalan úton belépő kiskorúakat érdemi vizsgálat nélkül küldik vissza Szerbiába
Fotó: AFP/ KISBENEDEK ATTILA
Két éve a kormány úgy módosította a jogszabályokat, hogy a kísérő nélküli kiskorú menekültekre ne vonatkozzanak a gyermekvédelmi törvény előírásai. Sok gyereket érdemi vizsgálat nélkül visszaküldenek Szerbiába.
Ezek a gyerekek nagyon súlyos traumákat éltek át, komoly segítségre van szükségük. A fóti gyermekotthon felszámolása őket különösen érzékenyen érintheti – nyilatkozta lapunknak Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza a Fót központjában található Károlyi István Gyermekközpont bezárása kapcsán. A kormány ezt az intézményt jelölte ki a hazánkba érkező kísérő nélküli kiskorúak fogadására; jelenleg mindössze hat, szüleitől elszakított menekült gyermek tartózkodik ott, akiket az otthon közelgő megszüntetése miatt az Aszódi Javítóintézet területére terveznek átköltöztetni. – A gyerekeket Afganisztánban a tálibok katonának sorozzák be, átnevelő táboraikban arra képezik őket, hogy nincs nagyobb dicsőség annál, mint 13-14 évesen öngyilkos merényletet elkövetni. Sokakat vallási vagy nemzeti kisebbséghez tartozásuk miatt üldöznek. Nem egy esetben találkoztunk azzal is, hogy a szülőket politikai meggyőződésük miatt érő üldözés a gyerekek életét is romba döntötte. Ezeknek a gyerekeknek nagyon komoly pszichoszociális segítségre és szociális munkára van szükségük, ezen kívül pedig hatékony jogi segítségre is. Ezeket Fóton mind megkaphatták, így esélyük nyílhatott arra, hogy elkezdjék igazán élni a gyerekkorukat. Félő, hogy a gyermekotthon hirtelen és átgondolatlan bezárásával olyan fejlődési, épülési folyamatot rombol le a kormány, amely évek munkájának törékeny eredménye – fogalmazott Szekeres Zsolt. A Fóton élő, szüleiktől elszakított gyerekek iskolába is járnak, magyarul tanulnak és igyekeznek beilleszkedni a társadalomba. Ám a legtöbben még ennyire sem „szerencsések”: mint a Hintalovon Alapítvány tavalyi gyermekjogi jelentésében is olvasható, még 2017-ben a kormány úgy módosította a jogszabályokat, hogy a 14-18 év közötti, kísérő nélküli kiskorú gyerekekre ne vonatkozzanak a magyar gyermekvédelmi törvény előírásai. Így nem kerülhetnek ideiglenes elhelyezésre a gyermekvédelmi szakellátásba, gyermekvédelmi gyámot sem kell kirendelni melléjük, menekültügyi eljárásuk eredményét a tranzitzónában, sokszor embertelen körülmények között kell megvárniuk. Az ország területére szabálytalan úton (vagyis nem a tranzitzónán keresztül) belépő kiskorút a hatóságok – helyzetük érdemi vizsgálata nélkül – visszaküldik Szerbiába, menedékjogi kérelmüket nem fogadják el. Mindezzel megsértik az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét, a gyerekek szexuális kizsákmányolása elleni Lanzarote Egyezményt, az uniós jogot és a magyar Alaptörvényt is. Ez az egyik magyarázata annak, miért van ilyen kevés kísérő nélküli kiskorú Magyarországon. – A magyar kormány eljárása, mellyel önkényesen és jogellenesen szűkíti a menedékkérők hozzáférését az eljáráshoz és gyakorlatilag lehetetlenné teszi számukra azt, hogy menedékkérelmet nyújtsanak be, sok kísérő nélküli kiskorútól veszi el a lehetőséget attól, hogy védelemre és biztonságra leljenek Magyarországon – mondta Szekeres Zsolt. Egyébként a Helsinki Bizottság tudomása szerint a tranzitzónában jelenleg egyetlen kísérő nélküli kiskorú sem tartózkodik, ám ennek is inkább a kormány jogcsorbító hozzáállása az oka, semmint az, hogy mindenkit gyermekotthonban, emberhez méltó körülmények között helyeznek el. A legtöbb esetben papírok nélkül érkező gyerekek életkorának meghatározására szolgáló eljárások sem elég alaposak, gyakran téves megállapításra jutnak. A tévedés miatt pedig előfordulhat, hogy 14 év alatti gyereket is 14-18 év közöttinek határoznak meg és jogellenesen bezárva tartják őket a tranzitzónában. Általában csak a fogaikat nézik meg és a testalkatukat mérik fel, holott a nemzetközi ajánlások és mértékadó orvosi állásfoglalások is kimondják, egy ilyen vizsgálatot nem lehet ennyivel elintézni. Különösen, hogy a 13-16 éveseknél a legnehezebb megállapítani a pontos életkort. Korábban a Helsinki Bizottság fellépésére volt szükség ahhoz, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága megszüntesse annak lehetőségét, hogy a magyar kormány a Fóton már elhelyezett gyerekeket visszaszállítsa a tranzitzónába. „Egyszer már megvédtük fóti ügyfeleinket a kormány önkényétől, és ha szükséges lesz rá, most is így fogunk tenni” – írták.
Frissítve: 2019.03.11 06:42

