Ezek a gyerekek nagyon súlyos traumákat éltek át, komoly segítségre van szükségük. A fóti gyermekotthon felszámolása őket különösen érzékenyen érintheti – nyilatkozta lapunknak Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza a Fót központjában található Károlyi István Gyermekközpont bezárása kapcsán. A kormány ezt az intézményt jelölte ki a hazánkba érkező kísérő nélküli kiskorúak fogadására; jelenleg mindössze hat, szüleitől elszakított menekült gyermek tartózkodik ott, akiket az otthon közelgő megszüntetése miatt az Aszódi Javítóintézet területére terveznek átköltöztetni.
– A gyerekeket Afganisztánban a tálibok katonának sorozzák be, átnevelő táboraikban arra képezik őket, hogy nincs nagyobb dicsőség annál, mint 13-14 évesen öngyilkos merényletet elkövetni. Sokakat vallási vagy nemzeti kisebbséghez tartozásuk miatt üldöznek. Nem egy esetben találkoztunk azzal is, hogy a szülőket politikai meggyőződésük miatt érő üldözés a gyerekek életét is romba döntötte. Ezeknek a gyerekeknek nagyon komoly pszichoszociális segítségre és szociális munkára van szükségük, ezen kívül pedig hatékony jogi segítségre is. Ezeket Fóton mind megkaphatták, így esélyük nyílhatott arra, hogy elkezdjék igazán élni a gyerekkorukat. Félő, hogy a gyermekotthon hirtelen és átgondolatlan bezárásával olyan fejlődési, épülési folyamatot rombol le a kormány, amely évek munkájának törékeny eredménye – fogalmazott Szekeres Zsolt.
A Fóton élő, szüleiktől elszakított gyerekek iskolába is járnak, magyarul tanulnak és igyekeznek beilleszkedni a társadalomba. Ám a legtöbben még ennyire sem „szerencsések”: mint a Hintalovon Alapítvány tavalyi gyermekjogi jelentésében is olvasható, még 2017-ben a kormány úgy módosította a jogszabályokat, hogy a 14-18 év közötti, kísérő nélküli kiskorú gyerekekre ne vonatkozzanak a magyar gyermekvédelmi törvény előírásai. Így nem kerülhetnek ideiglenes elhelyezésre a gyermekvédelmi szakellátásba, gyermekvédelmi gyámot sem kell kirendelni melléjük, menekültügyi eljárásuk eredményét a tranzitzónában, sokszor embertelen körülmények között kell megvárniuk. Az ország területére szabálytalan úton (vagyis nem a tranzitzónán keresztül) belépő kiskorút a hatóságok – helyzetük érdemi vizsgálata nélkül – visszaküldik Szerbiába, menedékjogi kérelmüket nem fogadják el. Mindezzel megsértik az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét, a gyerekek szexuális kizsákmányolása elleni Lanzarote Egyezményt, az uniós jogot és a magyar Alaptörvényt is.
Ez az egyik magyarázata annak, miért van ilyen kevés kísérő nélküli kiskorú Magyarországon. – A magyar kormány eljárása, mellyel önkényesen és jogellenesen szűkíti a menedékkérők hozzáférését az eljáráshoz és gyakorlatilag lehetetlenné teszi számukra azt, hogy menedékkérelmet nyújtsanak be, sok kísérő nélküli kiskorútól veszi el a lehetőséget attól, hogy védelemre és biztonságra leljenek Magyarországon – mondta Szekeres Zsolt. Egyébként a Helsinki Bizottság tudomása szerint a tranzitzónában jelenleg egyetlen kísérő nélküli kiskorú sem tartózkodik, ám ennek is inkább a kormány jogcsorbító hozzáállása az oka, semmint az, hogy mindenkit gyermekotthonban, emberhez méltó körülmények között helyeznek el. A legtöbb esetben papírok nélkül érkező gyerekek életkorának meghatározására szolgáló eljárások sem elég alaposak, gyakran téves megállapításra jutnak. A tévedés miatt pedig előfordulhat, hogy 14 év alatti gyereket is 14-18 év közöttinek határoznak meg és jogellenesen bezárva tartják őket a tranzitzónában. Általában csak a fogaikat nézik meg és a testalkatukat mérik fel, holott a nemzetközi ajánlások és mértékadó orvosi állásfoglalások is kimondják, egy ilyen vizsgálatot nem lehet ennyivel elintézni. Különösen, hogy a 13-16 éveseknél a legnehezebb megállapítani a pontos életkort.
Korábban a Helsinki Bizottság fellépésére volt szükség ahhoz, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága megszüntesse annak lehetőségét, hogy a magyar kormány a Fóton már elhelyezett gyerekeket visszaszállítsa a tranzitzónába. „Egyszer már megvédtük fóti ügyfeleinket a kormány önkényétől, és ha szükséges lesz rá, most is így fogunk tenni” – írták.