Kiemelték és hatástalanították a budafoki bombákat

Publikálás dátuma
2019.03.23 15:27

Fotó: Facebook/ Mh. 1 Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred
Hajóról, csörlőkkel emelték ki a vízből tonnás súlyú amerikai bombákat, majd kiszerelték gyújtószerkezetüket.
Hozzálátott az óriási világháborús bombák kiemeléséhez szombat délután az Mh 1 Honvéd Tűzszerész és Hadihajós ezred szakértő csapata: mint Facebook-oldalukon is látható, egy hajóra állított daruról emelték ki az egyenként egytonnás amerikai gyártmányú robbanótesteket.  A két robbanótestet egyébként már tavaly októberben felfedezték, de a rendkívül alacsony, helyenként csupán 45 centis vízállás miatt akkor nem lehetett megoldani kiemelésüket. 

Kiszerelték a gyújtószerkezeteket

Délután fél öt előtt aztán a tűzszerészek kiszerelték a bombák gyújtószerkezeteit, és ezzel hatástalanították a robbanószerkezeteket. 
A műveletet megelőzően egy kilométeres körzetben ürítették ki a környékbeli épületeket – mivel a bombák rosszabb esetben ekkora hatósugárban szórhatnák szét repeszeiket – az evakuálás során pedig mintegy négyezer embernek kellett elhagynia ideiglenesen otthonát.  A bombák hatástalanítása után a  lakosok visszatérhetnek, a 6-os számú főúton és az érintett utcákban, valamint a MÁV Kelenföld-Érd alsó közötti vonalszakaszán ismét megindulhat a forgalom.
Frissítve: 2019.03.23 17:19

Páncélautót küldtek az Iszlám Állam hóhérának tartott férfiért, és Polt személyesen kért nyomozást ügyében

Publikálás dátuma
2019.03.23 14:52
F. Hasszán elfogása
Fotó: tek.gov.hu
Embercsempészés miatt ítélték el, végül a legsúlyosabb váddal kellett szembenéznie F. Hasszánnak. A fiatal férfi mindent tagad.
Polt Péter személyesen kért nyomozást a szír férfi, F. Hasszán ellen, akit a Fővárosi Nyomozó azzal gyanúsítanak, hogy az Iszlám Állam magas rangú vezetőjeként kivégzésekben vett részt – tudta meg a Népszava a gyanúsított ügyvédjétől, Kelen Lászlótól. A hatóságokat jócskán megmozgatta az ügy: információink szerint a 27 éves férfit hat TEK-kommandós vitte el talpig fegyverben egy páncélautóval Nyírbátorból, ahol a Menekültügyi Őrzött Befogadóközpontban őrizték, és Budapesten hallgatták ki.
A 27 éves férfit nem sokkal korábban ítélték el korábban embercsempészés miatt – egy barátja feleségét vitte volna illegálisan Magyarországról Franciaországba, amikor december végén Ferihegyen lebuktatták. Felfüggesztett börtönbüntetés terhe miatt akarták kiutasítani az országból, amikor több külföldi terrorelhárító csoport – információink szerint az antwerpeni elhárítás - is jelzést küldött róla a magyar hatóságoknak.
Védencem ellen három pontban nyomoznak: találtak egy felvételt, amin ő – vagy egy rá hasonlító férfi – hangosan élteti az Iszlám Államot; azzal gyanúsítják, hogy 2016-ban, Homszban részt vett 20 ember meggyilkolásában; végül hamis iratok használatával is meggyanúsították – sorolta Kelen.
Az ügyvéd hozzátette, a vádhatóság mindhárom pontban csak valószínűsíti a férfi bűnösségét, aki egyébként következetesen tagad minden, ellene felhozott állítást. „Hang és írásszakértő részvételére is szükség lesz ahhoz, hogy kiderüljön, valóban védencem van a képeken, tényleg ő a kivégzések egyik elkövetője”. Kelen szerint sem bizonyított, hogy a szír állampolgárságú, de görög menekültstátusú férfi hamis papírokat használt – az ügyvéd szerint ezt a kormánysajtóban előszeretettel "migráns bankkártyának" nevezett szociális kártyával kapcsolatban vélelmezik; a férfi felesége viszont ugyanilyen papírokkal és kártyával élhet Görögországban.
Kelen László az üggyel kapcsolatban hangsúlyozta, védőként feladata , hogy bízzon védence állításaiban, ha azonban bebizonyosodik, hogy F. Hasszán tényleg bűnös, megérdemeltnek tartaná az akár életfogytiglani börtönbüntetést is. Az ügyvéd szerint azonban több olyan pont is van, ami a szír férfi ártatlanságára utal: F. Hasszán az eljárás során eddig végig következetesen ugyanazt állította, és akkor sem bizonytalanodott el, amikor megtudta: a beismerés esetén jóval enyhébb büntetést kaphat. „A terrorelhárító szolgálatoknak jóval többet ér egy beszédes rab, aki lebuktatja bűntársait és a terrorszervezet bujkáló tagjait, mint akit „csak” leültetnek – védencem ezt is megértette, mégis állította, hogy ártatlan, és bizonyítékot emlegetett, amik alapján nem vehetett részt a 2016-os gyilkosságokban” Az is ellentmondásos, hogy a magyar sajtóban elterjedt, a férfi a szíriai Homsz városában vett részt az Iszlám Állam mészárlásaiban, miközben Homsz 2016-ban már régóta a dzsihadistákkal is szembenálló Aszad-rezsim ellenőrzése alatt állt. 
F. Hasszán következő tárgyalására vasárnap kerül sor, ahol eldől, hogy a csak 72 órán át fenntartható őrizet után kiutasítják vagy le is tartóztatják. Ügyvédje az utóbbit valószínűsíti, mivel bűnösségének bizonyításához vagy cáfolatához hosszas eljárásra, külföldi hatóságoktól beszerzett információkra is szükség lesz. 
Annyi azonban biztos, hogy az eset politikai és kommunikációs szempontból úgy jöhet a kormánynak, mint egy falat kenyér: miután a Fideszt, „saját kérésére” felfüggesztették a Néppártban, csak még fontosabbá vált hangoztatni a sokszor ismételt alaptételt – vagyis a bevándorláspárti és bevándorláspárti erők küzdelmét, a migráció veszélyeit. Egy ilyen nyomozás pedig a gyanú megalapozottságától újabb témát, löketet ad bevándorlásról folytatott propagandának.
Frissítve: 2019.03.23 15:36